Jogellenes felmondásnál túl kevés a kártérítés

Megosztás Tetszik

A jogi képviselők még mindig nem ismerik eléggé az új munka törvénykönyvét, jogellenes munkáltatói felmondás esetén adható kártérítés maximuma túl alacsony – állapította meg a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja.

Dr. Darák Péter, a Kúria Elnöke törvényben meghatározott jogkörében eljárva indítványozta a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégium, Munkaügyi Szakágánál, hogy joggyakorlat-elemzést folytasson le a munkaviszony jogellenes megszüntetés jogkövetkezményeivel kapcsolatos joggyakorlat tárgyában.

A joggyakorlat-elemző csoport vezetőjének felkérte Dr. Tálné dr. Molnár Erika kúriai tanácselnököt, kollégiumvezető-helyettest, a Munkaügyi Szakág összes munkaügyi bíráját, alsóbb fokú bíróságok bíráit, számos egyetem jogi karának munkajogi tanszékvezetőit, oktatókat, munkajog területén jártas ügyvédeket, akik az új Munka Törvénykönyv (a továbbiakban: Mt.) tervezet előkészítésében segédkeztek.

A 2015-ben elkezdett joggyakorlat-elemző munka a 2012. július 1. és 2015. július 1-jéig bezárólag – már az új Mt. alapján – jogerősen befejezett ügyeket vizsgálta, ami közel 400 ítéletet ölelt fel.

A vizsgálódás főbb szempontjai között szerepel a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye, annak szankciói; a jogi képviselők által benyújtott keresetek jogszerűsége;   a munkavállalót megillető kártérítés számításának módja; kire hárul a ténylegesen elmaradt jövedelem bizonyításának kötelezettsége, a munkavállaló felmondási védelemben való részesítésének és a munkába való visszaállításának a kérdése.

A joggyakorlat-elemző csoport az alábbi következtetésekre jutott:

A tapasztalat az, hogy a bírói ítélkezés, a bírói jogalkalmazás visszahat a munkáltatók gyakorlatára, tehát ennek komoly hozadéka van. Nehezen áttekinthetőek az új szabályok, ezáltal a jogi képviselők sem az új Mt.-nek megfelelő kereseteket nyújtottak be a bíróságokhoz. A bírónak aktív tárgyalásvezetéssel kell megfelelően orientálnia a feleket, hogy a kereset megfeleljen az Mt.-nek. Elsődleges jogkövetkezmény ma a kártérítés, ennek legnagyobb tétele a tényleges elmaradt jövedelem. Ennek a kiszámítása bonyolult, az Mt. maximalizálja, ami 12 havi távolléti díjat jelent. Ez az összeg mint szankció túl szerénynek minősül a munkaadóra nézve. A javaslat az, hogy a munkáltatónak kell szolgáltatnia a  tényleges elmaradt jövedelem kiszámításához szükséges adatokat. Erről a Munkaügyi Szakág már korábban készített egy kollégiumi véleményt.

Jelenleg három helyen szerepel a munkaviszony jogellenes megszüntetés jogkövetkezményének szabályozása. Van az Mt.-ben egy külön fejezet a jogellenesség jogkövetkezményeiről, van egy a munkáltató kártérítési felelősségéről, valamint az új Ptk. bizonyos kártérítési szabályait is alkalmazni kell. A joggyakorlat-elemző csoport véleménye szerint ezt egy helyen kellene szabályozni, nem ennyire szerteágazóan a megfelelő alkalmazás érdekében.

Új intézmény az Mt.-ben, hogy a munkavállalót kárenyhítési vagy elhelyezkedési kötelezettség terheli. A javaslat szerint a munkáltatót terheli a bizonyítás ebben a körben.

A joggyakorlat-elemző csoport véleménye szerint a várandós, szülési szabadságon lévő és a lombikbébi programban részt vevő munkavállaló felmondási védelmét ki kellene szélesíteni, és módot kell adni a munkáltatói jogellenes megszüntetés minden formájánál a visszahelyezésre.

Az Mt. szerint akit hátrányosan megkülönböztetnek, kérheti a visszahelyezést. A diszkrimináció mellett a joggal való visszaélés esetén is indokolt, hogy a munkavállaló kérhesse a visszahelyezését.

Szakszervezeti tisztségviselők és a munkavállalói képviselők között ne legyen különbség a védelem biztosítását tekintve – javasolja az elemző csoport.

A joggyakorlat-elemző csoport megállapította, hogy sokat fejlődött a bírói gyakorlat. A jogi képviselőknek jobban meg kell ismerkedniük az új Mt. szabályaival, még mindig jellemző a tájékozatlanság.