329 találat a(z) kártérítés cimkére

Cikk

Adott egy munkáltató, aki gondos körültekintéssel, több lépcsős kiválasztási folyamat eredményeként munkaviszonyt létesített egy mérnök-informatikussal. Telik-múlik az idő, és a munkavállaló – nagyobb karriert és/vagy magasabb bért remélve – más munkáltatók felé kacsintgat. Tudására és szakmai tapasztalatára figyelemmel a munkahelyváltás nem okoz nehézséget, a munkáltató versenytársai örömmel fogadják jelentkezését. A potenciális új munkáltatók a széleskörű gyakorlat mellett ugyanis a legféltettebb titkok felfedésében is reménykednek.

Kérdés

"A" Kft. határozatlan idejű szerződést kötött "B" Kft.-vel. A szolgáltatás igénybevevője A, a szolgáltatás nyújtója B. A szerződés X. évében A felmondta a szerződést. A szerződés szerint, ha a szerződést A felmondja, szerződés-felbontási díjat kell fizetnie. A szerződés-felbontási díj atipikus kárátalány, azaz nem foglaló, nem bánatpénz, nem óvadék, nem kötbér. Az áfatörvény 2. § a) és a 259. § 1/A 6) szerint, ha a szerződés-felbontási díj kártérítésnek minősül, nem tartozik az áfatörvény hatálya alá. A törvény a kártérítés fogalmát nem határozza meg. Ha a Ptk. szerinti fogalom-meghatározásra gondolt volna a jogalkotó, akkor a törvény szövegében erre utalt volna, ezt több helyen meg is teszi. Mivel a Ptk. fogalmi rendszerét nem hívja fel, ezért a nyelvtani értelmezés szabályai szerint, a szavak általános elfogadott jelentése alapján kell a „kártérítés” tartalmát meghatározni. A Ptk. különbséget tesz a jogellenes, illetve a jogos károkozás között, amit jogi műszóval is megkülönböztet. A jogellenest kártérítésnek, a jogost kártalanításnak nevezve. A köznapi beszéd nem tesz különbséget a kártérítés/kártalanítás között, azaz a kártérítés alatt az okozott kár megtérítését érti, függetlenül attól, hogy a kárt jogos vagy jogellenes magatartással okozták-e. Például a magyar nyelv ismeri a károm keletkezett, de nem ismeri, hogy kártalanításom keletkezett. Kérem, ítéljék meg, hogy a fenti gazdasági esemény áfaköteles-e? Válaszukat előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A társaság volt tagjai és alkalmazottai az új tulajdonosokkal szemben munkaviszony jogellenes megszüntetése és elmaradt munkabér iránti keresetet, valamint változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti keresetet indítottak. A felek végül peren kívüli kártérítésben egyeztek meg, amely az eredetileg követelt összeg, illetékek és ügyvédi költségek összegének körülbelül a felét tették ki. A társaság ezt az összeget, mint kártérítést szerepeltetheti minden további adóvonzat nélkül a könyveiben? Mi a helyes eljárás? Köszönöm válaszát!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. alkalmazottját üzemi baleset érte, egyévi táppénz után rokkantnak nyilvánították. Majd maradhatott volna a kft.-nél más munkakörben, de ezt nem vállalta, ezért 2014 áprilisában leszámolt. Táppénze alatt már pert indított a cég ellen, kártérítéséért. Pert nyert, 2015. novemberig megítéltek neki 1,5 millió forint kieső bér kifizetését, amit a levont járulékok után ki kellett neki fizetni 2015. december 15-éig. Kérdésem, hogy ilyenkor a dolgozót vissza kell jelenteni alkalmazottnak, vagy más jogcímen kell neki bért fizetni, megbízási vagy egyéb? A járulékot a 2015. november vagy december hóra kell a járulékbevallásba beadni, gondolom nem a 2014. évre. A cég könyvelésébe bérköltségként a 2015. évibe kell elszámolnom? Válaszát előre is köszönöm.

Cikk

Kiemelkedően fontos terület a munkajogban, hogy a munkavállalók milyen ügyekben tudják érvényesíteni az érdekeiket. Ezeket a kérdéseket több oldalról is érdemes megvilágítani. Elsőként azt kell tisztázni, mit is tekint a jog munkajogi igénynek. Ezt követően pedig azt nézzük meg, hogy ezeket az igényeket milyen fórumon lehet érvényesíteni.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magánemberként hogyan kell adózni (ha kell egyáltalán?) a következő esetben? 2014 novemberében autóbaleset következtében eltört és roncsolódott a bal kezem. A bíróság jogerős ítélete alapján a vétkes autós kötelező kgfb-biztosítója a kártérítés jogalapját tisztázottnak tekinti. A biztosító 2015 decemberében kifizetett 318 679 forintot, melyből: 300 000 forintt jogcím nélküli kártérítési előleg, 3 000 forint közlekedési többletköltség – számla van róla! 15 600 forint gyógyszertöbbletköltség – csak egy részéről van számla! 79 forint kamat. Kell szja-t fizetni ezen összegek után 2015-re? Magánemberként tételes költségelszámolást alkalmazok egyéb éves adózási tételek miatt. ++ Várhatóak még további kifizetések 2016-ban vagyoni károkra: – táppénz idejére járó jövedelemveszteségre (munkáltatói kimutatások, igazolások alapján), – ügyvédi költségre (erről lesz számla) – nem vagyoni sérelemre. Hogyan kell majd ezek után adózni (ha kell egyáltalán?) 2016-ban? Várva válaszukat, köszönettel: Siposné Hornyák Margit Épület Kontrol Kft.

Cikk

Január 1-jén megkezdte működését a Quaestor és a Hungária kötvényesek kárrendezését végző Kárrendezési Alap – mondta Kiss Krisztina, az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) ügyvezető igazgató-helyettese. Azoknak a Quaestor-kötvényeseknek nincs teendőjük, akik korábban a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjához igényüket határidőben benyújtották. Kérelmük az új alaphoz kerül, erről levélben kapnak tájékoztatást. Az új igénylők pedig február 15-éig nyújthatják be kérelmüket.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kártérítéssel kapcsolatos a kérdésem. Egy kiadó nem kérte az örökösök beleegyezését egy irodalmi mű megjelentetéséhez, amellyel megsértette a leszármazottak örökösi szerzői jogait. Az örökösök ügyvédi felszólításban kártérítést kértek a kiadótól, amely 2015. december hónapban át is utalta a kért kártérítés összegét. A kiadó székhelye Romániában van. Van-e adó- és járulékvonzata a kapott kártérítés összegének? Válaszukat köszönöm.

Kérdés

Egy zrt.-t nagy összegű bírság megfizetésére kötelezték környezetszennyezés miatt. Mivel azonban a környezetszennyezést nem a zrt. okozta, hanem a vele kapcsolatban álló kft-.nél fellépő műszaki hiba idézte elő, a kft. kártérítés címén megfizette a kárt a zrt.-nek. Kérdésünk: növelnie kell-e a kft.-nek a társasági adó alapját a megfizetett összeggel? Arról nincs információ, hogy a zrt. módosította-e az adóalapját, vagy egy elszámolási számlára könyvelte a kapott kártérítést, és a fizetett bírságot.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Alkalmazottunk munkaszerződését a munkabéren felüli, egyszeri, speciális belépő bónusszal létesítettük az adott szükséges helyzetnek megfelelően (az állást sürgősen be kellett tölteni). Mindezt feltételhez kötötten: a szokásos 3 hónapos próbaidőn túl még további 6 hónapig nem mondhatta fel egyoldalúan a munkaviszonyát. Időközben az ő részéről a felmondás mégis megtörtént, így mi a szerződésben kikötött szankcióval összhangban egy nettó összeget visszakövetelünk tőle. Kérdésünk: 1) Az összeget a szerződött rögzített nettó összegként, mint jogos kártérítést/fájdalomdíjat kell kezelnünk? 2) Vagy számfejtve, azaz bruttósítva, a levonásokkal és kifizetői járulékokkal értelmezzük, más szóval, mint mínusz bért számolhatjuk el a könyveinkben? Köszönettel.

Kérdés

Számviteli szolgáltatóként könyvelési hibából eredően az ügyfelem önellenőrzési pótlék, illetve mulasztási bírság megfizetésére kötelezett. Könyvelő cégem elszámolhatja-e költségként az önellenőrzési pótlék és mulasztási bírság utólagos megfizetését az ügyfél felé történő megtérítését? Esetleg kártérítés címén? Milyen dokumentáció szükséges hozzá?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A cégtulajdonos új raktárkezelő programot állított üzembe, a raktárkészlet adatainak feltöltése a munkavállalók feladata volt. Utólag – teljesen véletlenül – kiderült, hogy a dolgozók figyelmetlensége miatt az árakat nem minden esetben tüntették fel pontosan, emiatt a leltárkészlet-érték, eladási ár sok esetben téves. A teljes lista átnézése, kijavítása több órát vett igénybe, a normál munkaidő alatt. Emiatt a többi feladatra nem jutott idő, vagy túlórát kellett elrendelni. Ki kell-e a munkáltatónak fizetnie ezt a hibás munkavégzés miatti pluszmunkát? Milyen kártérítést követelhet? Köszönöm a válaszát!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Bt.-kültag osztaléka

dr. Tuczai Dóra

LL.M. (Berlin) ügyvéd

budlegal Ügyvédi Társulás tagja

Kapcsolt vállalkozás – készpénzfizetés

dr. Juhász Péter

jogász-adószakértő

HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

Engedményezés 2.0

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 május
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Együttműködő partnereink