Vezető állású munkavállaló munkaviszonyának jogellenes megszüntetése esetén a munkáltatót terhelő fizetési kötelezettségről döntött nemrégiben a Kúria az Mfv.II.10.171/2019/5. számú elvi határozatában.
Kerékpáros úti baleset esetén kell-e a munkáltatónak kártérítést fizetnie abban az esetben, ha a munkavállalót nem lett keresőképtelen, de a biciklije megsérült? Olvasói kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő válaszolt.
Adózóna: 2019.10.18. "A biztosító által fizetett összeg is bevételnek minősül, de nem emeli meg a bevételi értékhatárt, mivel nem tekinthető támogatásnak." Kedves Lepsény Mária! Ezt hogy kell értelmezni? Jégkár miatt jelentős összegű kártérítést utalt a Allianz Biztosító az őstermelő részére. Kistermelő, 4 és 8 millió forint között lesz a bevétele. Én úgy értelmeztem, hogy a biztosítói kártérítés beleszámít a 8 millió forintos bevételi határba, csak az MVH-tól és a NAV-tól kapott támogatás nem. Kérem szépen, írja meg, jól gondolom-e, hogy a kárenyhítő juttatás összege, amit az MVH utal a kárenyhítési alapból, az nem számít bele a 8 milliós értékhatárba! Köszönettel: Simonné Szabó Valéria
Adott társaság évente mintegy 15 ezer darab vágósertés nevelésére képes, zárt rendszerű sertésteleppel rendelkezik. A telepen dolgozó alkalmazottaknak otthonukban is van háztáji sertésállományuk. Tudvalevő, hogy az afrikai sertéspestis miatti fertőzött terület hazánkban is egyre nő. A területileg illetékes állategészségügyi hatóság a települést is fertőzött területnek minősítette. A társaság – annak érdekében, hogy megelőzze a járvány bekerülését a telepre –a telepen dolgozókkal megállapodott, hogy a háztáji sertésállományukat levágják, és a járvány ideje alatt nem tartanak sertést. Ennek ellenében a levágott sertések piaci értékét a gazdáknak megfizeti. Kérdés: A kárveszély megelőzése érdekében tett fenti intézkedést számvitel és adózás szempontjából hogyan kell minősíteni? Terheli-e valamilyen adókötelezettség a társaságot, illetve a magánszemélyt?
Kaucióbiztosítás helyett immár készpénzletétben tartja 3,4 milliárd forintos vagyoni biztosítékát a működtetés fenntartásáért küzdő magyar Neckermann, bizonyítandó stabil pénzügyi helyzetét. A letét fedezné az utazásszervező cég esetleges csődje esetén az utasok kártalanítását – írja mai számában a Világgazdaság.
Az utas a légitársasággal szemben kártérítéssel élhet, ha például késik a repülő, törlik a járatot, túlfoglalás történik, vagy ha valaki nem oda kapja a jegyét, ahová foglalt, netán poggyászkár éri – hívta fel a figyelmet Böröcz Helga közjegyző az M1-en.
Tisztelt Adózóna! Két magyarországi székhelyű, áfaalany gazdasági társaság határozott idejű (8 év) bérleti szerződést kötött. A bérleti szerződés az 5. évben eladás miatt rendes felmondással felmondásra kerül. A bérbeadó társaság a hátralévő futamidőre kártérítést kíván fizetni a bérbevevő társaság részére. Főszabály szerint a kártérítés után nem kell áfát fizetni, viszont a kártérítés fogalmát az áfatörvény nem határozza meg. Kérdéseink: A kártérítés áfaköteles ügyletnek minősül-e, vagy nem kell utána áfát fizetni? Van-e különbség a kártérítés és a kártalanítás között áfa szempontjából? Van-e jelentősége annak, hogy a kártérítés címén fizetendő összeg meghatározása átalány alapon, vagy az eredetileg járó ellenérték összegéből számítottan történik?
Tisztelt Szakértő! Számlatartozásos perben a számlát kibocsájtó cég a számla áfás, bruttó ellenértékét kéri. A bíróság kimondja, hogy a számlakibocsájtó cég és a számlabefogadó magánszemély között nem jött létre a szerződés, de mivel dolgozott a számlakibocsájtó cég a számlabefogadónak, ezért jogalap nélküli gazdagodásként ítéli meg a számla áfás, bruttó összegét. Úgy tudom, hogy a jogalap nélküli gazdagodásnál kártérítésről van szó, ami nem áfás, így én az áfát visszaigényelhetem. Visszaigényelhetem-e az áfát, továbbá kell-e sztornóznom a számlát? Köszönöm a választ.
Egyik uniós tagállamból induló, majd unión kívüli országon keresztül további célállomásig közlekedő, egységesen foglalt, közvetlenül csatlakozó légi járatok késése esetében az első repülési szakaszt lebonyolító légi fuvarozó köteles az utasokat kártalanítani – közölte döntését az Európai Unió Bírósága csütörtökön.
Tisztelt Szakértő! Egyesület tulajdonában lévő személygépjárműben kárt okozott az egyik tag. A felelőséget és kártérítés megtérítését vállalja. Közben a tag kilépett az egyesületből. A pénztárba befizeti a megállapított kár összegét, mely megállapítása kárszakértővel történt. Erről bevételi pénztár bizonylat készül, illetve jegyzőkönyvet készít az egyesület, a kár keletkezésének körülményeiről, melyet fényképekkel egészít ki, amin jól látható a sérülés. A volt tag ír egy nyilatkozatot, amiben károkozást elismeri, a költségeket megtéríti az egyesület felé. Kérdésem, hogy ebben a formában megfelelően dokumentáljuk e a befizetett összeget, helyesen járunk-e el? Köszönöm megtisztelő válaszát!
Kész kompenzálni a Transznyefty olajszállítmányozási vállalat a Barátság kőolajvezetéken érkező szennyezett olaj által okozott valós kárt – jelentette ki Dmitij Kozak orosz miniszterelnök-helyettes újságíróknak szerdán Moszkvában.
A légitársaság nem köteles kártalanítást fizetni az utasoknak, ha bizonyítani tudja, hogy a légi járat törlését vagy legalább háromórás késését olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyeket minden ésszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni – közölte döntését az Európai Unió Bírósága.
2017.07.10. napján szűnt meg a munkaviszonyom, nyugdíjba vonulásom miatt 07.09.én kellett volna megszűnnie, mivel a születési dátumom 1954.01.09. Ezután rögtön, 2017.07.11-én felvettek megbízásos szerződéssel. Emiatt elestem kéthavi nyugdíjkifizetéstől, mivel a munkáltató nem hagyott ki egy napot sem a felmondás és a szerződéskötés között. A szerződésemet csak a hetedik hónap végén kaptam meg, írtam alá, így nem reagálhattam a dátum miatt. a nyugdíjintézet értesített a problémáról, hogy a nyugdíjkifizetés így nem lehetséges. Emiatt a cég megszüntette a szerződésemet, ezalatt én folyamatosan dolgoztam, erről senki sem tájékoztatott, majd kaptam egy új szerződést 2017.09.18-ai dátummal. Kérdésem a következő: a két hónap nyugdíj ki nem fizetésért ki a felelős, hova fordulhatok a kárigényemmel?
Üdvözlöm! Egy állami cégnél voltam alkalmazásban közalkalmazottként 1993.06.01-2017.07.10. Gépkezelőként dolgoztam, több géppel, amelyeket a saját udvaromban tároltam. Állandó jelleggel két traktor, esetenként négy mezőgazdasági gép és az azokhoz tartozó eszközök, több kasza, pótkocsi és egyéb munkagépek voltak tárolva az udvaromon, melyre hivatalos engedélyem volt. A gépek fenntartását, javítását saját eszközeimmel, villany és víz felhasználásával oldottam meg, napi szinten, melyre soha, semmilyen ellenszolgáltatást nem kaptam. Kérdésem a következő: lehet-e kárigényem a cég felé utólagos telephelydíj vagy bármiféle ellenszolgáltatás megfizetésére?
Szerződés megszegésének jogkövetkezményeivel kapcsolatos, kiemelt jelentőségű ügyben (Pfv.V.20.102/2019/5.) határozott a Kúria.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték