Az úthibák okozta autós károknak a tapasztalatok szerint csupán a felét bírálják el pozitívan, a kártérítés esélyét azonban jelentősen növelheti a kár körültekintő dokumentációja és a kátyúbiztosítás – mondta a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége Gépjárműszekciójának vezetője az MTI-nek.
Nemrég megtapasztalhattuk, hogy jégpáncél vagy éppen hó borította a járdákat, és ebből adódóan sok gyalogost ért sérülés, sőt komolyabb végtagtöréssel, fejsérüléssel járó baleset. Miközben én magam is egyensúlyozva próbáltam elkerülni az esést a jeges járdán, azon gondolkodtam, hogy vajon azok, akiknek tisztán kellene tartani a járdát, tudják-e, hogy ez a nemtörődömség milyen sokba kerülhet nekik. Ettől a gondolattól vezérelve az alábbi cikkben ismertetem, hogy milyen visszafizetési kötelezettség keletkezhet a csúszós járda miatti balesetekből.
Tisztelt Szakértő! Egy takarító fővállalkozás egyik alvállalkozójának (kft.) alkalmazottja (munkavállalója) nagy értékű okos telefonját egy besurranó tolvaj a takarítási munkaterületről – munkaidőben – ellopta. A fővállalkozó szeretné a kárt megtéríteni. Milyen dokumentumokkal kell alátámasztani a kártérítést, amelyet készpénzben szeretnének kifizetni (például: rendőrségi feljelentés, jegyzőkönyv stb.)?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem iránymutatását. Lakásszövetkezet a kapott kártérítést, kapott kötbért egyéb bevételként mutatja ki könyveiben? Jár-e ez társaságiadó-fizetési kötelezettséggel? A lakásszövetkezet vállalkozási tevékenységet nem folytat. Előre is köszönöm megtisztelő válaszát!
Tisztelt Szakértő! Januárban kilépett dolgozó éves adóigazolásának kiadására nem került sor határidőben. Van-e ennek valamilyen következménye? A volt dolgozó kártérítést szeretne! Ugyanez vonatkozik az egyéb, távozáskor kiadandó iratokra is (például tb). Eltelt több mint 2 hét. Elmondása szerint a hivatalos iratok nélkül máris kára keletkezett. Ezért kártérítésként annyit kér, amennyit keresett volna a papírok kiadásáig. Jogos-e a követelése? Válaszát előre is köszönöm!
Másik fél hibájából kár keletkezett a vállalkozás gépében 2016-ban. A biztosító megítélte a kártérítést, amit csak az idei évben, de az is lehet, hogy csak 2018-ban fizet ki. Hogyan kell ezt figyelebe venni a társasági adó számításánál? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló válaszolt.
Nyolcmilliárd forint összegű kártérítést iránt indított eljárást az OTP Bank egyik adósának engedményese.
Munkaügyi vitába keveredett az ügyfelem és a munkavállalója. A munkavállalónak nem tetszett, hogy figyelmeztették a feladatára, vagy helyreigazították a munkavégzésével kapcsolatban. Sajnos elképzelhető, hogy a stílussal volt némi probléma, de ezt el lehetett volna rendezni. A vita elmérgesedett. A vége az lett, hogy a munkavállaló felállt, és azonnal ott hagyta a munkahelyét, szóbeli felmondást tett. Azóta nem jelent meg. A munkáltatónak most sajnos két emberrel kevesebb van, mert bonyolítja a helyzetet, hogy a munkavállaló házastársa is ott dolgozott, a hallottak alapján ő is felállt a munkájától. A munkáltató ugyan nem akarta volna felmenteni őket a felmondási idő letöltése alól, de hát nem jelentek meg, és így nem tud ellene mit tenni, megszünteti a munkaviszonyukat. Mi ennek a szabályos kezelése, jár-e nekik a szabadság megváltás? Vonhatok-e tőlük kártérítésként amiért nem töltötték le a felmondási időt, mennyit? Mit kell írnom a kilépő papírjukra a munkaviszony megszüntetésének indokaként? A törvényben inkább a munkáltató felmondásával foglalkoznak többet, pedig rengeteg ilyennel lehet találkozni. Eddig sikerült normálisan megoldani, de most még a pénzen is vitatkoznak, hogy mi jár,nem jár. Előre is köszönöm a választ.
Vezető állású munkakörben dolgozók ügyében döntött a Kúria. Az érintett munkavállalók visszadátumozták munkaszerződés-módosításukat, amiben a munkáltató vállalta, hogy évi 70 nap pótszabadságot biztosít, s ha bármely okból megszűnne a dolgozók munkaviszonya, havi alapbérük tízszeresét kell nekik kifizetni. A munkáltató azonnali hatállyal elküldte a vezetőket, nem fizetett, a Kúrián kötött ki az ügy.
Tisztelt Szakértő! Projektcég feladata olyan földterületek felkutatása, amelyek egy adott növénykultúra termesztésére alkalmasak. Ha bármely földterületről a telepítést követően bebizonyosodik, hogy alkalmatlan a növénykultúra termesztésére, akkor a projektcégnek kártérítési kötelezettsége keletkezett a megbízó felé. Fentiek miatt a projektcégnek 2011. évben 24 millió forint, 2012. évben 23 millió forint kártérítési kötelezettsége keletkezett a megbízó felé. A kártérítésre 2016. évben derült fény, ezért az előző években nem szerepel a könyvelésben, és nem vették figyelembe az adott évi társasági adó megállapításakor sem. A projektcég 2011. évi társaságiadó-fizetési kötelezettsége 100 ezer forint volt. (Nem a jövedelemminimum szerint adózott.) 2012. évben a cég társaságiadó-fizetési kötelezettsége 686 ezer forint volt, és ekkor képzett 6 millió forintos fejlesztési tartalékot is. (Nem a jövedelemminimum szerint adózott.) 2013. évben a fejlesztési tartalékból feloldott 3 millió forintot. Kérdésünk, hogy mi a teendő a fejlesztés tartalékkal? Önellenőrzés esetén a fejlesztési tartalékot teljes egészében vissza kell vezetni, a 2012. évi képzése és a 2013. évi feloldása vonatkozásában is? Kérdés még, hogy a 2011. évben és a 2012. évben keletkezett veszteséget önellenőrzés esetén hogyan lehet felhasználni, visszamenőleg igénybe lehet-e venni, vagy azt a 2016. évi beszámolóban lehet először érvényesíteni? Üdvözlettel: Kisfaludyné
Kártérítést kaphatnak a Honvéd Egészségpénztárban ragadt pénzük után a katonák és a rendőrök – jelentette be az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke a testület keddi ülése után, Budapesten.
Tisztelt Szakértő! Egy áfás ingatlan-bérbeadási szerződést rendkívüli ok miatt felmondtak. Kontkétan a bérlőket elviszi a rendőrség. A NAV rendőrség nem adja vissza az ingatlant használatra, csak a kaució lejártakor. A kérdésem, hogy arra az időszakra kell-e áfás számlát kiállítani a bérleti díjról, vagy kártérítés címén lehet a kauciót elszámolni?
Megvált vezető beosztású a versenytilalmi megállapodást megszegő munkavállalójától a munkáltató. A kiszabott kártérítés miatt a Kúriáig jutott az ügy.
Tisztelt Szakértő! Öt évre kötött bérleti szerződést a bérbeadó, amit a szerződés lejárta előtt 4 évvel felmondott. A szerződés felmondásával a bérbevevőnek kára keletkezett. A kárt egy összegben megtérítette a bérbeadó. Kérdésünk, hogy az egyösszegben megkapott kártérítést időbeli elhatárolásként 4 évre (4 év volt hátra a szerződésből) el lehet-e határolni? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a munkakör megváltoztatásával kapcsolatos. Ehhez a munkáltatónak joga van. Lehet olyan eset, hogy a munkáltató egy ún. rugalmas munkarendet (peremidő-törzsidő) változtat meg kötöttebbé? Olyan is, hogy kötetlen munkarendet változtat meg? Ennek következménye lehet például, hogy a munkavállaló nem tud többé nyelvórára járni vagy jogosítványát időben megszerezni. Ha a hátralévő időszakra esetleg nem is kell fizetnie, de az idő elveszett és a pénz egy része is. Vagy az egész, ha előre kellett fizetni, vagy elölről kell kezdenie. Ebben az esetben a munkáltató nem tehet róla, hiszen csak élt a jogával, megváltoztatta a munkarendet. A munkavállaló pedig nem tartozott beszámolási kötelezettséggel, hiszen munkarendje lehetővé tette a napközbeni elfoglaltságot. Kérdésem az, hogy ilyenkor tartozik-e bármilyen kártérítési kötelezettséggel a munkáltató, és ha igen, milyen mértékben (pl. a már kifizetett összegekért is, ha annak funkciója elvész)? Előfordulhat, hogy a munkavállalónak van bejelentett és a munkáltató által is elfogadott másodállása, amelyet a munkarend megváltoztatása miatt fel kell adnia (vagy a főállását). Ilyenkor hogy alakulnak a felek kötelezettségei, vagy megsérti-e valamelyik fél (inkább a munkáltató) az együttműködési kötelezettségét? Segítségét köszönöm! Tisztelettel: Kérdező
dr. Csobánczy Péter
közgazdász, jogász, adótanácsadó
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték