326 találat a(z) kártérítés cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő élethelyzetre vonatkozna: Egy társaság nyílt végű pénzügyi lízing konstrukcióban lízingel egy gépjárművet, melynél miután lejár a lízing futamideje, a cég a maradványértéken az ügyvezetőt (mint magánszemélyt) jelöli meg a gépjármű megvásárlójának. A gépjármű eredeti lízingkori beszerzési ára 9 millió forint körül volt, a maradványérték 2 millió forint körül, melyen tehát az ügyvezető megszerzi a gépjárművet. Az ügyvezető ugyanakkor jóváhagyja, hogy a gépjármű üzembentartója a cég legyen továbbra is, annak ellenére, hogy a tulajdonos ő marad. Ezzel az ily módon az ügyvezető tulajdonába, de a cég üzembentartói jogkörébe került gépjárművel karambol történik, melynek során az autó totálkáros lesz. A biztosító által fizetendő térítés hozzávetőleg 3,6–4 millió forint körül lesz. Ezt a térítést feltételezésem szerint az ügyvezető kell megkapja, hiszen az autó totálkárra tört. Viszont ha az ügyvezető kapja ezt, akkor keletkezik szja kötelezettsége a részére folyósított kártérítésből eredően? Válaszát előre is köszönöm.

Cikk

A légitársaságoknak minden esetben gondoskodniuk kell utasaik hazaszállításáról, ez alól semmilyen körülmény, sem vihar, sem műszaki hiba nem mentesíti a cégeket – hívja fel a figyelmet közleményében a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) annak apropójaként, hogy a Ryanair ír légitársaság szerda esti Madridból Budapestre tartó járata Pozsonyban szállt le, és az utasokat a szlovák fővárosban hagyták.

Kérdés

Ügyfelem ingatlanában (faház) tűzeset miatt kár keletkezett. A helyreállítás költsége 2 millió forint. A biztosító elismert, és utalt 800 ezer Ft-ot. A kapott kártérítés egyéb bevétel. Kérdésem, hogy a helyreállítás költsége milyen esetben költség (5-ös) illetve milyen esetben az ingatlan értékét növelő (12-es) tétel? Köszönettel: Szabadosné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Két gazdasági társaság (kft.-k) közötti 2009-es betakarítási vita szerint "A" vállalkozás területéről "B" vállalkozás önkényesen betakarította a búzát, melyet abban az évben utóbbi értékesített is. A jogvitában a bíróság ez évben jogerős ítéletet hozott, és "A" vállalkozó mint felperes javára döntött, mely ítélet szerint "B" vállalkozó jogtalanul takarította be, és adta el a búzát. A felek az ügy rendezésében megállapodtak, megállapításra került az eladott búza bruttó értéke, mely 5 millió forint. Megítélésünk szerint a búza értékét "A" vállalkozásnak számláznia kell "B" vállalkozás felé. Kérdéseink: – Valóban számlázni kell a bírósági ítélet alapján? – Mi lesz a számla teljesítési dátuma? A károkozás dátuma (2009. évi) vagy az ítélet jogerőre emelkedésének (2017. évi) napja? Melyik időszakra vonatkozóan kell bevallani az áfát? – Milyen áfaszabályt kell alkalmazni a számlázáskor: 2009. évi egyenes áfa felszámítása az akkori kulccsal, vagy a 2017. évi fordított adózási szabály szerint kell eljárni? – Visszaigényelheti-e a felszámítandó általános forgalmi adót "B" vállalkozás? – Miként kell figyelembe venni a társaságiadó-alapban az ügyletet "A", és miként "B" vállalkozónál, tekintettel arra, hogy a 2009. évi adóbevallás elévült már? (Az előbbinél árbevétel, az utóbbinál elábé.)

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfelemnek jogellenes felmentéssel szüntették meg a munkaviszonyát, ezért átalány kártérítés címén ítélt meg a bíróság 7 havi átlagkeresetnek megfelelő összeget és 20 munkanap szabadidő-megváltást, valamint a szabadidő-megváltáshoz kötődően késedelmi kamatot. Kérdésem, hogy az ilyen kifizetések kapcsán milyen adófizetési kötelezettségek merülnek fel? Köszönettel, várom a válaszát.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfelemnek jogellenes felmentéssel szüntették meg a munkaviszonyát, ezért ezen a címen ítélt meg a bíróság neki 7 havi átlagkeresetnek megfelelő összeget és 20 munkanap szabadidő-megváltást, valamint a szabadidő-megváltáshoz kötődően késedelmi kamatot. Kérdésem, hogy az ilyen kifizetések kapcsán milyen adófizetési kötelezettségek merülnek fel?

Cikk

Május elsejét követően e-mailben, illetve személyesen minden pénteken segítséget kérhetnek a Munkástanácsok Országos Szövetségétől (MOSZ) a munkahelyi balesetet szenvedő munkavállalók – mondta Palkovics Imre, a szakszervezet elnöke kedden az M1 aktuális csatornán.

Kérdés

Egy kft. ellen még 2015-ben peres eljárás indult kártérítési igény megtérítésének címén. A társaság ezen kötelezettségét nem ismerte el. A per során 2016-ban megállapították első fokon a felelősségét és fizetési kötelezettségét, de ugyanezen évben a másodfokú bíróság teljesen semmissé tette az elsőfokú bíróság döntését. 1. Kell-e 2016-ban valamilyen könyvelési tételt rögzíteni a vitatott kötelezettség tekintetében (lekötött tartalék képzése), hiszen a cég azt nem ismerte el, és a másodfokú bíróság is kimondta az első fokú bíróság döntésének semmisségét. 2. Az első fokú tárgyalás 2017-ben újra indul, közben a társaság végelszámolásról határozott. A végelszámolónak csak akkor kell a vitatott kötelezettségre lekötött tartalékot képezni, ha az adott határidőn belül a hitelezők hitelezői igényüket bejelentik, vagy a peres eljárás megindítása is megalapozza azt? 3. Hogyan kell könyvelni ezen tételt? T:413, K:414 4. Milyen jogkövetkezménye van, ha a hitelező nem jelenti be 40 napon belül hitelezői igényét, és a bíróság ennél hosszabb idő alatt, de neki ad igazat, azaz a társaságot kötelezi a kártérítés megfizetésére?

Cikk

Sokba kerülhet – és persze balesetveszélyes is – ezekben a téliesre váltott napokban nyári gumival autózni, mert a biztosítók a kártérítés elbírálásakor mérlegelhetik, megfelelő műszaki állapotban volt-e a balesetet okozott jármű. Márpedig a lekopott nyári gumi a hóval borított utakon nem megfelelő műszaki állapot, s ezzel el lehet bukni a kártérítést, akár több százezer forintot is – figyelmeztet egy biztosítási alkusz.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni. Az ingatlan mellé, ahol most lakom, épül egy 36 lakásos társasház, melynek felépítésére az építtető megkapta az engedélyeket. Azonban amikor a ház felépül, az én lakásomtól teljesen el fogja venni a fényt, az építkezés a lakástulajdonom 20 százalékos forgalmiérték-csökkenését fogja okozni. Erre aláírásra került egy megállapodás, melyben lakásom forgalmi értékének csökkenésére 10 000 000 forint összeget fogok kapni az építtető cégtől. Ebből az összegből 2016-ban 6 millió forintot már megkaptam, a maradék 4 millió forintot 2017 decemberében (amikor elkészül az ingatlan és használatbavételi engedély is megvan rá) fogok megkapni. Szeretném kérdezni, hogy ezt a 2016-ban megkapott 6 millió forintot kell-e a 2016. évi adóbevallásomban szerepeltetni? Ha igen, akkor teljes összegben kell-e, az adóbevallás melyik sorában és a 15 százalékos szja-n kívül terhel-e más adókötelezettség? Köszönöm szépen a segítségüket!

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Egy munkahelyen a munkaadó belépett az üzletbe, és a műszakban dolgozók – állítása szerint – nem köszöntek neki, ezért addig nem akar bért fizetni a dolgozóknak, amíg egy jegyzőkönyvet alá nem írnak, elismerve, hogy nem köszöntek és be nem fizetnek 500 forintot kártérítésképpen. Van ehhez joga? Milyen módon lehet kártérítésre kötelezni a munkavállalókat? Milyen eszközei vannak a munkavállalóknak ilyen esetben? Szíves segítségüket előre is köszönöm, Üdvözlettel: Demjén Márta

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Catering szolgáltatás adózása

Nagy Norbert

adószakértő

Reprezentáció adómentessége

Lucz Zoltánné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 március
H K Sze Cs P Sz V
23 24 25 26 27 28 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink