298 találat a(z) kártérítés cimkére
Felelősségbiztosításra fizetett kártérítés egyéni vállalkozónál
Kérdés
Az egyéni vállalkozóra a NAV egyszerűsített foglalkoztatott bejelentés nélküli foglalkoztatása miatt 240 ezer forint bírságot szabott ki. A foglalkoztatás bejelentését a könyveléssel megbízott cég végzi. A bírságból 216 ezer forintot a könyvelő felelősségbiztosítására a biztositó megtérített a vállalkozónak, amit a biztosító közvetlen az egyéni vállalkozó bankszámlájára utalt. A biztositási ügyintézés elhúzódása miatt a vállalkozó az összeg megfizetésére részletfizetést kért, így a 2014. évben a NAV-hoz befizetett bírság összege még csak 80 ezer forint. Kérdésem, hogy a biztosító által megtérített 216 ezer forintot az egyéni vállalkozónál hogyan kell az szja-ban figyelembe vennie? Bevételnek minősül-e, hisz a fizetendő bírság nem adóalapot csökkentő költség. Válaszukat előre is köszönöm!
Kétes kötelezettség
Kérdés
Tisztelt Cím! Egy vállalkozás fuvarozást végzett, mely tevékenysége során az árut lopás miatt nem tudta kiszolgáltatni. Általános esetben a Ptk. szerint Ő a felelős, azonban az adott körülményekből adódóan felelősségét megalapozottan nem ismerte el, az ügy bíróság elé került. Kérdésem az lenne, hogy a kár összegét ki kell-e mutatni a könyvelésben, beszámolóban, hiszen a fél nem ismerte el annak tényét, és a bírósági eljárás pontosan arra irányul, hogy egyátalán felelős-e a fuvaros, és ha igen, milyen összeggel. A "káresemény" bekövetkezténék évét lezáró beszámoló elkészítéséig az eljárás nem záródik le. Ha a bíróság ítéletében kimondja, hogy a társaság felelős és kártérítéssel tartozik, természetesen kötelezettségként ki kell mutatni a könyvekben. De amíg ez a folyamat le nem záródik mi a teendő? Azért mert a biztosító azt állítja, hogy kártérítéssel tartozunk, szerepeltessük a beszámolóban, hiszen nem ismerjük el.
Egyéni vállalkozó részére térített biztosítói kártérítés
Kérdés
2013 novemberében az egyéni vállalkozót betörés, rablás és az üzlethelyiség felgyújtása miatt kár érte. A 2013-as évet lezártuk, beadtuk az adóbevallást (2014.02.25-én), a biztosító a kárt 2014-ben fizette ki. 2014-ben nem volt ezenkívül bevétele, minimális költség lett elszámolva (amit a kártérítés összegéből fizetett ki). E miatt a 2014-es év nagy pozitív jövedelmet mutat. Kérdésem: jól értelmezem-e azt, hogy a kártérítést teljes egészében bevételként vesszük figyelembe és sajnos elég nagy összegű adó befizetésre is sor kell, hogy kerüljön. Az ingatlant, amiben működött, azt bérelte, arra is fizetett a biztosító (kb. 1,5 millió forintot). Kérdésem, hogy mit tegyünk az ingatlan helyreállítására kapott összeggel? Nem történt meg a helyreállítás, a kapott összeget nem adta át a bérbeadó részére. Válaszát köszönöm. Boldog Ferenc
Káresemény elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Megbízóm termelőüzemében 2014. május hónapban tűz keletkezett, amely következtében leégett a tetőszerkezet az ott található elektronikával, megsérült a főépület, gépek, berendezések semmisültek meg. A katasztrófavédelem szakértői véleménye szerint a tűz oka ismeretlen. Megbízóm vagyonbiztosítással rendelkezik, a biztosító kártérítési felelősségét egyelőre nem ismerte el. Az épület, elektronika helyreállítási költsége közel 157 millió forint volt. Ezt a számviteli tv. 3. § (7) bekezdése értelmében igénybe vett szolgáltatásra könyveltük. Helyesen számoltuk el a helyreállítási költséget igénybe vett szolgáltatásként? Mivel a biztosító kártérítése bizonytalan és a mérlegkészítésig biztosan nem érkezik meg a társasághoz, ezért nem tudjuk a Sztv. 77. § (2) bekezdése szerint egyéb bevételként elszámolni 2014. évben. A Sztv. összemérés elvének alkalmazása miatt gondot jelent az, hogy a tűz miatti kár helyreállítási költségei 2014. évben merültek fel, viszont a kártérítésből várható bevétel összege nem fog befolyni a társasághoz a mérlegkészítésig. A számviteli alapelv betartása miatt kötelesek vagyunk a vagyon-biztosítás önrészét igénybe vett szolgáltatáson kimutatni, a várható kártérítés árbevétel összegéig viszont időbeli elhatárolásba kell tennünk az igénybe vett szolgáltatások között kimutatott ráfordításaink további részét. Jól értelmezzük a rendelkezéseket? Köszönettel:Borsosné Pál Ildikó
Elbukott a trafikmutyi Strasbourgban: többmilliós kártérítés
Cikk
Megsértette a magyar állam a magántulajdont megillető védelmet, amikor 2013-ban megfosztotta Vékony László soproni trafikost engedélyétől, hogy dohánytermékeket áruljon – mondta ki ma első fokon, nem jogerősen az Emberi Jogok Európai Bírósága Strasbourgban.
Dolgozónak fizetett kártérités
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adóköteles-e az szja-ban az Mt. 82. § /1-2/ bekezdése szerinti, a munkáltató által a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt fizetett, elmaradt jövedelem címén a munkavállaló által igényelt kártérités? Üdvözlettel várom válaszát.
Biztosítási ügyletek: mikor kell illetéket fizetni?
Cikk
Sokan nem is gondolnak rá, hogy ha a biztosító fizet, vagy a biztosítást a biztosított javára más fizeti, illeték-fizetési kötelezettség is szóba jöhet. Szerencsére nem mindig.
Bánatpénz vagy kártérítés
Kérdés
Szeretném tudni, hogy a cégnek melyik előnyösebb: ha bánatpénzt, vagy, ha kártérítést kap?
Kártalanítás és kártérítés áfatörvény szerinti megítélése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Tényállás: egy társaságnak saját csarnoka bérbeadásából származik az árbevétele. A bérlő átalakítást eszközölt az épületen a bérbeadó társaság engedélyével. Az átalakítás során szükségessé vált 6 darab kéménynyílás kialakítása a födémen. A bérlő a csarnok felső paneljeiben okozott kárért hajlandó fizetni. Kérdéseink: 1.) A bérlő által felajánlott anyagi kompenzáció kártérítésnek, vagy kártalanításnak minősül-e? 2.) Mely esetben van általános forgalmi adó felszámítási kötelezettség? 3.) Mikor van számla kiállítási kötelezettsége bérbeadónak, vagy elegendő-e egy megállapodás a két fél között? 4.) A bérbevevőnél ebben az évben jelentkező nem tervezett bevétel elhatárolható-e időbeli elhatárolással arra az évre, amikor a panelek helyreállítási költsége a kapott bevétellel szemben megjelenik,vagy ez évben meg kell fizetni utána a társasági adót? Köszönettel.
Kártérítés hibás teljesítés miatt
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A vállalkozásunk ablakprofil festési munkát végzett egy ablakgyártó cég számára. Az ablakgyártó cég beépítette a nyílászárókat, viszont garanciális időn belül a festéssel problémák adódtak. Cégünk a hibás teljesítést elismerte. Az ablakgyártó cég kibontotta az ablakokat, újakat gyártott le helyettük, lefestette más céggel és beépítette az épületbe. Ennek a teljes költségét cégünk átvállalta. Az erről szóló számlát milyen főkönyvi számlára könyveljük? A számlában felszámított áfa levonható?
Munkavállaló kártérítési felelőssége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy autóipari cégnél egy műszakban több raktáros is dolgozik. Kiderült, hogy a kiszállításkor a munkavállalók valamelyike hibázott, és a megrendelő nem a megrendelt terméket kapta meg. A nem megfelelő termék beazonosítása a termékszám alapján azonnal megtörtént, de hogy melyik munkavállaló hibázott, azt csak a terméken feltüntetett egyéb adatok alapján lehet kideríteni. Ennek folyamata több hét is lehet, mivel a szükséges adatokat a megrendelőtől kell megkérni. A hiba nem azonnal, hanem hó végén, hetekkel később derül ki. A munkáltatónak kötbért kell fizetnie, ezért a munkavállalóval szemben kártérítési követelést szeretne érvényesíteni. A kártérítést csak a teljesítménybéréből szeretné levonni, az alapbérét, illetve az egyéb pótlékait nem érintené. Mennyi ideje van a munkáltatónak, hogy bármiféle kártérítési követeléssel éljen a munkavállalóval szemben, mikor évül ez el? Ha nem egyértelmű, ki volt a felelős, nem derül ki, egyetemlegesen élhet-e kártérítési követelésével a munkáltató az abban a műszakban dolgozó összes érintett alkalmazottal szemben? Mekkora mértékű lehet a kártérítés maximális összege? Mennyi idő alatt vonható le a béréből?
Vezető tisztségviselők felelőssége: bizonytalanságok az adózásban
Cikk
Az új Ptk. hatályba lépése után rémhíráradat indult a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek „drasztikus felelősségnövekedéséről”. Valójában azonban nem a radikális újraszabályozás és az ennek következtében megnövekedett jogi felelősség, hanem a jelenleg még bizonytalan adókezelés jelenti a valódi kockázatot. A módosítás ugyanis adózási bizonytalanságot okoz, melyet a jogalkotó a vonatkozó jogszabály módosításával oldhatna fel. Addig is, míg ez megtörténik, szükség lenne az adóhatóság átfogó állásfoglalására – írja a LeitnerLeitner blogjában Siklós Márta és dr. Szecskay András.
Munkaügyi per: kártérítést vagy elmaradt jövedelmet követeljek?
Cikk
Munkaügyi perek kapcsán a munkavállaló szempontjából egyáltalán nem közömbös, hogy kártérítést, jövedelempótló kártérítést vagy elmaradt jövedelmet követel. Az ezekhez kapcsolódó eltérő közterhek miatt ugyanis eltérő lesz a nettó kifizetés is.
Mikor, mennyi a távolléti díj? Táblázatos összefoglaló
Cikk
Szabadság, betegszabadság, végkielégítés, elmaradt jövedelem miatti kártérítés: mind olyan eset, amikor a (volt) dolgozót távolléti díj illeti meg. De előfordulhat, hogy a munkavállaló nem kapja, hanem ő fizeti a távolléti díjat. Összefoglaltuk a távolléti díj fizetésének, időtartamának és mértékének szabályait.
Elmaradt bérkövetelés kifizetésének járulékai
Kérdés
Egy egyéni vállalkozó volt alkalmazottja a munkaviszony megszűnését követően munkaügyi bíróságon pert indított a vállalkozó ellen. A munkaügyi bíróság többéves pereskedés után – a munkaviszonya jogellenes megszüntetése miatt – kártérítést és hathavi elmaradt bér kifizetését ítélte meg számára. A pereskedés közben a vállalkozó már megszüntette egyéni vállalkozását, és nem fizette ki az alkalmazottnak járó összeget. Az alkalmazott végrehajtást indított a volt vállalkozó ellen, aki aztán ismét több év elteltével a végrehajtón keresztül kifizette a volt alkalmazott követelését, és annak kamatait. Ebben az esetben a volt egyéni vállalkozónak kell-e járulékbevallást benyújtania, illetve kell-e járulékokat levonnia az alkalmazottnak kifizetett kártérítésből, valamint az elmaradt bérköveteléséből? Amennyiben igen, úgy hogyan kell bevallania a '08-as járulékbevalláson, ha a vállalkozását már több éve megszüntette, és az adószáma már nem él? A kifizetés napján vagy a munkaügyi bíróság határozatának évében érvényben lévő járulékokat kell-e levonni? Mi lesz a járulék alapja? Ha a kifizetett összegből kellett volna járulékot levonni, de azt nem tették meg a kifizetéskor, akkor azt hogyan lehet követelni a munkavállalótól? Kérem a fenti kérdésekre szíves állásfoglalásukat!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
