1453 találat a(z) cégvilág-rss cimkére
Az Adózóna válaszol: iparűzési adó – alvállalkozói teljesítés, közvetített szolgáltatás elhatárolása
Cikk
Mi minősül alvállalkozói teljesítésnek, mi számít közvetített szolgáltatásnak az iparűzési adózásban? A gyakorlati szempontokat a két adóalap-csökkentő tétel maghatározására Szipszer Tamás adószakértő ismerteti.
A nap kérdése: albérlet a céges ügyintézés helye, fel kell-e tüntetni a társasági szerződésben?
Cikk
Magánszemélyek magánszemélytől bérel egy ingatlant, amelyben élnek, az egyik helyiségben végzik a közös kft.-jük tevékenységét, online digitális termékeket állítanak elő. Nem szeretnék, hogy az albérletben legyen a cég székhelye, ezért székhelyszolgáltatót vesznek igénybe. Tudomásuk szerint a társasági szerződésben nem kell feltüntetni a telephelyet (ebben az esetben az albérletet). A központi ügyintézés helyét fel kell tüntetni a kft. társasági szerződésében? Kell ehhez hozzájárulás a tulajdonostól? – kérdezte olvasónk. Dr. Udvari Jesszika MBA, ügyvéd, a budlegal Ügyvédi Társulás tagja válaszolt.
Szállítólevél vagy számla?
Cikk
Kell-e és ha igen, mely esetekben szállítólevelet kiállítani? Pótolja-e dokumentum a számlát? Milyen szállítólevelet fogad el az adóhatóság? Szigorú számadású-e a szállítólevél? Vannak-e tartalmi és formai kritériumok? Írásunkban ezekre a kérdésekre adunk választ.
Céges bitcoinvásárlás: miért felel az ügyvezető és a könyvelő?
Cikk
Adott egy kft., amelynek vannak szabad pénzeszközei, az ügyvezető azt tervezi, hogy a cég szabad pénzeszközeit bitcoinba fekteti. Az egyik lehetőség, hogy a bitcoinvásárlás egy vélelmezhetően harmadik országbeli weboldalon történne. Kétséges, hogy ellenőrizhető-e, milyen szervezet áll a weboldal mögött. Több millió forintért – 10 és 20 millió forint között – történne a befektetés. Másik lehetőségként külföldi leinformálható befektetési tanácsadótól történne a vásárlás. A cég vagyona a fenti módon befektethető-e, jogszabályilag milyen aggályok merülhetnek fel a befektetéssel kapcsolatban? Az ügyvezető, illetve a könyvelő felelőssége mire terjed ki? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika válaszolt.
Leáll az üzem karácsonykor: hogyan szabadságolhatók a dolgozók?
Cikk
Egy társaság az év végi munkarend szerint a munkavállalóknak szabadságot ad ki 12.20–12.31-éig. Ezt minden munkavállaló már év elején tudja. Az év közben belépőknél van gond, akiknek már nincs annyi szabadságuk, hogy az elég legyen az év végi leállásra. Ilyen esetben jogosan számol a cég fizetés nélküli szabadsággal azon munkavállalóknál, akiknek nincs elegendő kiadható szabadságnapjuk? Ha ez nem lehetséges, akkor ilyen esetben mi a megoldás, hiszen a munkáltatónál leállás van, nincs munka? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.
Lakásban található iroda: milyen költségeket lehet elszámolni?
Cikk
Amennyiben a cég székhelye és irodája egyben a tulajdonos lakása is, akkor a vásárolt eszközök, mikrosütő, íróasztal, szék, mobilklíma, ülőgarnitúra hogyan számolhatók el költségként? Sajnos nem lehet egy szobát elkülöníteni, hogy csak a vállalkozás tárgyai legyenek benne. Esetleges NAV-ellenőrzésnél mit vizsgálnak? – kérdezte olvasónk. Gyüre Ferenc adótanácsadó válaszolt.
Iparűzési adó megosztása: számít-e minden telephely?
Cikk
Egy kft. megszüntette a telephelyét 2021. év során egy városban, a záró iparűzésiadó-bevallását beküldte, de elmulasztotta a cégjegyzékből töröltetni a telephelyet. Onnantól másik telephelyen folytatta a tevékenységét. Most hiányolja a bezárt telephely önkormányzata az iparűzésiadó-bevallást 2023. évről. Mindenképpen kell a bezárt telephelyre bevallani iparűzési adót, függetlenül attól, hogy nem végeznek ott már tevékenységet? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
Nagy változás a legnagyobb cégeknél: muszáj lesz a nőket is bevonni a döntéshozatalba
Cikk
Azoknál a nyilvánosan működő részvénytársaságoknál, amelyeknél a felügyelőbizottsági pozíciókban alulreprezentált nem aránya nem éri el a testületben a 49 százalékot, a jövőben legalább a tagság 40 százalékát az alulreprezentált nem tagjai kell, hogy betöltsék – írja elő a parlament napirendjén lévő T/9721. számú törvényjavaslat.
Az Adózóna válaszol: iparűzési adó – adóalap és nettó árbevétel
Cikk
Milyen tételek számítanak bele az iparűzésiadó-alapba? Mit kell figyelembe venni a nettó árbevétel meghatározásánál? Mit mond a számviteli törvény? A legfontosabb szabályokat Szipszer Tamás adószakértő ismerteti.
Jövőre e-számlán jön a rezsiköltség – hogyan kontírozzuk?
Cikk
Az elektronikus gáz- és villanyszámla befogadása nem vállalkozói döntés lesz jövőre, hanem kötelező: megszűnik a papíralapú számlázás e körben. Ennek könyvelésére is fel kell készülni.
Sorvezető egyszerűsített foglalkoztatáshoz
Cikk
A munkáltató átmeneti munkaerőtöbblet-igénye fedezésére kiváló eszköz az egyszerűsített foglalkoztatás, mely számos adminisztrációs és közteherviselési előnnyel is jár. Cikkünkben a legfontosabb szabályokat foglaljuk össze a NAV gyakorlata tükrében.
Fenntarthatóság: mik az előnyei a vállalatok számára? És mik a hátrányok?
Cikk
Sokat hallunk a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati kötelezettségekről és különböző, az ESG-hez kapcsolódó feladatokról. Vajon ez csak egy szükséges rossz a vállalatoknak? Egy kényszerű kötelezettség, ami csak a pénzt viszi, de hasznot nem hoz?
A NAV fókuszában a transzferár-nyilvántartások ellenőrzése, a jogkövetési vizsgálat része is lesz
Cikk
Továbbra is nagy hangsúlyt fektet a NAV a transzferár-nyilvántartások ellenőrzésére. Az adóellenőrök a formai követelményeket is szigorúan vizsgálják, és hiányosság esetén sok esetben mulasztási bírságot szabnak ki. Az adatszolgáltatások vizsgálata szintén kiemelt szerepet kap – hívja fel a figyelmet hírlevelében a PwC Magyarország.
Munkáltatók, figyelem! Fontos rendeletet módosított a kormány
Cikk
Módosította a kormány a vagyonfelügyelő és az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelése, valamint a Bérgarancia Alapból történő támogatás-lehívás veszélyhelyzeti szabályairól szóló rendeletet a Magyar Közlöny 110. számában megjelent 314/2024. kormányrendelettel.
EPR, környezetvédelmi termékdíj: módosul a törvény, megszűnhet a kettős kötelezettség
Cikk
Jelentősen változnak 2025. január 1-jétől a termékdíjakra vonatkozó szabályok, ha a parlament elfogadja az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvénymódosítási csomagban erre vonatkozóan beterjesztett javaslatokat. Kikerülnének a termékdíjtörvény hatálya alól azok a termékek, amelyek egyúttal a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023. kormányrendelet (EPR-rendelet) hatálya alá is tartoznak. Kivétel ez alól a műanyag szatyor, ami egyetlen EPR-köteles termékként továbbra is termékdíj-kötelezett marad.