adozona.hu
A munkajogász válaszol: megalázás, elbocsátás, szerződéskötés
//adozona.hu/archive/20090708_munkajog_elbocsatas_szabadsag
A munkajogász válaszol: megalázás, elbocsátás, szerződéskötés
Tetszik
Egy közalkalmazottat megalázhat-e mások előtt a felettese? Lehet-e valakit hónapokon keresztül hetente meghosszabbított szerződéssel foglalkoztatni? Védett korban lévő munkavállalót miként lehet elbocsátani? Olvasóink kérdéseire Horváth Linda és Szűcs Tamás munkajogász válaszol.
Mivel a közalkalmazotti munkakörök iskolai végzettséghez, szakképzettséghez kötöttek, ezért a munkáltató az ezek alapján történő fizetési osztályokba sorolástól nem térhet el, tehát – elvileg – nem veheti figyelembe a magasabb végzettséget. Például ha valakinek kertészeti szakközépiskolai végzettsége és orvosi diplomája van, a költségvetési szerv pedig kertészként alkalmazza, nem vehető figyelembe magasabb, orvosi végzettsége. Ugyanez az eset akkor is, ha kertészeti egyetemen szerzett diplomája van, hiszen a kertész munkakörben ez nem elvárt végzettség, így nem sorolható magasabb fizetési osztályba. Megjegyzendő, hogy léteznek olyan munkakörök, ahol jogszabály nem írja elő a képesítési követelményeket, ezeknél a besorolás a legmagasabb szintű iskolai végzettség, szakképzettség, szakképesítés alapján történik, az öné azonban nem tartozik ezek közé.
A gyakorlatban több megoldás is kínálkozik a magasabb végzettség „honorálására”. Ha van a munkáltatónál olyan munkakör, ahol az ön megszerzendő végzettsége az elvárt, akkor kinevezés-módosítással betöltheti a másik munkakört, ez esetben az új munka-körnek megfelelően sorolják be. Másik megoldás lehet munkáltatói döntésen alapuló illetményrész adása az ön részére, esetleg a fizetési fokozatok közötti várakozási idő csökkentése.
Egy közalkalmazottat megalázhat-e mások (kollegák) előtt a"függelmi" felettese?
Természetesen nem alázhat meg senkit a munkahelyi felettese. Kirívó esetben ez akár a közalkalmazott részéről történő rendkívüli lemondást is megalapozhatja, ezt azonban az eset összes körülményét figyelembe véve lehetne eldönteni.
Egy multinacionális cégnél dolgozom március 16. óta heti szerződéssel. Az lenne a kérdésem, hogy ilyen szituációban miként jár a szabadság? Lesznek leállások (2-3 hét) , de még nem közölték, hogy velünk- így heti szerződéssel - mi lesz. Sajnos úgy gondolom, hogy azokra a hetekre nem kapok szerződéshosszabbítást, de időarányos szabadságom így is van, nem? A másik kérdésem pedig az lenne, ha nem hosszabbítanak 2-3 hétig, akkor utána újrakötnek, ha kellek még? Addig meg menjek a munkaügyi központba?
A munkáltató oldaláról törvénybe ütközik az az eljárás, hogy hetente hosszabbítja meg az egyhetes határozott idejű munkaszerződést, ahelyett, hogy határozatlan idejű szerződést kötne önnel. Szabadság természetesen önt is megilleti a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idővel arányosan. Figyelemmel kell azonban lennie arra, hogy az éves szabadságának csak ¼ részével rendelkezik ön és a tervezett szabadságolás időpontját 15 nappal előbb be kell jelentenie a munkáltató felé. Ha esetleg valóban nem kap újabb egy hetes munka-szerződést és az egyéb törvényi feltételeknek megfelel javaslom, hogy jelentkezzen a munkaügyi központban. Célszerű lenne azonban jogi segítséget igénybe véve egyeztetni a munkáltatóval, hogy az eljárása nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. Az ön munkaviszonya ugyanis - a fent leírtak alapján – a Munka Törvénykönyvének 79. § (4) bekezdése alapján határozatlan idejűnek minősül, hiszen az egyhetes munkaszerződésekhez a munkáltatónak feltehetően nem fűződik olyan jogos érdeke, ami ezt jogszerűvé tenné és ezen túlmenően a sorozatos hosszabbítás az ön jogos érdekének csorbítására irányul. (pl. felmondási idő kijátszása, szabadság kijátszása stb)
Férjem áprilisban múlt 59 éves, 2004 októbere óta dolgozik jelenlegi munkahelyén, a 40 éves munkaviszonya megvan. Mivel munkahelyén nincs munka, ezért felajánlották neki, hogy elküldik fizetetlen szabadságra, majd kiközvetítik alacsonyabb bérrel, amit nem fogadott el. Ekkor arra kérték, hogy közös megegyezéssel családi okok miatt mondjon fel, amit ő meg is tett. Most viszont elbizonytalanodott, hogy helyesen döntött-e? 59 évesen utcára kerülhetett volna-e ha nem ír alá? Elesik-e így például a végkielégítéstől vagy egyébtől?
Amennyiben a munkaviszonyt közös megegyezéssel szüntették meg, úgy végkielégítésre a törvény alapján nem jogosult, mert az csak munkáltatói rendes felmondás vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén jár. Arra az összegre tarthat igényt, amit a közös megegyezésben rögzítettek (a gyakorlatban ezt az összeget úgy állapítják meg, hogy abból indulnak ki, ami a munkavállalónak a törvény alapján rendes felmondás esetén járna). Férje a korára tekintettel védett korú munkavállalónak minősül, mivel a nyugdíjkorhatártól számított 5 éven belül van, így rendes felmondással csak különösen indokolt esetben lehetett volna megszüntetni a munkaviszonyát. Most hogy már aláírta a közös megegyezést csak akkor támadhatja meg bíróság előtt a közös megegyezést, ha fenyegetés, megtévesztés alatt állt vagy tévedésben volt, amikor a megegyezést aláírta.
Férjem munkahelyén döntés elé állították a munkavállalókat:beleegyeznek az új rendszerbe (miszerint a munkaórák számát és így a fizetésüket csökkentik) és írásba adják ezt, szerződést tesznek eléjük azonnal és aláíratják velük azt vagy közös megegyezéssel azonnali hatállyal megszűntetik a munkaviszonyukat. Köteles elfogadni egy ilyen ajánlatot? Hogyan jöhetne ki ebből a legjobban?
Egy ilyen kikényszerített „ajánlatot” nem köteles elfogadni a munkavállaló. Ha azonban a munkaszerződés módosításába nem egyezik bele előfordulhat, hogy a munkáltató a gazdasági helyzettel összefüggő okra vagy pl. átszervezésre, létszámcsökkentésre hivatkozással megszünteti a munkaviszonyt. A cégeknél a gazdasági válságban bevett szokás, hogy annak érdekében, hogy senkit ne kelljen elküldeniük minden munkavállaló munkaidejét és fizetését csökkentik. Ha ebbe a többség nem egyezik bele, úgy lesznek olyanok akiknek kénytelen lesz a munkáltató felmondani.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
