Hogyan kell helyesen könyvelni, ha adóellenőrzés során elvesztek a nyugtatömbök, becsléssel állapították meg a bevételt? Olvasói kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Mi a teendő számviteli és jogi szempontból abban az esetben, ha a kft. többségi tulajdonosa és ügyvezetője elhunyt. Olvasói kérdésre dr. Buzády Csongor és dr. Szabó Júlia, a budlegal Ügyvédi Társulás cégjogi szakértői válaszoltak.
Egyszerűsített foglalkoztatásnál figyelni kell-e az óradíj maximumára is, vagy mentesített napi összeget akár 3 órás munkára is kifizethet a munkáltató? Olvasói kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt.
A kormány benyújtotta a parlamentnek a 2026. évi központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslatot, amelynek részeként módosítaná az ESG-törvényt (2023. évi CVIII. törvény). Az Országgyűlésnek benyújtott törvénymódosító javaslat több pontban eltér attól a verziótól, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium még március végén bocsátott társadalmi egyeztetésre. Nézzük a részleteket!
A csoportos létszámcsökkentés mint felmondási ok a munkáltató működésével függ össze, melynek végrehajtása során speciális szabályokat kell alkalmazni. Ha ezek betartásra kerülnek, a jogellenes munkaviszony-megszüntetésnek csekély esélye van, ellenkező esetben azonban alkalmazni kell annak jogkövetkezményeit. A jogintézmény célja egyrészt az, hogy a munkahelyüket elvesztő munkavállalók legalább részben tervezhetően jelenjenek meg az álláskeresők piacán, másrészt a jogalkotó a munkáltatói felmondások közlésének halasztásával, az érintett munkavállalók ismételt elhelyezkedésének költségeit részben a létszámcsökkentést végrehajtó munkáltatóra hárította.
A tagi kölcsön a likviditási gondokkal küzdő gazdálkodók átmeneti jellegű fizetési problémáinak áthidalására szolgáló pénzforrás, ahogy a neve is mutatja, a taggal, tagokkal szemben fennálló egyfajta hitel, amelynek igénybevétele esetén több fontos szabályt be kell tartani.
Feje tetejére készül állni a munkaerőpiac: a fiatal generációk nem vágynak középvezetői székekbe, a cégek pedig egyre nehezebben találnak utánpótlást. A Z generáció számára a karrier egyre kevésbé az előléptetésről, inkább az önmegvalósításról, a rugalmasságról és a work-life balance-ról szól. Ami egykor presztízs, elismerés volt, az ma sokak szemében puszta nyűg.
Egyre jellemzőbb, hogy az általános célú, nagy AI-modellekről inkább a kisebb, speciálisan egy-egy feladatra szabott rendszerek felé fordul a céges felhasználók figyelme. Ezt a változást a hatékonyság, a költségoptimalizálás és a gyakorlati alkalmazhatóság iránti igény hajtja.
Visszaesés látható a dolgozó fiataloknál: a munkahelyüket csak 51 százalékuk tartotta kellően stabilnak 2025. első negyedévében, ami csökkenést jelent az előző év utolsó negyedéhez képest, és elmarad a K&H ifjúsági index hosszú távú átlagától. Emellett a megbecsültség terén is bőven van tér a fejlődésre, ahogy a karrierkilátások szempontjából is javulhatna a helyzet – derül ki a K&H sajtóközleményéből.
Egy friss felmérésből kiderül, a válaszadók majdnem háromnegyede az elmúlt két évben részt vett a kollégáival a munkától függetlenül szervezett társas eseményen. Az új kutatások szerint a csapatépítést elhanyagoló munkahelyek széles körű és hosszú távú előnyökről maradhatnak le – írja a HR News, olvasható a hrportal.hu-n.
A készenléti jellegű munkakörben történő foglalkoztatás meglehetősen közkedvelt, érdemes így az annak alkalmazása során felmerülő szempontokat górcső alá venni. Lássuk mire kell odafigyelni!
Ki minősül nyugdíjasnak? Melyek a nyugdíjigény érvényesítésének a sajátosságai a megállapításra irányuló eljárás tartama alatt, vagy éppen más „nyugdíjszerű” ellátások folyósítása mellett, és miként alakul a vállalkozó vagy munkavállaló társadalombiztosítási jogállása? Júniusi webináriumunkon szakértő előadónk részletesen ismerteti mind a foglalkoztatók – ideértve a vállalkozókat, őstermelőket mint önfoglalkoztatókat is –, mind a munkavállalók szempontjából speciális jogszabályi helyzeteket, és szakmai iránymutatást nyújt a témában jellemzően felmerülő kérdésekben.
A társadalombiztosítási nyugellátást szabályozó törvény szerint a munkáltatónak a 2025. január 1-jét követően keletkezett és a nyugdíjszámítás alapjául szolgáló iratokat nem kell megőriznie. Ez a változás tehát kizárólag a 2025. január 1. napjától keletkezett iratokra vonatkozik. Adódik a kérdés, hogy ezeket a dokumentumokat nem is kell megőrizni? A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a 10/2025. számú számviteli kérdésben válaszol.
Megszűnik a papír alapú tb-kiskönyv, helyette elektronikus felületen lehet majd lekérdezni a biztosítási jogviszonyokat, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokat és a baleseti táppénzre vonatkozó adatokat – hangzott el a tb-kiskönyv megszüntetéséről, valamint a köznevelési, szociális, gyermekvédelmi és fogyatékosságügyi területet érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat vitájában szerdán az Országgyűlésben, közölte az MTI.
Legalább a minimális alapok szerint kell megfizetni a társadalombiztosítási közterheket egyebek között az egyéni és a társas vállalkozói jogviszonyban és a munkaviszony esetén. Cikkünkben a munkaviszonyban fizetendő minimális alapokról adunk részletes tájékoztatást, figyelembe véve az erre vonatkozóan rendre felmerülő kérdéseket.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték