Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    323 találat a(z) kártérítés cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kft. alkalmazottját üzemi baleset érte, egyévi táppénz után rokkantnak nyilvánították. Majd maradhatott volna a kft.-nél más munkakörben, de ezt nem vállalta, ezért 2014 áprilisában leszámolt. Táppénze alatt már pert indított a cég ellen, kártérítéséért. Pert nyert, 2015. novemberig megítéltek neki 1,5 millió forint kieső bér kifizetését, amit a levont járulékok után ki kellett neki fizetni 2015. december 15-éig. Kérdésem, hogy ilyenkor a dolgozót vissza kell jelenteni alkalmazottnak, vagy más jogcímen kell neki bért fizetni, megbízási vagy egyéb? A járulékot a 2015. november vagy december hóra kell a járulékbevallásba beadni, gondolom nem a 2014. évre. A cég könyvelésébe bérköltségként a 2015. évibe kell elszámolnom? Válaszát előre is köszönöm.

    Cikk

    Kiemelkedően fontos terület a munkajogban, hogy a munkavállalók milyen ügyekben tudják érvényesíteni az érdekeiket. Ezeket a kérdéseket több oldalról is érdemes megvilágítani. Elsőként azt kell tisztázni, mit is tekint a jog munkajogi igénynek. Ezt követően pedig azt nézzük meg, hogy ezeket az igényeket milyen fórumon lehet érvényesíteni.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Magánemberként hogyan kell adózni (ha kell egyáltalán?) a következő esetben? 2014 novemberében autóbaleset következtében eltört és roncsolódott a bal kezem. A bíróság jogerős ítélete alapján a vétkes autós kötelező kgfb-biztosítója a kártérítés jogalapját tisztázottnak tekinti. A biztosító 2015 decemberében kifizetett 318 679 forintot, melyből: 300 000 forintt jogcím nélküli kártérítési előleg, 3 000 forint közlekedési többletköltség – számla van róla! 15 600 forint gyógyszertöbbletköltség – csak egy részéről van számla! 79 forint kamat. Kell szja-t fizetni ezen összegek után 2015-re? Magánemberként tételes költségelszámolást alkalmazok egyéb éves adózási tételek miatt. ++ Várhatóak még további kifizetések 2016-ban vagyoni károkra: – táppénz idejére járó jövedelemveszteségre (munkáltatói kimutatások, igazolások alapján), – ügyvédi költségre (erről lesz számla) – nem vagyoni sérelemre. Hogyan kell majd ezek után adózni (ha kell egyáltalán?) 2016-ban? Várva válaszukat, köszönettel: Siposné Hornyák Margit Épület Kontrol Kft.

    Cikk

    Január 1-jén megkezdte működését a Quaestor és a Hungária kötvényesek kárrendezését végző Kárrendezési Alap – mondta Kiss Krisztina, az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) ügyvezető igazgató-helyettese. Azoknak a Quaestor-kötvényeseknek nincs teendőjük, akik korábban a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjához igényüket határidőben benyújtották. Kérelmük az új alaphoz kerül, erről levélben kapnak tájékoztatást. Az új igénylők pedig február 15-éig nyújthatják be kérelmüket.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kártérítéssel kapcsolatos a kérdésem. Egy kiadó nem kérte az örökösök beleegyezését egy irodalmi mű megjelentetéséhez, amellyel megsértette a leszármazottak örökösi szerzői jogait. Az örökösök ügyvédi felszólításban kártérítést kértek a kiadótól, amely 2015. december hónapban át is utalta a kért kártérítés összegét. A kiadó székhelye Romániában van. Van-e adó- és járulékvonzata a kapott kártérítés összegének? Válaszukat köszönöm.

    Kérdés

    Egy zrt.-t nagy összegű bírság megfizetésére kötelezték környezetszennyezés miatt. Mivel azonban a környezetszennyezést nem a zrt. okozta, hanem a vele kapcsolatban álló kft-.nél fellépő műszaki hiba idézte elő, a kft. kártérítés címén megfizette a kárt a zrt.-nek. Kérdésünk: növelnie kell-e a kft.-nek a társasági adó alapját a megfizetett összeggel? Arról nincs információ, hogy a zrt. módosította-e az adóalapját, vagy egy elszámolási számlára könyvelte a kapott kártérítést, és a fizetett bírságot.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Alkalmazottunk munkaszerződését a munkabéren felüli, egyszeri, speciális belépő bónusszal létesítettük az adott szükséges helyzetnek megfelelően (az állást sürgősen be kellett tölteni). Mindezt feltételhez kötötten: a szokásos 3 hónapos próbaidőn túl még további 6 hónapig nem mondhatta fel egyoldalúan a munkaviszonyát. Időközben az ő részéről a felmondás mégis megtörtént, így mi a szerződésben kikötött szankcióval összhangban egy nettó összeget visszakövetelünk tőle. Kérdésünk: 1) Az összeget a szerződött rögzített nettó összegként, mint jogos kártérítést/fájdalomdíjat kell kezelnünk? 2) Vagy számfejtve, azaz bruttósítva, a levonásokkal és kifizetői járulékokkal értelmezzük, más szóval, mint mínusz bért számolhatjuk el a könyveinkben? Köszönettel.

    Kérdés

    Számviteli szolgáltatóként könyvelési hibából eredően az ügyfelem önellenőrzési pótlék, illetve mulasztási bírság megfizetésére kötelezett. Könyvelő cégem elszámolhatja-e költségként az önellenőrzési pótlék és mulasztási bírság utólagos megfizetését az ügyfél felé történő megtérítését? Esetleg kártérítés címén? Milyen dokumentáció szükséges hozzá?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A cégtulajdonos új raktárkezelő programot állított üzembe, a raktárkészlet adatainak feltöltése a munkavállalók feladata volt. Utólag – teljesen véletlenül – kiderült, hogy a dolgozók figyelmetlensége miatt az árakat nem minden esetben tüntették fel pontosan, emiatt a leltárkészlet-érték, eladási ár sok esetben téves. A teljes lista átnézése, kijavítása több órát vett igénybe, a normál munkaidő alatt. Emiatt a többi feladatra nem jutott idő, vagy túlórát kellett elrendelni. Ki kell-e a munkáltatónak fizetnie ezt a hibás munkavégzés miatti pluszmunkát? Milyen kártérítést követelhet? Köszönöm a válaszát!

    Kérdés

    Tisztelt Címzett! Cégünk tb-kifizetőhelyként működik. Az egyik munkavállalónkat 2014. 11. 11-én üzemi baleset érte, mint munkáltató, az üzemiséget elismertük. Természetesen a táppénzt az orvosi igazolások alapján "1" kóddal bérszámfejtjük, a munkavállaló még jelenleg is táppénzen van. Felmerültek a kezeléseivel kapcsolatban többletköltségek (üzemanyag, gyógyászati segédeszközök, gyógyszerkészítmények...), melyekről a sérült számlákat gyűjtött, és a napokban egy ügyvéd közbenjárásával be is nyújtott a céghez. Természetesen, amit kell megtérítünk, de az ügy kapcsán már kértünk az OEP-től segítséget, igaz, telefonon, és elmondták, ami a honlapjukon is ki van írva tájékoztatásnak az ilyenkor szokásos eljárásról. Az ügyfél vigye be a számlákat az illetékes kormányablakba, és majd az OEP fog küldeni egy összegző számlát a cég nevére, ami után nekünk fizetni kell az esetleges plusz költségeket. A kérdésünk az lenne, hogy a jogszabály által előírt tb által finanszírozott gyógyszereket, segédeszközöket, gyógykezeléseket és egyéb számlával igazolható, és az üzemi balesettel kapcsolatosan felmerülő többletköltségeket a cég milyen jogcímen, és hogyan utalja a dolgozónak? Megköszönnénk, ha tudnának küldeni egy állásfoglalást, hogy ilyen esetekben mi a teendő. Illetve bérszámfejtés szempontjából a munkavállalónál a bérprogramba fel kell-e ezt a kártérítést vinni, ha igen, akkor milyen jogcímen, esetleg adóköteles-e? Segítségüket előre is köszönjük!

    Kérdés

    Legyenek szíves tájékoztatást adni arra vonatkozóan, hogy határozott idejű munkaszerződés esetén, ha a munkavállaló felmond, milyen kártérítés illeti meg a munkaadót? Milyen jogkövetkezményeket írhatunk bele a szerződésbe, amely ilyen esetben védi a munkáltatót, mint ahogy fordított esetben a munkavállalót. Idegenforgalomban lenne egy határozott idejű munkaszerződés, melynek kezdete az őszi időszakban indulna, ekkor igazából még kevés a munka, azonban amikor a szezon beindul, és felmond a munkavállaló, a társaság hirtelen dolgozó nélkül marad. Hogyan tudja a munkáltató megvédeni magát? Segítségüket előre is köszönöm!

    Kérdés

    Ingatlan-bérbeadással foglalkozó társaság (továbbiakban: társaság) bérlőjével hosszú távú bérleti szerződést kötött. Az ingatlan-bérbeadás tekintetében a társaság az áfakötelezettséget választotta. A bérleti szerződés szerint a bérlő havonta bérleti díjat és üzemeltetési költséget köteles fizetni. A bérleti szerződés futamideje már több éve lejárt, a bérlő azonban nem költözött ki a bérleményből, azt nem szolgáltatta vissza. A felek több éve egyeztetnek az ügy lezárásáról – bírósági per is folyamatban van -, de a társaság semmilyen díjat nem számláz a bérlőnek, és a bérlő semmilyen díjat nem fizet a bérleti szerződés lejárta óta. A bérleti szerződés erre az esetre úgy rendelkezik, hogy amennyiben a bérlő a szerződés lejártakor nem szolgáltatja vissza a bérleményt, abban az esetben minden megkezdett napra a bérleti díj napi összegének a kétszeresét köteles megfizetni. A felek peren kívüli egyezséget kívánnak kötni, amit a bíróság is megerősít. Az egyezség szerint, mivel a bérleti szerződés megszűnt, a bérlő megfizeti több évre visszamenőleg a szerződés lejárta óta elmaradt bérleti díjnak és üzemeltetési költségnek megfelelő összeget, mivel továbbra is használta, használja az ingatlant. Ennek a megfizetett összegnek az áfakötelezettség meghatározásával, számlázásával kapcsolatban kérjük állásfoglalásukat. Véleményünk szerint, mivel a bérlő nem a szerződés rendelkezéseinek megfelelően járt el, ezért jogellenesen kárt okozott, a fizetendő összeg kártérítésnek minősül.

    Kérdés

    Az építőipari vállalkozási szerződésekben garanciális kötelezettség vállalásokról állapodnak meg a felek, és legtöbbször a vállalási díj százalékának visszatartásával. A helyes elszámolással kapcsolatos tájékoztatásukat kérném abban az esetben, ha a felek jegyzőkönyvezik a garanciális hibákat, de a megrendelő nem kéri a kivitelezőtől a javítást, és harmadik féllel sem végezteti el a helyreállítást, de a hibákra hivatkozva a visszatartott összegnek az 50 százalékát nem egyenlíti ki a kivitelezőnek. A kivitelező a ki nem egyenlített nyitott vevői követelését milyen módon rendezi a könyveiben? A végszámlát köteles a hibák miatt ki nem egyenlített összegben helyesbíteni, vagy a jegyzőkönyvben felvett hibákra kártérítés jogcímen állapodhatnak meg, amelynek pénzügyi rendezésében a kivitelezőnél a vevőkövetelés kompenzálásában állapodhatnak meg?

    Cikk

    Csorbultak a munkavállalói jogok, nőttek a munkaviszonyból fakadó kockázataik, jogellenes munkáltatói gyakorlat esetén szűkültek kártérítési esélyeik. A Kúria is változtatna a munkajogi kódexen.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Arborétumlétesítés számviteli elszámolása

    Pölöskei Pálné

    adószakértő

    Egyéni és társas vállalkozás egyidejűleg, járulékok

    dr. Radics Zsuzsanna

    tb-szakértő, jogász

    Ügyvédi iroda jogutód nélküli megszűnése, bevallások

    dr. Juhász Péter

    jogász-adószakértő

    HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 január
    H K Sze Cs P Sz V
    29 30 31 1 2 3 4
    5 6 7 8 9 10 11
    12 13 14 15 16 17 18
    19 20 21 22 23 24 25
    26 27 28 29 30 31 1
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media