Stagnáló gazdasági környezet: milyen lehetőségekkel bír egy kkv?

  • adozona.hu

2025-re a magyar kormány a GDP-növekedést eredetileg 3,4  százalékra várta, ám a legfrissebb adatok alapján ezt már 1  százalékra mérsékelték. Bár talán a recessziót sikerül elkerülni, de az szinte már biztos, hogy a tényleges növekedés elmarad a tervezettől. Ugyanakkor ilyen környezetben is különösen fontos a kkv-k számára a tudatos pénzügyi tervezés – hangsúlyozta Bagdi Lajos, a Niveus partnere.

Kinek kell tervezéssel foglalkozni? A Niveus szerint egy kisebb vállalkozásnál nem feltétlenül állnak rendelkezésre azok az erőforrások, amelyek egy komolyabb tervezéshez szükségesek, de a középvállalkozási mérettől (50 fő felett) ez már szinte elengedhetetlen. Azt is érdemes hozzátenni, hogy főleg annak a kkv-nak kell terveznie, akinek komoly árfolyamkitettsége, vagy hitelkitettsége van, illetve amely cég beruházást tervez.

Bagdi Lajos szerint gyakori hiba a pénzügyi tervezésnél, hogy az sokszor nincs tudatosan átgondolva, nincs erre külön erőforrás allokálva. Sok kkv a könyvelésre bíz olyan tervezési feladatot, amelyre azok – speciális ismeretek hiányában – nem tudnak megfelelő választ adni.

Első körben – feltételezve, hogy lesz pozitív eredményük – a cégeknek érdemes alaposan feltérképezni a társaságiadó-kedvezményeket. Ha egy kkv fejlesztést tervez, elsődlegesen a fejlesztési adókedvezmény merülhet fel, amely keretében akár a társasági adó 80 százalékáig igénybe vehető a kedvezmény, de ez csak előzetes bejelentés után érvényesíthető. Amennyiben egy vállalkozás a beruházását nem saját forrásból kívánja megvalósítani, úgy a kkv-k beruházási hiteléhez kapcsolódó adókedvezmény is elérhető. Ha a társaságnál bármilyen energiahatékonysági beruházás várható (pl. világításkorszerűsítés, géppark lecserélése, ingatlanon végzett beruházás), úgy az ezzel kapcsolatosan 2017 óta elérhető adókedvezmény alkalmazása is felmerülhet. Kutatás-fejlesztési tevékenység esetén pedig a világviszonylatban is kedvező K+F adózási környezet jelenthet segítséget – jegyezte meg Bagdi Lajos.

A vállalkozásoknak ugyanakkor az elérhető támogatásokat is érdemes áttekinteniük: Feltörekvő kkv-k számára a Demján‑program keretében kapacitásbővítésre és digitális átállásra akár 600 millió forint kamatmentes hitel is igényelhető, amelyhez 30 százalékban vissza nem térítendő támogatás is járhat. A támogatásra azok a növekedő, beszállítóként vagy exportőrként működő kkv-k jogosultak, amelyek legalább három lezárt üzleti évvel rendelkeznek, öt főnél több munkavállalót foglalkoztatnak, és az előző üzleti évben meghaladták a 100 millió forintos nettó árbevételt. Érdemes egyúttal áttekinteni az egyéb pályázati lehetőségeket, mert további uniós és hazai támogatások is igényelhetők, főként munkahelyteremtéshez, termelékenység-növeléshez, vagy energiahatékonysági beruházásokhoz. A Niveus szerint megfontolandó kombinálni az adókedvezményeket és a támogatást – így a fejlesztés finanszírozása hatékonyabb lehet. Az adókedvezmények és a támogatási programok sokszor nem összeegyeztethetetlenek – de a támogatáshalmozódás szabályait be kell tartani.

A tervezésnél különösen kritikus a munkaerő-tervezés recessziós vagy stagnáló környezetben. Fontos a bérköltségek optimalizálása, például kiva választásával a szociálishozzájárulásiadó-kötelezettség csökkenhet. A kiva különösen előnyös a magas bérhányaddal működő cégek számára, mert a társasági adó mellett a munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulási adót is kiváltja – hívta fel a figyelmet a Niveus szakértője.

Az export- és/vagy importérzékeny kkv-k számára az árfolyamtervezés szintén elengedhetetlen. Elemzői várakozások szerint a forint 2025-ben az euróhoz képest a 395–420 forint közötti sávban mozoghat – némi gyengülési kockázattal, amelyet a cégeknek az árképzésükben figyelembe kell venni (adott esetben rögzíteni az importárakat és árfolyamváltozástól függővé tenni az exportárakat).

A kamatkörnyezet változása is kihathat a kkv-k életére, ezért figyelemmel kell kísérni az inflációs és kamatkörnyezetet is. Az MNB irányadó kamata jelenleg 6,5 százalék, kamatcsökkentés legkorábban ősszel prognosztizálható, az is csak kis mértékű lesz várhatóan. Ez a hitelezést és így a beruházások finanszírozhatóságát is befolyásolja – ezt is be kell építeni a pénzügyi tervbe.

Végezetül fontos megjegyezni, hogy ha a növekedés ténylegesen elmarad, a kkv-k számára a likviditás megőrzése és előrejelzése kulcsfontosságú. Ezzel összefüggésben cash flow-tervet érdemes készíteniük, és tartalékolási stratégiát kell kialakítaniuk az esetleges váratlan bevételkiesésre.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Társasházi költség elszámolása

Nagy Norbert

adószakértő

Bankszámla használata fodrász esetében

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Együttműködő partnereink