289 találat a(z) kártérítés cimkére

Munkavállaló azonnali távozása Kérdés

Munkaügyi vitába keveredett az ügyfelem és a munkavállalója. A munkavállalónak nem tetszett, hogy figyelmeztették a feladatára, vagy helyreigazították a munkavégzésével kapcsolatban. Sajnos elképzelhető, hogy a stílussal volt némi probléma, de ezt el lehetett volna rendezni. A vita elmérgesedett. A vége az lett, hogy a munkavállaló felállt, és azonnal ott hagyta a munkahelyét, szóbeli felmondást tett. Azóta nem jelent meg. A munkáltatónak most sajnos két emberrel kevesebb van, mert bonyolítja a helyzetet, hogy a munkavállaló házastársa is ott dolgozott, a hallottak alapján ő is felállt a munkájától. A munkáltató ugyan nem akarta volna felmenteni őket a felmondási idő letöltése alól, de hát nem jelentek meg, és így nem tud ellene mit tenni, megszünteti a munkaviszonyukat. Mi ennek a szabályos kezelése, jár-e nekik a szabadság megváltás? Vonhatok-e tőlük kártérítésként amiért nem töltötték le a felmondási időt, mennyit? Mit kell írnom a kilépő papírjukra a munkaviszony megszüntetésének indokaként? A törvényben inkább a munkáltató felmondásával foglalkoznak többet, pedig rengeteg ilyennel lehet találkozni. Eddig sikerült normálisan megoldani, de most még a pénzen is vitatkoznak, hogy mi jár,nem jár. Előre is köszönöm a választ.

Gigantikus összegű kártérítést úszott meg a munkáltató, de így is pórul járt Cikk

Vezető állású munkakörben dolgozók ügyében döntött a Kúria. Az érintett munkavállalók visszadátumozták munkaszerződés-módosításukat, amiben a munkáltató vállalta, hogy évi 70 nap pótszabadságot biztosít, s ha bármely okból megszűnne a dolgozók munkaviszonya, havi alapbérük tízszeresét kell nekik kifizetni. A munkáltató azonnali hatállyal elküldte a vezetőket, nem fizetett, a Kúrián kötött ki az ügy.

Kártérítés önellenőrzése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Projektcég feladata olyan földterületek felkutatása, amelyek egy adott növénykultúra termesztésére alkalmasak. Ha bármely földterületről a telepítést követően bebizonyosodik, hogy alkalmatlan a növénykultúra termesztésére, akkor a projektcégnek kártérítési kötelezettsége keletkezett a megbízó felé. Fentiek miatt a projektcégnek 2011. évben 24 millió forint, 2012. évben 23 millió forint kártérítési kötelezettsége keletkezett a megbízó felé. A kártérítésre 2016. évben derült fény, ezért az előző években nem szerepel a könyvelésben, és nem vették figyelembe az adott évi társasági adó megállapításakor sem. A projektcég 2011. évi társaságiadó-fizetési kötelezettsége 100 ezer forint volt. (Nem a jövedelemminimum szerint adózott.) 2012. évben a cég társaságiadó-fizetési kötelezettsége 686 ezer forint volt, és ekkor képzett 6 millió forintos fejlesztési tartalékot is. (Nem a jövedelemminimum szerint adózott.) 2013. évben a fejlesztési tartalékból feloldott 3 millió forintot. Kérdésünk, hogy mi a teendő a fejlesztés tartalékkal? Önellenőrzés esetén a fejlesztési tartalékot teljes egészében vissza kell vezetni, a 2012. évi képzése és a 2013. évi feloldása vonatkozásában is? Kérdés még, hogy a 2011. évben és a 2012. évben keletkezett veszteséget önellenőrzés esetén hogyan lehet felhasználni, visszamenőleg igénybe lehet-e venni, vagy azt a 2016. évi beszámolóban lehet először érvényesíteni? Üdvözlettel: Kisfaludyné

Kártérítés a Honvéd Egészségpénztárban ragadt pénzekre Cikk

Kártérítést kaphatnak a Honvéd Egészségpénztárban ragadt pénzük után a katonák és a rendőrök – jelentette be az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke a testület keddi ülése után, Budapesten.

A kaució és az áfa Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy áfás ingatlan-bérbeadási szerződést rendkívüli ok miatt felmondtak. Kontkétan a bérlőket elviszi a rendőrség. A NAV rendőrség nem adja vissza az ingatlant használatra, csak a kaució lejártakor. A kérdésem, hogy arra az időszakra kell-e áfás számlát kiállítani a bérleti díjról, vagy kártérítés címén lehet a kauciót elszámolni?

Üzleti titok kiadása miatti kártérítésről döntött a Kúria Cikk

Megvált vezető beosztású a versenytilalmi megállapodást megszegő munkavállalójától a munkáltató. A kiszabott kártérítés miatt a Kúriáig jutott az ügy.

Kártérítés passzív időbeli elhatárolása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Öt évre kötött bérleti szerződést a bérbeadó, amit a szerződés lejárta előtt 4 évvel felmondott. A szerződés felmondásával a bérbevevőnek kára keletkezett. A kárt egy összegben megtérítette a bérbeadó. Kérdésünk, hogy az egyösszegben megkapott kártérítést időbeli elhatárolásként 4 évre (4 év volt hátra a szerződésből) el lehet-e határolni? Válaszát előre is köszönöm.

Munkarend megváltoztatásának következményei Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem a munkakör megváltoztatásával kapcsolatos. Ehhez a munkáltatónak joga van. Lehet olyan eset, hogy a munkáltató egy ún. rugalmas munkarendet (peremidő-törzsidő) változtat meg kötöttebbé? Olyan is, hogy kötetlen munkarendet változtat meg? Ennek következménye lehet például, hogy a munkavállaló nem tud többé nyelvórára járni vagy jogosítványát időben megszerezni. Ha a hátralévő időszakra esetleg nem is kell fizetnie, de az idő elveszett és a pénz egy része is. Vagy az egész, ha előre kellett fizetni, vagy elölről kell kezdenie. Ebben az esetben a munkáltató nem tehet róla, hiszen csak élt a jogával, megváltoztatta a munkarendet. A munkavállaló pedig nem tartozott beszámolási kötelezettséggel, hiszen munkarendje lehetővé tette a napközbeni elfoglaltságot. Kérdésem az, hogy ilyenkor tartozik-e bármilyen kártérítési kötelezettséggel a munkáltató, és ha igen, milyen mértékben (pl. a már kifizetett összegekért is, ha annak funkciója elvész)? Előfordulhat, hogy a munkavállalónak van bejelentett és a munkáltató által is elfogadott másodállása, amelyet a munkarend megváltoztatása miatt fel kell adnia (vagy a főállását). Ilyenkor hogy alakulnak a felek kötelezettségei, vagy megsérti-e valamelyik fél (inkább a munkáltató) az együttműködési kötelezettségét? Segítségét köszönöm! Tisztelettel: Kérdező

Munkáltatói felmondás: amikor hibás, mégis jogszerű Cikk

A munkaügyi perek legnagyobb részét a munkaviszony megszüntetésével összefüggésben kezdeményezett eljárások alkotják, melyek keretében a munkavállalók a munkáltatói felmondások jogszerűségét vitatják. Az alábbiakban azon jogszabálysértéseket, illetve jogkövetkezményeiket mutatjuk be, melyek nem okozzák a felmondás jogellenességét.

Kártérítés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk egy logisztikai cégnél raktároztat, és az oda szállított áruk a szállítás során megsérültek a szállító hibájából. Cégünk szeretné az ezzel okozott károkat megtéríttetni a logisztikai céggel, mert ezeket az árukat egyik partnernek sem tudjuk így eladni, sőt egy átcsomagolás alkalmával a sérült kartonokat és fóliákat le is kell selejteznünk, és újat használni hozzá. Kérdésem, hogy kártérítésről állíthatunk-e ki számlát, milyen árat használhatunk (önköltségi, haszonnal növelt), ezt áfával növelten vagy áfa nélkül kell elkészíteni. Köszönöm válaszát.

Jogellenes kirúgás: ezt kell tudni a megítélt juttatás tb-terheiről Cikk

A (volt) munkáltatóval szemben munkaügyi pert nyerni mindenképpen elégtétel a „kirúgott” dolgozó számára, és akkor még nem is szóltunk az így megítélt elmaradt munkabérről vagy kártérítésről. Hogy a társadalombiztosítási ellátások és kötelezettségek szempontjából mit jelent a megítélt díjazás, az elsősorban attól függ, hogy egészen pontosan milyen címen tartotta azt jogosnak a bíróság, illetve mikor történt a munkaviszony jogellenes megszüntetése.

Kártérítés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy faárusítással foglalkozó cégben segédmunkás árut szállított kisteherautóval. Természetesen jogosítványa van. Kárt okozott a teherautóban, amely használhatatlan lett. 1. Vezethet-e segédmunkásként bejelentett alkalmazott kisteherautót? 2. Be lehet-e hajtani az okozott kárt a sorőrön? Köszönöm válaszát.

Végkielégítés, kártérítés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyik dolgozónk munkaügyi pert nyert, a megítélt elmaradt jövedelmét most kapta meg, kétféle jogcímen: 1./ Távolléti díj kártérítés jogcímen, 2./ Végkielégítés + kamatai. Tekintettel arra, hogy elszámolást nem küldtek, így nem tudjuk, hogy kinek kell és melyik összegre fizetni a járulékokat és az szja-t? A kártérítés jogcím járulékköteles-e vagy az simán az ő pénze 4 év után. Gondolom, hogy a végkielégítés adózik, és járulékozódik, csak az a kérdés, hogy a dolgozónak kell-e most vagy év végén a 1653-as bevalláson rendezni, vagy ezt már az előző cége rendezte? Tisztelettel: Géczi Sándorné

Kártérítés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk vevőkövetelései biztosítótársaság által biztosítva vannak. A szokásos eljárást követően a biztosító társaság – kárigényünk elbírálást követően – kártérítést hagyott jóvá, és utalt bankszámlánkra. A biztosítótól kapott kártérítési összeget és a vevőkövetelések kivezetésre kerülő tételeit az egyéb bevételek, illetve egyéb ráfordítások között kell könyvelni? Köszönettel.

300 milliós kártérítést kell fizetniük a munkavállalóknak – így döntött a Kúria Cikk

Első körben 300 millió forintnál is magasabb összeg volt a tét a pénzintézet és alkalmazottai közötti pénztárhiány kezelése miatti munkaügyi perben. Az ügy a Kúriánál kötött ki.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kapcsolt cégek minősítése

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Kölcsönkövetelés leírása, ha az adós elhunyt

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink