Túl drágán, túl sokat vásárolt acélhulladékból a társaság ügyvezetője, ezért munkáltatója másfél milliárdos kártérítést szabott ki rá. Az ügy végigjárta az igazságszolgáltatás fokozatait, végül a Kúria döntött.
Munkáltatója áremelési gyakorlatáról tájékoztatta kereskedelmi partnereit egy ügyvezető. Az információk alapján a GVH megbüntette a munkaadót, aki a kárt perben téríttette meg az ügyvezetővel.
Az áfatörvény csak a kártérítésről mondja ki, hogy nem ellenérték, és íg nem áfaköteles. Arról viszont hallgat, hogy minek kell minősíteni a kártalanítást. Az adóhatóság álláspontja sokszor attól függ, hogy az ügylet melyik oldalán áll az adóalany.
Tisztelt Szakértő! Cégünk elvesztett egy pert, melyben fizetési kötelezettsége keletkezett. Megállapodtunk, hogy havi részletben törlesztjük az összeget. Elég-e a megállapodás, vagy ettől függetlenül havonta a törlesztőrészletről számlát kell kiállítani? Tisztelettel: Nagy István
Testvérem 2007-ben közlekedési balesetet szenvedett. A biztosítóval szemben pert nyert 2014 évben. A következőket állapította meg a bíróság jogcímenként: főállásából adódóan keresetkiesést, nem vagyoni kártérítést, mezőgazdasági őstermelőként elmaradt haszont. A keresetkiesés és a mezőgazdasági őstermelőként elmaradt haszon után jól értelmezem a törvényt, hogy adófizetési kötelezettsége keletkezik? Itt figyelembe vehetem a szja-törvény 1. számú mellékletének 6.7 pontja alapján írt napi 15 ezer forintos adómentes részt? Ha igen, akkor jól számolom, hogy a napi 15 ezer forintot megszorzom az eltelt napok számával (például ha a keresetveszteséget 66 hónapra számolták, akkor az adómentes rész 66 hónap egyenlő 1980 nap, ezt szorzom a napi 15 ezer forinttal)? Melyik sorban kell ezt bevallanom az szja-bevallásban? 27százalékos ehofizetési kötelezettsége is keletkezik? Az elmaradt haszont 2008. 04. 01-től 2014. 12. 01-ig állapította meg a bíróság, a keresetkiesést 2008. 04. 01-től 2013. 06. 30-ig. A nem vagyoni kártérítés adómentes vagy adóköteles? Ha adóköteles, akkor hogyan kell számolni az adót, és hová kell beírni azt a bevallásba?
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó tulajdonában lévő gépjármű balesetével kapcsolatban a balesetet okozó gépjármű biztosítója elmaradt haszonnal kapcsolatos kártérítést adott. Az szja-törvény 10. melléklet I. 9. pontja szerint bevétel: a káreseménnyel összefüggésben kapott kártalanítás, kártérítés, ideértve a felelősségbiztosítás alapján felvett összeget. A gépjármű használhatatlansága miatti elmaradt haszon biztosító általi megtérítése – kártérítés címén – tehát bevételként kerül elszámolásra a tényleges pénzügyi teljesítéskor, és ekként adózik is ezután az egyéni vállalkozó. Kérdésem, hogy fentieket jól gondoljuk-e, illetve a biztosító kártérítésével kapcsolatban az áfatörvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak kell-e áfás számlát kiállítani, tehát az elmaradt haszon biztosító általi megtérítése áfa hatálya alá tartozó ügylet-e? Segítségüket köszönöm.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) álláspontjával ellentétesen határozott a Kúria az ellenőrzött tőkepiaci ügylet kapcsán megítélt elmaradt haszon és kamatának adózására vonatkozó kérdésben – közölte a Kúria Sajtótitkársága. A döntés révén az így megszerzett jövedelem után jóval kevesebb közterhet kell fizetnie a magánszemélynek, mint amennyit az adóhatóság kirótt volna.
Deréktól lefelé megbénult egy villanyszerelő munkabaleset miatt, a bíróság által megítélt kártérítést a munkáltató túlzottnak találta. Az ügy végére a Kúria tett pontot.
Az egyéni vállalkozóra a NAV egyszerűsített foglalkoztatott bejelentés nélküli foglalkoztatása miatt 240 ezer forint bírságot szabott ki. A foglalkoztatás bejelentését a könyveléssel megbízott cég végzi. A bírságból 216 ezer forintot a könyvelő felelősségbiztosítására a biztositó megtérített a vállalkozónak, amit a biztosító közvetlen az egyéni vállalkozó bankszámlájára utalt. A biztositási ügyintézés elhúzódása miatt a vállalkozó az összeg megfizetésére részletfizetést kért, így a 2014. évben a NAV-hoz befizetett bírság összege még csak 80 ezer forint. Kérdésem, hogy a biztosító által megtérített 216 ezer forintot az egyéni vállalkozónál hogyan kell az szja-ban figyelembe vennie? Bevételnek minősül-e, hisz a fizetendő bírság nem adóalapot csökkentő költség. Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Cím! Egy vállalkozás fuvarozást végzett, mely tevékenysége során az árut lopás miatt nem tudta kiszolgáltatni. Általános esetben a Ptk. szerint Ő a felelős, azonban az adott körülményekből adódóan felelősségét megalapozottan nem ismerte el, az ügy bíróság elé került. Kérdésem az lenne, hogy a kár összegét ki kell-e mutatni a könyvelésben, beszámolóban, hiszen a fél nem ismerte el annak tényét, és a bírósági eljárás pontosan arra irányul, hogy egyátalán felelős-e a fuvaros, és ha igen, milyen összeggel. A "káresemény" bekövetkezténék évét lezáró beszámoló elkészítéséig az eljárás nem záródik le. Ha a bíróság ítéletében kimondja, hogy a társaság felelős és kártérítéssel tartozik, természetesen kötelezettségként ki kell mutatni a könyvekben. De amíg ez a folyamat le nem záródik mi a teendő? Azért mert a biztosító azt állítja, hogy kártérítéssel tartozunk, szerepeltessük a beszámolóban, hiszen nem ismerjük el.
2013 novemberében az egyéni vállalkozót betörés, rablás és az üzlethelyiség felgyújtása miatt kár érte. A 2013-as évet lezártuk, beadtuk az adóbevallást (2014.02.25-én), a biztosító a kárt 2014-ben fizette ki. 2014-ben nem volt ezenkívül bevétele, minimális költség lett elszámolva (amit a kártérítés összegéből fizetett ki). E miatt a 2014-es év nagy pozitív jövedelmet mutat. Kérdésem: jól értelmezem-e azt, hogy a kártérítést teljes egészében bevételként vesszük figyelembe és sajnos elég nagy összegű adó befizetésre is sor kell, hogy kerüljön. Az ingatlant, amiben működött, azt bérelte, arra is fizetett a biztosító (kb. 1,5 millió forintot). Kérdésem, hogy mit tegyünk az ingatlan helyreállítására kapott összeggel? Nem történt meg a helyreállítás, a kapott összeget nem adta át a bérbeadó részére. Válaszát köszönöm. Boldog Ferenc
Tisztelt Szakértő! Megbízóm termelőüzemében 2014. május hónapban tűz keletkezett, amely következtében leégett a tetőszerkezet az ott található elektronikával, megsérült a főépület, gépek, berendezések semmisültek meg. A katasztrófavédelem szakértői véleménye szerint a tűz oka ismeretlen. Megbízóm vagyonbiztosítással rendelkezik, a biztosító kártérítési felelősségét egyelőre nem ismerte el. Az épület, elektronika helyreállítási költsége közel 157 millió forint volt. Ezt a számviteli tv. 3. § (7) bekezdése értelmében igénybe vett szolgáltatásra könyveltük. Helyesen számoltuk el a helyreállítási költséget igénybe vett szolgáltatásként? Mivel a biztosító kártérítése bizonytalan és a mérlegkészítésig biztosan nem érkezik meg a társasághoz, ezért nem tudjuk a Sztv. 77. § (2) bekezdése szerint egyéb bevételként elszámolni 2014. évben. A Sztv. összemérés elvének alkalmazása miatt gondot jelent az, hogy a tűz miatti kár helyreállítási költségei 2014. évben merültek fel, viszont a kártérítésből várható bevétel összege nem fog befolyni a társasághoz a mérlegkészítésig. A számviteli alapelv betartása miatt kötelesek vagyunk a vagyon-biztosítás önrészét igénybe vett szolgáltatáson kimutatni, a várható kártérítés árbevétel összegéig viszont időbeli elhatárolásba kell tennünk az igénybe vett szolgáltatások között kimutatott ráfordításaink további részét. Jól értelmezzük a rendelkezéseket? Köszönettel:Borsosné Pál Ildikó
Megsértette a magyar állam a magántulajdont megillető védelmet, amikor 2013-ban megfosztotta Vékony László soproni trafikost engedélyétől, hogy dohánytermékeket áruljon – mondta ki ma első fokon, nem jogerősen az Emberi Jogok Európai Bírósága Strasbourgban.
Tisztelt Szakértő! Adóköteles-e az szja-ban az Mt. 82. § /1-2/ bekezdése szerinti, a munkáltató által a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt fizetett, elmaradt jövedelem címén a munkavállaló által igényelt kártérités? Üdvözlettel várom válaszát.
Sokan nem is gondolnak rá, hogy ha a biztosító fizet, vagy a biztosítást a biztosított javára más fizeti, illeték-fizetési kötelezettség is szóba jöhet. Szerencsére nem mindig.
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték