A légitársaságoknak minden esetben gondoskodniuk kell utasaik hazaszállításáról, ez alól semmilyen körülmény, sem vihar, sem műszaki hiba nem mentesíti a cégeket – hívja fel a figyelmet közleményében a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) annak apropójaként, hogy a Ryanair ír légitársaság szerda esti Madridból Budapestre tartó járata Pozsonyban szállt le, és az utasokat a szlovák fővárosban hagyták.
Ügyfelem ingatlanában (faház) tűzeset miatt kár keletkezett. A helyreállítás költsége 2 millió forint. A biztosító elismert, és utalt 800 ezer Ft-ot. A kapott kártérítés egyéb bevétel. Kérdésem, hogy a helyreállítás költsége milyen esetben költség (5-ös) illetve milyen esetben az ingatlan értékét növelő (12-es) tétel? Köszönettel: Szabadosné
Tisztelt Szakértő! Két gazdasági társaság (kft.-k) közötti 2009-es betakarítási vita szerint "A" vállalkozás területéről "B" vállalkozás önkényesen betakarította a búzát, melyet abban az évben utóbbi értékesített is. A jogvitában a bíróság ez évben jogerős ítéletet hozott, és "A" vállalkozó mint felperes javára döntött, mely ítélet szerint "B" vállalkozó jogtalanul takarította be, és adta el a búzát. A felek az ügy rendezésében megállapodtak, megállapításra került az eladott búza bruttó értéke, mely 5 millió forint. Megítélésünk szerint a búza értékét "A" vállalkozásnak számláznia kell "B" vállalkozás felé. Kérdéseink: – Valóban számlázni kell a bírósági ítélet alapján? – Mi lesz a számla teljesítési dátuma? A károkozás dátuma (2009. évi) vagy az ítélet jogerőre emelkedésének (2017. évi) napja? Melyik időszakra vonatkozóan kell bevallani az áfát? – Milyen áfaszabályt kell alkalmazni a számlázáskor: 2009. évi egyenes áfa felszámítása az akkori kulccsal, vagy a 2017. évi fordított adózási szabály szerint kell eljárni? – Visszaigényelheti-e a felszámítandó általános forgalmi adót "B" vállalkozás? – Miként kell figyelembe venni a társaságiadó-alapban az ügyletet "A", és miként "B" vállalkozónál, tekintettel arra, hogy a 2009. évi adóbevallás elévült már? (Az előbbinél árbevétel, az utóbbinál elábé.)
Tisztelt Szakértő! Ügyfelemnek jogellenes felmentéssel szüntették meg a munkaviszonyát, ezért átalány kártérítés címén ítélt meg a bíróság 7 havi átlagkeresetnek megfelelő összeget és 20 munkanap szabadidő-megváltást, valamint a szabadidő-megváltáshoz kötődően késedelmi kamatot. Kérdésem, hogy az ilyen kifizetések kapcsán milyen adófizetési kötelezettségek merülnek fel? Köszönettel, várom a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelemnek jogellenes felmentéssel szüntették meg a munkaviszonyát, ezért ezen a címen ítélt meg a bíróság neki 7 havi átlagkeresetnek megfelelő összeget és 20 munkanap szabadidő-megváltást, valamint a szabadidő-megváltáshoz kötődően késedelmi kamatot. Kérdésem, hogy az ilyen kifizetések kapcsán milyen adófizetési kötelezettségek merülnek fel?
Május elsejét követően e-mailben, illetve személyesen minden pénteken segítséget kérhetnek a Munkástanácsok Országos Szövetségétől (MOSZ) a munkahelyi balesetet szenvedő munkavállalók – mondta Palkovics Imre, a szakszervezet elnöke kedden az M1 aktuális csatornán.
Egy kft. ellen még 2015-ben peres eljárás indult kártérítési igény megtérítésének címén. A társaság ezen kötelezettségét nem ismerte el. A per során 2016-ban megállapították első fokon a felelősségét és fizetési kötelezettségét, de ugyanezen évben a másodfokú bíróság teljesen semmissé tette az elsőfokú bíróság döntését. 1. Kell-e 2016-ban valamilyen könyvelési tételt rögzíteni a vitatott kötelezettség tekintetében (lekötött tartalék képzése), hiszen a cég azt nem ismerte el, és a másodfokú bíróság is kimondta az első fokú bíróság döntésének semmisségét. 2. Az első fokú tárgyalás 2017-ben újra indul, közben a társaság végelszámolásról határozott. A végelszámolónak csak akkor kell a vitatott kötelezettségre lekötött tartalékot képezni, ha az adott határidőn belül a hitelezők hitelezői igényüket bejelentik, vagy a peres eljárás megindítása is megalapozza azt? 3. Hogyan kell könyvelni ezen tételt? T:413, K:414 4. Milyen jogkövetkezménye van, ha a hitelező nem jelenti be 40 napon belül hitelezői igényét, és a bíróság ennél hosszabb idő alatt, de neki ad igazat, azaz a társaságot kötelezi a kártérítés megfizetésére?
Sokba kerülhet – és persze balesetveszélyes is – ezekben a téliesre váltott napokban nyári gumival autózni, mert a biztosítók a kártérítés elbírálásakor mérlegelhetik, megfelelő műszaki állapotban volt-e a balesetet okozott jármű. Márpedig a lekopott nyári gumi a hóval borított utakon nem megfelelő műszaki állapot, s ezzel el lehet bukni a kártérítést, akár több százezer forintot is – figyelmeztet egy biztosítási alkusz.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni. Az ingatlan mellé, ahol most lakom, épül egy 36 lakásos társasház, melynek felépítésére az építtető megkapta az engedélyeket. Azonban amikor a ház felépül, az én lakásomtól teljesen el fogja venni a fényt, az építkezés a lakástulajdonom 20 százalékos forgalmiérték-csökkenését fogja okozni. Erre aláírásra került egy megállapodás, melyben lakásom forgalmi értékének csökkenésére 10 000 000 forint összeget fogok kapni az építtető cégtől. Ebből az összegből 2016-ban 6 millió forintot már megkaptam, a maradék 4 millió forintot 2017 decemberében (amikor elkészül az ingatlan és használatbavételi engedély is megvan rá) fogok megkapni. Szeretném kérdezni, hogy ezt a 2016-ban megkapott 6 millió forintot kell-e a 2016. évi adóbevallásomban szerepeltetni? Ha igen, akkor teljes összegben kell-e, az adóbevallás melyik sorában és a 15 százalékos szja-n kívül terhel-e más adókötelezettség? Köszönöm szépen a segítségüket!
Egy vállalkozó beperelte a vele hitel- és más finanszírozási szerződéseket kötő társaságot, kártérítést követelve tőle, mert az felmondta a szerződéseket. Az ügyre a Kúria tett pontot.
Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten. Erre a mondásra alapozhatta a munkavállalók megbüntetését egy munkaadó. Olvasói kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt.
Tisztelt Adózóna! Egy munkahelyen a munkaadó belépett az üzletbe, és a műszakban dolgozók – állítása szerint – nem köszöntek neki, ezért addig nem akar bért fizetni a dolgozóknak, amíg egy jegyzőkönyvet alá nem írnak, elismerve, hogy nem köszöntek és be nem fizetnek 500 forintot kártérítésképpen. Van ehhez joga? Milyen módon lehet kártérítésre kötelezni a munkavállalókat? Milyen eszközei vannak a munkavállalóknak ilyen esetben? Szíves segítségüket előre is köszönöm, Üdvözlettel: Demjén Márta
Az úthibák okozta autós károknak a tapasztalatok szerint csupán a felét bírálják el pozitívan, a kártérítés esélyét azonban jelentősen növelheti a kár körültekintő dokumentációja és a kátyúbiztosítás – mondta a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége Gépjárműszekciójának vezetője az MTI-nek.
Nemrég megtapasztalhattuk, hogy jégpáncél vagy éppen hó borította a járdákat, és ebből adódóan sok gyalogost ért sérülés, sőt komolyabb végtagtöréssel, fejsérüléssel járó baleset. Miközben én magam is egyensúlyozva próbáltam elkerülni az esést a jeges járdán, azon gondolkodtam, hogy vajon azok, akiknek tisztán kellene tartani a járdát, tudják-e, hogy ez a nemtörődömség milyen sokba kerülhet nekik. Ettől a gondolattól vezérelve az alábbi cikkben ismertetem, hogy milyen visszafizetési kötelezettség keletkezhet a csúszós járda miatti balesetekből.
Tisztelt Szakértő! Egy takarító fővállalkozás egyik alvállalkozójának (kft.) alkalmazottja (munkavállalója) nagy értékű okos telefonját egy besurranó tolvaj a takarítási munkaterületről – munkaidőben – ellopta. A fővállalkozó szeretné a kárt megtéríteni. Milyen dokumentumokkal kell alátámasztani a kártérítést, amelyet készpénzben szeretnének kifizetni (például: rendőrségi feljelentés, jegyzőkönyv stb.)?
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték