Tisztelt Szakértő! Cégünk üzemi balesetet követően a felmerült egészségbiztosítási ellátási költségek megtérítésére kötelezte a tb fizetési meghagyás útján. Kérdésem, hogy az így megfizetett összeg – melyet az egyéb ráfordítások közé könyveltünk – társasági adó szempontjából adóalap-növelő tétel-e?
A véleménynyilvánítás szabadságának alapjoga a munka világában korlátok között érvényesülhet, ezért a munkáltatónak az az intézkedése, amikor igazoló jelentést kér a munkáltató intézkedésének helyességét nyilvánosan bíráló közalkalmazottól, önmagában nem vagyoni kártérítésre alapot adó személyiségi jogsértést nem valósít meg – mondta ki a Kúria.
Tisztelt Adózóna! Egy magyar állampolgár Ausztriában dolgozott, munkabére után kizárólag ott fizetett adót. Baleset miatt munkáját elvesztette és a magyar biztosító jövedelempótló kártérítést fizet részére a károkozó gépjármű-felelősségbiztosítása alapján (az adózó és a biztosító között tehát nem áll fenn semmilyen szerződés). Az Szja tv. szerint adómentes a biztosító szolgáltatása, kivéve a jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítás alapján fizetett jövedelmet pótló kártérítést. Az Szja tv. ezen felül az alapelveknél rögzíti, hogy az adókötelezettség jogcímét, valamint az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) az elmaradt jövedelemre tekintettel kifizetett kártérítés esetén az elmaradt jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni [ld.: 1. § (9) bek.a.) pont] Kérdés, hogy mivel a kettős adós egyezmény alapján az ausztriai jövedelem után a magánszemély itthon nem adózott, ezért az azt helyettesítő kártérítés után sem kell adót fizetni? Az Adózóna egy cikkében foglaltak szerint az elmaradt jövedelem helyén kell a kártérítésnek adóznia, hogy az adójogi semlegességet megőrizzük. ( http://adozona.hu/szja_ekho_kulonado/veszitett_a_nav_a_kurian_meg_a_karteritest__g78n8o ) + egy olyan ügyben, ahol ciprusi munkabérrel rendelkező magyar személy szenvedett balesetet és a biztosító szja-t levonva fizetett kártérítést, a NAV az adózó részére az 53as bevallás alapján megfizette a nem kevés levont előleget. Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm!
Akkor is kötelesek kártérítést fizetni utasaiknak a légitársaságok, ha a repülőjárat törlését vagy jelentős késését egy átszervezés váratlan bejelentését követően kialakult "vadsztrájk" okozza – mondta ki mai ítéletében az Európai Bíróság.
Tisztelt Szakértő! Köztisztviselői jogviszony jogellenes megszüntetése miatt az alábbi bruttó összegeket fizették ki részemre. Végkielégítés 5 607 600 Szabadságmegváltás 1 482 465 Átalány kártérítés 9 346 000 Összesen 16 436 065 Ft. A kifizető igazolást nem adott, 2017. évre kellene bevallást készítenem. Kérdésem a következő: A fenti adatok alapján magánszemélyként milyen közterheket kell megfizetni, (szja, eho, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, eho, különadó) az szja-bevallás mely soraiban kell a megszerzett jövedelmet bevallani? Köszönettel: Mlinár Jánosné
A 2022-es katari labdarúgó-világbajnokság szervezői körülbelül 5,2 millió dollár (1,3 milliárd forint) kártérítést fizetnek a stadionok építésénél dolgozó külföldi munkavállalóknak.
Tisztelt Adózóna! Kivás gazdasági társaság egyik vevőjének a hibásan elvégzett munka miatt kártérítést fizetett. Kérdésem, hogy ez az összeg növeli-e a kivaalapot?
Az új munka törvénykönyve (Mt.) 2014. december 31-éig az uniós szabályokkal ellentétesen tartalmazta, hogy a naptári évenként harminc napot meghaladó keresőképtelenség nem jogosít szabadságra. Emiatt – bár sérült a munkavállaló magánélethez való joga –, nem jogosult kártérítésre a magyar államtól, mivel ahhoz hiányzott a jogszabályi feltétel – mondta ki egy magánszemély ügyében nemrégiben meghozott ítéletében a Kúria.
Tisztelt Adózóna! Magánszemély szabadalombitorlás címén pert indított. A peres eljárás végén a bíróság jelentős összegű (több 10 milliós nagyságrendben) kártérítést állapított meg részére, mely kifizetésre is került 2017 évben. Kérdésem, hogy ez a kártérítés is adómentes-e az Szja tv. 1. mell. 6.1. c) alapján. Segítségüket köszönöm.
Azok az év végén biztosítót váltó autósok, akik nem fizették be az első negyedéves kötelező gépjármű-felelősségi biztosítás díját, március 1-jéig még szankciómentesen pótolhatják, mert a törvény 60 napos díjfizetési haladékot tesz lehetővé – hívják fel a figyelmet közleményben a biztosítási alkuszok.
Tisztelt Szakértő! Kukoricaértékesítés történt két cég között. Mindkét vállalkozás áfafizetésre kötelezett, így fordított adózással történt az értékesítés. Az értékesítésre vonatkozó megállapodásukban kikötötték, hogy amennyiben a vevő cég a termék továbbértékesítése során minőségi kifogás miatt kevesebb árat tud érvényesíteni, mint várható volt, "kártérítés" címén – mondhatjuk, az elmaradt hasznot –leszámlázza a vevőnek. Ezen ügylet számlázásakor az egyenes vagy a fordított adózási mód a helyes? Köszönettel: Gyűgyi Tiborné
A pénznyerőautomata-üzemeltetők szerint a jelentős (a korábbihoz képest több, mint ötszörös mértékű) játékadóemelés és a pénznyerő automaták játékkaszinókon kívüli működtetésének felkészülési idő nélküli betiltása az EUMSZ 34. és 56. cikkeit sértő tagállami rendelkezést tartalmaz, mert az az áruk és szolgáltatások szabad mozgásának jogát sérti. A Kúria nem értett egyet.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. fordított adózás alá eső szolgáltatást nyújt ügyfelének. A szerződésben kikötötték, hogy késedelmes és/vagy hibás teljesítés esetén kötbér- és kártérítésfizetési kötelezettség terheli a kft.-t, tehát pénzben téríti meg a kárt. Kérdésünk, hogy kell-e számlát kiállítania az ügyfélnek a kártérítésről és kötbérről, ha igen, akkor a kártérítés áfás lesz-e? A Ptk. és az áfatörvény szerint a kötbér nem minősül ellenértéknek, így nem esik az áfatörvény hatálya alá. Tehát számlát sem kell kiállítani róla, elegendő számviteli bizonylat hozzá? Az áfatörvény szerint ellenérték bármilyen vagyoni előny, ideértve a meglévő követelés mérséklésére elismert vagyoni értéket is, de ide nem értve a kártérítést. Jól értelmezzük, hogy ezek alapján a kártérítésről nem kell számlát kiállítani és áfát felszámítani? Mert abban az esetben, ha a károkozó az általa okozott kárt pénzben téríti meg, akkor az az áfatörvény értelmében nem minõsül teljesítés ellenértékének, így nem jön létre az áfatörvény hatálya alá tartozó adóztatandó tényállás. Ebben az esetben a kártérítésként átadott pénzeszközrõl áfatörvény szerinti számlát nem kell kiállítani, annak könyvviteli elszámolása a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény szabályai szerint kiállított egyéb számviteli bizonylattal történhet. Helytálló részünkről a kártérítés és kötbér bizonylatolási módja és áfa szempontjából történő megítélése? Válaszát előre is köszönöm: Lívia
Jogerősen elutasította a felperes környezetveszélyeztető tevékenység és egészségkárosodás miatt a magyar állam ellen benyújtott kártérítési keresetét a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla az úgynevezett azbesztperben.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném a segítségét. Az egyik kft., amelynek könyvelek, pályázatírással foglalkozik, és benne van a szerződésben, hogy garanciát vállalnak arra az estere, ha a benyújtott anyagot azért utasítják vissza, mert a formai követelményeknek nem felel meg. Van egy ilyen esetünk, miszerint a pályázati díjat (50 ezer forint plusz áfa) kiszámlázták, a számla teljesítése két hónappal ezelőtti, most vissza kellene fizetniük a pályázati díjat, mert a kft. hibája miatt nem fogadták el a pályázatot. A kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben a visszafizetést hogyan számlázzák ki? Az eredeti számlát sztornózzák le? Ebben az esetben önellenőriznem kell az áfát vagy a sztornó számlát berakhatom később? Vagy ez kártérítésnek minősül és áfa nélkül számlázom? Előre is köszönöm a segítségét!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Ez engem is érdekel