Kellemetlen meglepetés érheti a munkavállalót, ha közös megegyezéssel szűnik meg a munkaviszonya, de a megállapodás nem tér ki a végkielégítésre. Cikkünkből kiderül, mikor, és mennyi végkielégítés illeti meg a munkavállalót.
Melyik időpont irányadó a végkielégítés szempontjából: a felmondás közlése vagy a munkaviszony megszűnésének időpontja? – kérdezte olvasónk. Hajdu-Dudás Mária munkajogász szakértőnk válaszolt.
Az Európai Bíróságnak nincs hatásköre a magyar közszférában történt indoklás nélküli elbocsátások megvizsgálására – ezzel a végzéssel hárította el az Európai Bíróság még október 10-én a hozzá korábban benyújtott megkeresést.
A Laga és a Deloitte által közösen készített, 25 országot vizsgáló nemzetközi felmérés szerint Magyarországon rugalmasnak mondható a munkajogi környezet, ami az elbocsátások során felmerülő jogi kötelezettségeket és várható munkáltatói költségeket illeti. A felmérés eredményeit tekintve a válságban a volt szocialista blokk országainak szabályozása kedvez leginkább az újbóli növekedés eléréséért átszervezéssel és költségcsökkentéssel küzdő vállalatoknak.
Harmincöt év közszolgálati jogviszonyom után munkáltatóm hivatalvesztés büntetéssel "kirúgott". Munkaügyi bírósághoz fordultam, minden esélyem meg van rá, hogy pernyertes legyek, azonban a köztisztviselői törvényben nem egyértelmű számomra a a 60.§.(3) és (4) bekezdése. Azt szeretném megkérdezni, ha a munkáltató a bíróság szerint is jogszerűtlenül döntött a munkaviszonyom megszüntetésével kapcsolatban, milyen kártérítést kérhetek? A 60.§.(3) bek. szerint ha nem kérem a munkaviszonyba való visszahelyezésemet (nem fogom kérni), akkor 2-12 havi munkabérnek megfelelő összeg megfizetésére kötelezhető a munkáltató. A (4) bekezdés alapján pedig kérhetek 2-36 havi átalány-kártérítést. Mindkettőt lehet kérni, vagy egyik kizárja a másikat?
Ismét indokolni kell a kormánytisztviselők és a köztisztviselők felmentését, akik méltatlanságra és bizalomvesztésre hivatkozva is meneszthetők lesznek. A jogvitákról a jövő év januárjától kormánytisztviselői döntőbizottság határozhat.
Mit tehet, ha munkáltatója telefonon értesíti elbocsátásáról, majd a két hetes felmentési időt is ledolgoztatná Önnel? Olvasónk kérdésére az Adózóna munkajogásza, Horváth Linda válaszol.
Beteg gyermekével gyesen lévő munkavállalót bocsátott el a munkaadó minden értesítés és indoklás nélkül. Milyen jogai vannak, s mit tehet a gyesen lévő alkalmazott?
Mit tehet a munkavállaló, ha olyan munkakörülményeket teremt munkaadója, amely esetben szükséges lenne egy tanfolyam elvégzése, azt azonban nem támogatja a cég? S mi történhet, ha az alkalmazott nem tudja elvégezni a tanfolyamot? Olvasónk kérdésére az Adózóna munkajogásza, Horváth Linda válaszol.
A munkaadó visszavonná a közös megegyezést, mert alkalmazottja a munkaviszony megszűnése előtt megbetegedett. Tehet ilyet? Olvasónk kérdésére Horváth Linda, az Adózóna munkajogásza válaszol.
Mit tehet az elbocsátott munkavállaló, ha végkielégítését csak papíron kapta meg, ráadásul úgy sejti, hogy a cég ellen már megindult a felszámolás? Olvasónk kérdésére az Adózóna munkajogásza, Horváth Linda válaszol.
Milyen szabályozás vonatkozik a szabadság kiadására? Jár-e próbaidő alatt cafeteria? Mit tehet az, akit elbocsátásakor jogellenes fenyegetéssel vettek rá a közös megegyezés aláírására? Olvasóink kérdéseire Horváth Linda, az Adózóna munkajogásza válaszol.
A Munka Törvénykönyve egyes rendelkezései 2010. február 1-jével és 2010. május 1-jével módosulnak - tudatja hírlevelében a PricewaterhouseCoopers.
A munkaügyi perek többségét munkavállalók indítják, általában az elbocsátások körüli ellentmondások miatt. Hiába azonban a jogszerű követelés, ha az egykori munkaadó felszámolás alatt áll. A gazdasági válság több elbocsátást és sok tönkrement céget is jelent. Kinek, mit és mikor kell bizonyítania?
Juhász Tibor
okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték