Céges munkagéppel kapcsolatos helyszíni bírság, ha munkáltatói mulasztás történt

Megosztás Tetszik

Hogy számolja el azt a bírságot a cég, amelyet a gépkocsivezető kap saját nevére azért, mert munkáltatói utasításra engedélyköteles helyre behajtási engedély nélkül ment be? Az Adózóna oldalán érkezett olvasói kérdésre Dócziné Szabó Nikoletta a NEXON munkajogi és bérszámfejtési szakértője válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: társaságunk gépkocsivezető alkalmazottja az utasításaink szerinti munkavégzés során egy olyan közterületre hajtott be, ahová behajtási engedély szükséges lett volna. A behajtási engedélyt a munkáltató nem szerezte be. A hatóság helyszíni ellenőrzés során közigazgatási bírságot szabott ki a gépjárművezető magánszemélyre (4 büntető pontot is kapott). A munkáltató a munkavállaló vétlenségére való tekintettel, és tekintve, hogy a bírság alapjául szolgáló kötelezettség elmulasztása a munkáltató felelősségi körébe tartozott, a bírság összegét saját költségén, önkéntesen megtérítette a hatóság felé. A gépjárművezetőnek nincs lehetősége az engedély ellenőrzésére. A fenti esetben – amikor a bírságot a munkáltató fizeti meg a munkavállaló helyett a munkáltató mulasztásából eredően, és a munkavállaló igazoltan nem vétkes – keletkezik-e a munkavállalónál adóköteles jövedelem a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) értelmében? Kérjük véleményüket arra vonatkozóan, hogy:
1. A bírság megfizetése a munkavállaló jövedelmének minősül-e;
2. kell-e azt bérként számfejteni, és járulékfizetési kötelezettséget megállapítani;
3. tekinthető-e ez a kifizetés a munkáltató költségeként elszámolható, jövedelmet nem eredményező tételnek!

A rendelkezésre álló dokumentumok:

• a helyszíni bírság kiszabásáról szóló tájékoztató, amely a munkavállaló nevére és a cég mixer autójának rendszámára szól;
• csekk, amelyen a kft. adatait tüntettük fel,
• belső jegyzőkönyv a dolgozó vétlenségéről.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A feltett kérdések sorrendjében adom meg a válaszokat.

1. A bírság megfizetése a munkavállaló jövedelmének minősül-e?

Ha bizonyítottan munkáltatói mulasztás történt, és nem a munkavállaló vétkessége miatt történt jogsértés, akkor a munkáltató által megtérített bírság nem minősül a munkavállaló adóköteles jövedelmének.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) 4. § (1) bekezdése szerint:
„Jövedelem a magánszemély által más személytől megszerzett bevétel egésze, vagy a bevételnek e törvény szerint elismert költséggel, igazolás nélkül elismert költséggel, vagy átalányban meghatározott költséggel csökkentett része, vagy a bevétel e törvényben meghatározott hányada, kivéve, ha a bevételt a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni.”

A NAV értelmezése szerint csak az számít jövedelemnek, amelyet a magánszemély saját javára szerez. Ha a munkáltató a saját felelősségi körében okozott szabályszegés miatt fizeti ki a bírságot, az nem eredményez vagyoni előnyt a munkavállaló számára.

2. Kell-e azt bérként számfejteni és járulékfizetési kötelezettséget megállapítani?

Nem kell, mivel jelen esetben nem jövedelemről beszélünk, így nem keletkezik járulékalap sem.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 27. § (1) a) pontja szerint:
„az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás, a felszolgálási díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj.”

Mivel az első pont alapján ez az összeg nem minősül szja szerinti jövedelemnek, vagy nem az összevont adóalap részre, ezért nem képez járulékalapot sem, és nem keletkezik járulékfizetési kötelezettség.

3. Tekinthető-e ez a kifizetés a munkáltató költségeként elszámolható, jövedelmet nem eredményező tételnek?

Mivel a bírság – bár a munkavállaló nevére szól – a cég saját mulasztásából ered, ezért a könyvekben egyéb ráfordításként elszámolható a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 81. § (2) bekezdés b) pontja alapján: „a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések, sérelemdíjak összegét.” Ez összhangban áll a számvitel alapelveivel, amelyek lehetővé teszik, hogy a vállalat a tevékenységéhez kapcsolódó kiadásokat elszámolja.

Társasági adó szempontjából a bírság nem minősül elismert költségnek, ezért a társasági adóban adóalap-növelő tételként kell kezelni a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 8. § (1) d) pontja értelmében: „az a költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás előtti eredmény csökkenéseként számításba vett összeg – ideértve az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is –, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel, különös tekintettel a 3. számú mellékletben foglaltakra.”

Mivel a bírság a munkáltató mulasztása miatt keletkezett, nem kapcsolódik a vállalkozás bevételszerző tevékenységéhez, a Tao. tv. alapján nem minősül elismert költségnek, ezért a társasági adóban adóalap-növelő tételként kell kezelni.