288 találat a(z) kártérítés cimkére
Bírság továbbterhelése
Kérdés
Egy zrt.-t nagy összegű bírság megfizetésére kötelezték környezetszennyezés miatt. Mivel azonban a környezetszennyezést nem a zrt. okozta, hanem a vele kapcsolatban álló kft-.nél fellépő műszaki hiba idézte elő, a kft. kártérítés címén megfizette a kárt a zrt.-nek. Kérdésünk: növelnie kell-e a kft.-nek a társasági adó alapját a megfizetett összeggel? Arról nincs információ, hogy a zrt. módosította-e az adóalapját, vagy egy elszámolási számlára könyvelte a kapott kártérítést, és a fizetett bírságot.
Felmondás következménye
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Alkalmazottunk munkaszerződését a munkabéren felüli, egyszeri, speciális belépő bónusszal létesítettük az adott szükséges helyzetnek megfelelően (az állást sürgősen be kellett tölteni). Mindezt feltételhez kötötten: a szokásos 3 hónapos próbaidőn túl még további 6 hónapig nem mondhatta fel egyoldalúan a munkaviszonyát. Időközben az ő részéről a felmondás mégis megtörtént, így mi a szerződésben kikötött szankcióval összhangban egy nettó összeget visszakövetelünk tőle. Kérdésünk: 1) Az összeget a szerződött rögzített nettó összegként, mint jogos kártérítést/fájdalomdíjat kell kezelnünk? 2) Vagy számfejtve, azaz bruttósítva, a levonásokkal és kifizetői járulékokkal értelmezzük, más szóval, mint mínusz bért számolhatjuk el a könyveinkben? Köszönettel.
Könyvelői felelősség
Kérdés
Számviteli szolgáltatóként könyvelési hibából eredően az ügyfelem önellenőrzési pótlék, illetve mulasztási bírság megfizetésére kötelezett. Könyvelő cégem elszámolhatja-e költségként az önellenőrzési pótlék és mulasztási bírság utólagos megfizetését az ügyfél felé történő megtérítését? Esetleg kártérítés címén? Milyen dokumentáció szükséges hozzá?
Hanyag munkavégzés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A cégtulajdonos új raktárkezelő programot állított üzembe, a raktárkészlet adatainak feltöltése a munkavállalók feladata volt. Utólag – teljesen véletlenül – kiderült, hogy a dolgozók figyelmetlensége miatt az árakat nem minden esetben tüntették fel pontosan, emiatt a leltárkészlet-érték, eladási ár sok esetben téves. A teljes lista átnézése, kijavítása több órát vett igénybe, a normál munkaidő alatt. Emiatt a többi feladatra nem jutott idő, vagy túlórát kellett elrendelni. Ki kell-e a munkáltatónak fizetnie ezt a hibás munkavégzés miatti pluszmunkát? Milyen kártérítést követelhet? Köszönöm a válaszát!
Üzemi baleset esetén a munkáltató kártérítése
Kérdés
Tisztelt Címzett! Cégünk tb-kifizetőhelyként működik. Az egyik munkavállalónkat 2014. 11. 11-én üzemi baleset érte, mint munkáltató, az üzemiséget elismertük. Természetesen a táppénzt az orvosi igazolások alapján "1" kóddal bérszámfejtjük, a munkavállaló még jelenleg is táppénzen van. Felmerültek a kezeléseivel kapcsolatban többletköltségek (üzemanyag, gyógyászati segédeszközök, gyógyszerkészítmények...), melyekről a sérült számlákat gyűjtött, és a napokban egy ügyvéd közbenjárásával be is nyújtott a céghez. Természetesen, amit kell megtérítünk, de az ügy kapcsán már kértünk az OEP-től segítséget, igaz, telefonon, és elmondták, ami a honlapjukon is ki van írva tájékoztatásnak az ilyenkor szokásos eljárásról. Az ügyfél vigye be a számlákat az illetékes kormányablakba, és majd az OEP fog küldeni egy összegző számlát a cég nevére, ami után nekünk fizetni kell az esetleges plusz költségeket. A kérdésünk az lenne, hogy a jogszabály által előírt tb által finanszírozott gyógyszereket, segédeszközöket, gyógykezeléseket és egyéb számlával igazolható, és az üzemi balesettel kapcsolatosan felmerülő többletköltségeket a cég milyen jogcímen, és hogyan utalja a dolgozónak? Megköszönnénk, ha tudnának küldeni egy állásfoglalást, hogy ilyen esetekben mi a teendő. Illetve bérszámfejtés szempontjából a munkavállalónál a bérprogramba fel kell-e ezt a kártérítést vinni, ha igen, akkor milyen jogcímen, esetleg adóköteles-e? Segítségüket előre is köszönjük!
Bérvitában döntött a Kúria
Cikk
A focista munkavállalónak késve fizetett munkáltatója, majd csak a minimálbért kapta meg. A labdarúgó a Kúriáig vitte az ügyet.
Határozott idejű munkaszerődés felmondása
Kérdés
Legyenek szíves tájékoztatást adni arra vonatkozóan, hogy határozott idejű munkaszerződés esetén, ha a munkavállaló felmond, milyen kártérítés illeti meg a munkaadót? Milyen jogkövetkezményeket írhatunk bele a szerződésbe, amely ilyen esetben védi a munkáltatót, mint ahogy fordított esetben a munkavállalót. Idegenforgalomban lenne egy határozott idejű munkaszerződés, melynek kezdete az őszi időszakban indulna, ekkor igazából még kevés a munka, azonban amikor a szezon beindul, és felmond a munkavállaló, a társaság hirtelen dolgozó nélkül marad. Hogyan tudja a munkáltató megvédeni magát? Segítségüket előre is köszönöm!
Kártérítés
Kérdés
Ingatlan-bérbeadással foglalkozó társaság (továbbiakban: társaság) bérlőjével hosszú távú bérleti szerződést kötött. Az ingatlan-bérbeadás tekintetében a társaság az áfakötelezettséget választotta. A bérleti szerződés szerint a bérlő havonta bérleti díjat és üzemeltetési költséget köteles fizetni. A bérleti szerződés futamideje már több éve lejárt, a bérlő azonban nem költözött ki a bérleményből, azt nem szolgáltatta vissza. A felek több éve egyeztetnek az ügy lezárásáról – bírósági per is folyamatban van -, de a társaság semmilyen díjat nem számláz a bérlőnek, és a bérlő semmilyen díjat nem fizet a bérleti szerződés lejárta óta. A bérleti szerződés erre az esetre úgy rendelkezik, hogy amennyiben a bérlő a szerződés lejártakor nem szolgáltatja vissza a bérleményt, abban az esetben minden megkezdett napra a bérleti díj napi összegének a kétszeresét köteles megfizetni. A felek peren kívüli egyezséget kívánnak kötni, amit a bíróság is megerősít. Az egyezség szerint, mivel a bérleti szerződés megszűnt, a bérlő megfizeti több évre visszamenőleg a szerződés lejárta óta elmaradt bérleti díjnak és üzemeltetési költségnek megfelelő összeget, mivel továbbra is használta, használja az ingatlant. Ennek a megfizetett összegnek az áfakötelezettség meghatározásával, számlázásával kapcsolatban kérjük állásfoglalásukat. Véleményünk szerint, mivel a bérlő nem a szerződés rendelkezéseinek megfelelően járt el, ezért jogellenesen kárt okozott, a fizetendő összeg kártérítésnek minősül.
Garanciális kötelezettség érvényesítésének elszámolása
Kérdés
Az építőipari vállalkozási szerződésekben garanciális kötelezettség vállalásokról állapodnak meg a felek, és legtöbbször a vállalási díj százalékának visszatartásával. A helyes elszámolással kapcsolatos tájékoztatásukat kérném abban az esetben, ha a felek jegyzőkönyvezik a garanciális hibákat, de a megrendelő nem kéri a kivitelezőtől a javítást, és harmadik féllel sem végezteti el a helyreállítást, de a hibákra hivatkozva a visszatartott összegnek az 50 százalékát nem egyenlíti ki a kivitelezőnek. A kivitelező a ki nem egyenlített nyitott vevői követelését milyen módon rendezi a könyveiben? A végszámlát köteles a hibák miatt ki nem egyenlített összegben helyesbíteni, vagy a jegyzőkönyvben felvett hibákra kártérítés jogcímen állapodhatnak meg, amelynek pénzügyi rendezésében a kivitelezőnél a vevőkövetelés kompenzálásában állapodhatnak meg?
Bajok a munkajogban. A Kúria is változtatna
Cikk
Csorbultak a munkavállalói jogok, nőttek a munkaviszonyból fakadó kockázataik, jogellenes munkáltatói gyakorlat esetén szűkültek kártérítési esélyeik. A Kúria is változtatna a munkajogi kódexen.
Kifizető teendői
Kérdés
X Kft. 40 millió forint elmaradt bevételt és 5 millió forint felmerült költséget követel Y Kft.-től, mint kártérítést. Ezt Y Kft. nem ismerte el. X Kft. követelését, melyet könyveiben nem szerepeltetett, 10 millió forintért két magánszemélyre engedményezte. A magánszemélyek választott bírósághoz fordultak, és egyezséget ajánlottak Y Kft.-nek, hogy elállnak a pertől, ha a kft. fizet 35 millió forintot. Y Kft. hajlandó 25 milliót fizetni, amit a magánszemélyek elfogadtak. Kérdések: 1.) Ha Y Kft. fizet a magánszemélyeknek, akkor – mint kifizetőt – terheli-e adóelőleg-levonási kötelezettség, kell-e tudnia, hogy mennyiért vásárolták a követelést? 2. Terheli-e a kifizetőt a 27 százalékos eho megfizetése? 3. Egyáltalán ez milyen jövedelemnek számít a magánszemélyeknél? Köszönöm. bertháné
Ne késlekedjen a viharkárok bejelentésével! Sok vitás eset lehet
Cikk
Brutális rohamra és rekordkifizetésre készülnek a biztosítók az országon végigsöprő vihar után. A kár egyelőre felbecsülhetetlen, az igényeket azonban legkésőbb három napon belül be kell jelenteni. Az átlagosnál jóval több vitás eset is lehet, ezek intézése lassabban zajlik majd.
Milliárdos kártérítést róttak ki az ügyvezetőre
Cikk
Túl drágán, túl sokat vásárolt acélhulladékból a társaság ügyvezetője, ezért munkáltatója másfél milliárdos kártérítést szabott ki rá. Az ügy végigjárta az igazságszolgáltatás fokozatait, végül a Kúria döntött.
Kifecsegi a céges infókat? Millióiba kerülhet
Cikk
Munkáltatója áremelési gyakorlatáról tájékoztatta kereskedelmi partnereit egy ügyvezető. Az információk alapján a GVH megbüntette a munkaadót, aki a kárt perben téríttette meg az ügyvezetővel.
Amiről hallgat az áfatörvény. Ilyen óvintézkedéseket tehet
Cikk
Az áfatörvény csak a kártérítésről mondja ki, hogy nem ellenérték, és íg nem áfaköteles. Arról viszont hallgat, hogy minek kell minősíteni a kártalanítást. Az adóhatóság álláspontja sokszor attól függ, hogy az ügylet melyik oldalán áll az adóalany.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
