Tisztelt Szakértő! Társaságunk vevőkövetelései biztosítótársaság által biztosítva vannak. A szokásos eljárást követően a biztosító társaság – kárigényünk elbírálást követően – kártérítést hagyott jóvá, és utalt bankszámlánkra. A biztosítótól kapott kártérítési összeget és a vevőkövetelések kivezetésre kerülő tételeit az egyéb bevételek, illetve egyéb ráfordítások között kell könyvelni? Köszönettel.
Első körben 300 millió forintnál is magasabb összeg volt a tét a pénzintézet és alkalmazottai közötti pénztárhiány kezelése miatti munkaügyi perben. Az ügy a Kúriánál kötött ki.
Kevés kellemetlenebb dolog létezik a világon, mint a nem fizető bérlőt kirakni az ingatlanból. Ráadásul sem a korábbi Ptk., sem annak bírói gyakorlata nem rendezte egyértelműen, hogy ilyenkor milyen összegű kártérítés illeti meg a bérbeadót. A jelenlegi Ptk. ugyan már szabályozza, hogy mit követelhet a pórul járt bérbeadó, azonban a részletszabályok korántsem kidolgozottak, és sok vitára adhatnak okot – véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
A jogi képviselők még mindig nem ismerik eléggé az új munka törvénykönyvét, jogellenes munkáltatói felmondás esetén adható kártérítés maximuma túl alacsony – állapította meg a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja.
Módosította az Országgyűlés tegnapi ülésén az alig két éve, 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk. több rendelkezését arra hivatkozva, hogy azok a gyakorlati alkalmazásuk során nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.
Ha egy dolgozó szabadsága alatt ittasan vezetett járművet, és a saját hibájából okozott közúti balesetet, akkor jár-e neki betegszabadság, fel lehet-e mondani neki a táppénz alatt, követelhet-e tőle a munkáltató kártérítést a felmerült költségei (betegszabadság, táppénz egyharmada) miatt?
Munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt a volt munkáltatót elmaradt bér és annak kamatai kifizetésére kötelezte a bíróság. Az elszámolással kapcsolatos olvasói kérdésekre Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő válaszolt.
Adott egy munkáltató, aki gondos körültekintéssel, több lépcsős kiválasztási folyamat eredményeként munkaviszonyt létesített egy mérnök-informatikussal. Telik-múlik az idő, és a munkavállaló – nagyobb karriert és/vagy magasabb bért remélve – más munkáltatók felé kacsintgat. Tudására és szakmai tapasztalatára figyelemmel a munkahelyváltás nem okoz nehézséget, a munkáltató versenytársai örömmel fogadják jelentkezését. A potenciális új munkáltatók a széleskörű gyakorlat mellett ugyanis a legféltettebb titkok felfedésében is reménykednek.
"A" Kft. határozatlan idejű szerződést kötött "B" Kft.-vel. A szolgáltatás igénybevevője A, a szolgáltatás nyújtója B. A szerződés X. évében A felmondta a szerződést. A szerződés szerint, ha a szerződést A felmondja, szerződés-felbontási díjat kell fizetnie. A szerződés-felbontási díj atipikus kárátalány, azaz nem foglaló, nem bánatpénz, nem óvadék, nem kötbér. Az áfatörvény 2. § a) és a 259. § 1/A 6) szerint, ha a szerződés-felbontási díj kártérítésnek minősül, nem tartozik az áfatörvény hatálya alá. A törvény a kártérítés fogalmát nem határozza meg. Ha a Ptk. szerinti fogalom-meghatározásra gondolt volna a jogalkotó, akkor a törvény szövegében erre utalt volna, ezt több helyen meg is teszi. Mivel a Ptk. fogalmi rendszerét nem hívja fel, ezért a nyelvtani értelmezés szabályai szerint, a szavak általános elfogadott jelentése alapján kell a „kártérítés” tartalmát meghatározni. A Ptk. különbséget tesz a jogellenes, illetve a jogos károkozás között, amit jogi műszóval is megkülönböztet. A jogellenest kártérítésnek, a jogost kártalanításnak nevezve. A köznapi beszéd nem tesz különbséget a kártérítés/kártalanítás között, azaz a kártérítés alatt az okozott kár megtérítését érti, függetlenül attól, hogy a kárt jogos vagy jogellenes magatartással okozták-e. Például a magyar nyelv ismeri a károm keletkezett, de nem ismeri, hogy kártalanításom keletkezett. Kérem, ítéljék meg, hogy a fenti gazdasági esemény áfaköteles-e? Válaszukat előre is köszönöm!
A szerződés meghiúsulására az üzletfelek bánatpénzt kötnek ki, a késedelmes fizetésre kamatot, behajtási költségátalányt számítanak fel. Kell-e ezek után áfát számolni?
Próbaidő alatt balesetet szenvedett a munkavállaló, munkaviszonyát két nap múlva – kétségtelenül korábbi elhatározás alapján – azonnali hatállyal megszűntették. A munkavállaló balesete miatt kártérítést kért. Az ügy a Kúrián kötött ki.
Munkaköri átsorolás miatt jócskán csökkent a munkavállaló bére. Bíróságon kártérítést kért és kapott, a munkáltatója viszont felülvizsgálati eljárásért folyamodott a Kúriához.
Tisztelt Szakértő! A társaság volt tagjai és alkalmazottai az új tulajdonosokkal szemben munkaviszony jogellenes megszüntetése és elmaradt munkabér iránti keresetet, valamint változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti keresetet indítottak. A felek végül peren kívüli kártérítésben egyeztek meg, amely az eredetileg követelt összeg, illetékek és ügyvédi költségek összegének körülbelül a felét tették ki. A társaság ezt az összeget, mint kártérítést szerepeltetheti minden további adóvonzat nélkül a könyveiben? Mi a helyes eljárás? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. alkalmazottját üzemi baleset érte, egyévi táppénz után rokkantnak nyilvánították. Majd maradhatott volna a kft.-nél más munkakörben, de ezt nem vállalta, ezért 2014 áprilisában leszámolt. Táppénze alatt már pert indított a cég ellen, kártérítéséért. Pert nyert, 2015. novemberig megítéltek neki 1,5 millió forint kieső bér kifizetését, amit a levont járulékok után ki kellett neki fizetni 2015. december 15-éig. Kérdésem, hogy ilyenkor a dolgozót vissza kell jelenteni alkalmazottnak, vagy más jogcímen kell neki bért fizetni, megbízási vagy egyéb? A járulékot a 2015. november vagy december hóra kell a járulékbevallásba beadni, gondolom nem a 2014. évre. A cég könyvelésébe bérköltségként a 2015. évibe kell elszámolnom? Válaszát előre is köszönöm.
Kiemelkedően fontos terület a munkajogban, hogy a munkavállalók milyen ügyekben tudják érvényesíteni az érdekeiket. Ezeket a kérdéseket több oldalról is érdemes megvilágítani. Elsőként azt kell tisztázni, mit is tekint a jog munkajogi igénynek. Ezt követően pedig azt nézzük meg, hogy ezeket az igényeket milyen fórumon lehet érvényesíteni.
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték