Tisztelt Szakértő! Adóköteles-e az szja-ban az Mt. 82. § /1-2/ bekezdése szerinti, a munkáltató által a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt fizetett, elmaradt jövedelem címén a munkavállaló által igényelt kártérités? Üdvözlettel várom válaszát.
Sokan nem is gondolnak rá, hogy ha a biztosító fizet, vagy a biztosítást a biztosított javára más fizeti, illeték-fizetési kötelezettség is szóba jöhet. Szerencsére nem mindig.
Szeretném tudni, hogy a cégnek melyik előnyösebb: ha bánatpénzt, vagy, ha kártérítést kap?
Tisztelt Szakértő! Tényállás: egy társaságnak saját csarnoka bérbeadásából származik az árbevétele. A bérlő átalakítást eszközölt az épületen a bérbeadó társaság engedélyével. Az átalakítás során szükségessé vált 6 darab kéménynyílás kialakítása a födémen. A bérlő a csarnok felső paneljeiben okozott kárért hajlandó fizetni. Kérdéseink: 1.) A bérlő által felajánlott anyagi kompenzáció kártérítésnek, vagy kártalanításnak minősül-e? 2.) Mely esetben van általános forgalmi adó felszámítási kötelezettség? 3.) Mikor van számla kiállítási kötelezettsége bérbeadónak, vagy elegendő-e egy megállapodás a két fél között? 4.) A bérbevevőnél ebben az évben jelentkező nem tervezett bevétel elhatárolható-e időbeli elhatárolással arra az évre, amikor a panelek helyreállítási költsége a kapott bevétellel szemben megjelenik,vagy ez évben meg kell fizetni utána a társasági adót? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! A vállalkozásunk ablakprofil festési munkát végzett egy ablakgyártó cég számára. Az ablakgyártó cég beépítette a nyílászárókat, viszont garanciális időn belül a festéssel problémák adódtak. Cégünk a hibás teljesítést elismerte. Az ablakgyártó cég kibontotta az ablakokat, újakat gyártott le helyettük, lefestette más céggel és beépítette az épületbe. Ennek a teljes költségét cégünk átvállalta. Az erről szóló számlát milyen főkönyvi számlára könyveljük? A számlában felszámított áfa levonható?
Tisztelt Szakértő! Egy autóipari cégnél egy műszakban több raktáros is dolgozik. Kiderült, hogy a kiszállításkor a munkavállalók valamelyike hibázott, és a megrendelő nem a megrendelt terméket kapta meg. A nem megfelelő termék beazonosítása a termékszám alapján azonnal megtörtént, de hogy melyik munkavállaló hibázott, azt csak a terméken feltüntetett egyéb adatok alapján lehet kideríteni. Ennek folyamata több hét is lehet, mivel a szükséges adatokat a megrendelőtől kell megkérni. A hiba nem azonnal, hanem hó végén, hetekkel később derül ki. A munkáltatónak kötbért kell fizetnie, ezért a munkavállalóval szemben kártérítési követelést szeretne érvényesíteni. A kártérítést csak a teljesítménybéréből szeretné levonni, az alapbérét, illetve az egyéb pótlékait nem érintené. Mennyi ideje van a munkáltatónak, hogy bármiféle kártérítési követeléssel éljen a munkavállalóval szemben, mikor évül ez el? Ha nem egyértelmű, ki volt a felelős, nem derül ki, egyetemlegesen élhet-e kártérítési követelésével a munkáltató az abban a műszakban dolgozó összes érintett alkalmazottal szemben? Mekkora mértékű lehet a kártérítés maximális összege? Mennyi idő alatt vonható le a béréből?
Az új Ptk. hatályba lépése után rémhíráradat indult a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek „drasztikus felelősségnövekedéséről”. Valójában azonban nem a radikális újraszabályozás és az ennek következtében megnövekedett jogi felelősség, hanem a jelenleg még bizonytalan adókezelés jelenti a valódi kockázatot. A módosítás ugyanis adózási bizonytalanságot okoz, melyet a jogalkotó a vonatkozó jogszabály módosításával oldhatna fel. Addig is, míg ez megtörténik, szükség lenne az adóhatóság átfogó állásfoglalására – írja a LeitnerLeitner blogjában Siklós Márta és dr. Szecskay András.
Munkaügyi perek kapcsán a munkavállaló szempontjából egyáltalán nem közömbös, hogy kártérítést, jövedelempótló kártérítést vagy elmaradt jövedelmet követel. Az ezekhez kapcsolódó eltérő közterhek miatt ugyanis eltérő lesz a nettó kifizetés is.
Szabadság, betegszabadság, végkielégítés, elmaradt jövedelem miatti kártérítés: mind olyan eset, amikor a (volt) dolgozót távolléti díj illeti meg. De előfordulhat, hogy a munkavállaló nem kapja, hanem ő fizeti a távolléti díjat. Összefoglaltuk a távolléti díj fizetésének, időtartamának és mértékének szabályait.
Egy egyéni vállalkozó volt alkalmazottja a munkaviszony megszűnését követően munkaügyi bíróságon pert indított a vállalkozó ellen. A munkaügyi bíróság többéves pereskedés után – a munkaviszonya jogellenes megszüntetése miatt – kártérítést és hathavi elmaradt bér kifizetését ítélte meg számára. A pereskedés közben a vállalkozó már megszüntette egyéni vállalkozását, és nem fizette ki az alkalmazottnak járó összeget. Az alkalmazott végrehajtást indított a volt vállalkozó ellen, aki aztán ismét több év elteltével a végrehajtón keresztül kifizette a volt alkalmazott követelését, és annak kamatait. Ebben az esetben a volt egyéni vállalkozónak kell-e járulékbevallást benyújtania, illetve kell-e járulékokat levonnia az alkalmazottnak kifizetett kártérítésből, valamint az elmaradt bérköveteléséből? Amennyiben igen, úgy hogyan kell bevallania a '08-as járulékbevalláson, ha a vállalkozását már több éve megszüntette, és az adószáma már nem él? A kifizetés napján vagy a munkaügyi bíróság határozatának évében érvényben lévő járulékokat kell-e levonni? Mi lesz a járulék alapja? Ha a kifizetett összegből kellett volna járulékot levonni, de azt nem tették meg a kifizetéskor, akkor azt hogyan lehet követelni a munkavállalótól? Kérem a fenti kérdésekre szíves állásfoglalásukat!
Július 2-án kétéves lesz az új Munka törvénykönyve legtöbb rendelkezése. Megvizsgáltuk, hogyan működik a gyakorlatban az egyik legkiterjedtebb módosítást megélt felmondás, és az ezzel kapcsolatos kártérítés.
Közhasznú nonprofit társaság kizárólag közhasznú tevékenységet végez. Tárgyévben a közhasznú bevételen túl van bankkamat, biztosítási kártérítés és egyéb (kerekítési) bevétele is. A társasági adóról szóló 20. § (1) e pontja, mely szerint nem kell megfizetni a társasági adót a 6. számú mellékletben felsorolt tevékenységek bevétele után, vonatkozik-e ezekre az egyéb bevételekre is?
A kormány úgy döntött, hogy a pénztárgép-cserére kötelezett vállalkozók érdekében átvállalja az eltűnt Patkós-Cassa károsultjainak a befizetését, és jogi úton fellép a céggel szemben - jelezte közleményében az NGM.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk tulajdonában lévő személygépkocsit káresemény miatt javíttatni kellett. A cég rendelkezik a gépkocsira kötött casco biztosítással, így a javítás költségét – az önrészen felül – a biztosító fizeti. A szerviz a javításról szóló áfás számlát cégünk felé állítja ki. A biztosító közvetlenül a javító cég felé egyenlíti ki a számla fennmaradó részét. Hogyan tudom kivezetni és kiegyenlíteni ezt a részt, hogy a számla pénzügyileg rendezett legyen? Előre is köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Szeptemberben ellopták a cég tulajdonában lévő személygépkocsit, erre az időpontra kivezettük az autó értékét, ez veszteséget okozott. A biztosító társaság fizetni fog, mivel az autó értéke nagyobb volt, mint a hátra lévő lízingdíj. Természetesen, ha a mérlegkészítés előtt a biztosítási összeg megérkezik, akkor azt vissza fogjuk időben határolni. A kérdésem, hogy ha nem érkezik meg addig az időpontig az összeg, akkor a rendkívüli értékcsökkenés összegét előre lehet-e határolni a 2014-es évre, hogy a negatív eredményt elkerülhessük? Köszönöm szépen.
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték