Engedélyköteles tevékenységek: változások a jogi személyek átalakulása, egyesülése, szétválása esetén

Megosztás Tetszik

A gazdasági társaságok, a szövetkezetek, valamint az egyesülések átalakulása, egyesülése, szétválása során a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (Ptk.) található generális szabályokon kívül az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény (átalakulási törvény) rendelkezéseit kell alkalmazni. A 2025. június 20. napján hatályba lépett, igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvény fontos kiegészítésekről rendelkezik az átalakulási törvény tekintetében.

A módosítás rendezte és egyértelművé tette az engedélyköteles tevékenységek jogi sorsának helyzetét az egyes szervezeti átalakulások (például egyesülés) formája szerint. Cikkünkben az átalakulási törvény engedélyköteles tevékenységekre vonatkozó fontosabb módosításait foglaljuk össze.

Engedélyköteles tevékenységre vonatkozó közös szabályok átalakulásoknál

Az átalakulások során különösen érzékeny pontként merül fel az a kérdés, hogy mi lesz azoknak az engedélyköteles tevékenységeknek a sorsa, amelyekre az engedélyt a jogelőd jogi személy szerezte meg, ám azt a jogutód is megfelelően végezni szeretné.

Az engedély feltételeinek természetesen a jogutód is meg kell, hogy feleljen, így az engedély módosítását vagy új engedély kiadását kell ilyenkor kérelmezni. E tekintetben könnyítés, hogy

› a módosítás vagy az új engedély a döntéshozó szerv átalakulást véglegesen jóváhagyó határozatának meghozatalától már kezdeményezhető, illetve, hogy

› ilyen esetben az átalakulással létrejövő jogi személy a tevékenységet főszabály szerint az engedélyezési eljárás befejezéséig, de legfeljebb a jogutód bejegyzésétől vagy az átalakulás joghatásainak beálltától számított 60 napig továbbra is végezheti.

A módosítás továbbá rendelkezik arról az esetről is, ha egy engedély kiadásának előfeltétele, hogy az érintett jogi személy meghatározott ideig folyamatosan működjön. Ilyen esetben ugyanis, ha a jogelőd átalakuló jogi személy ezen feltételeknek megfelelt, akkor azokat a jogutód esetén is teljesítettnek kell tekinteni.

Engedélyköteles tevékenységek helyzete szétválások esetén

A módosítás rendezi a szétváló jogelőd által végzett engedélyköteles tevékenység(ek) sorsát is. Szétválás esetén a kiindulásnál egyetlen jogi személy van, azonban a folyamat eredményeképpen legalább kettő jogi személy (jogutód) keletkezik.

A módosítás értelmében a szétválással létrejövő jogi személyek közül az válhat az engedély jogosultjává, amelyikhez a szétválási szerződés az adott engedélyköteles tevékenységet telepíti. Egyébként pedig az átalakulásnál írt rendelkezések megfelelően alkalmazandók (például ideiglenes tevékenységvégzési lehetőség engedélymódosításig/új engedély kiadásáig, de maximum 60 napig).

Engedélyköteles tevékenységre vonatkozó közös szabályok egyesülések során

A módosítás figyelembe veszi azt a helyzetet, ha az egyesülésben részt vevő jogi személyeknek nem mindegyike végez olyan engedélyköteles tevékenységet, melyet a jogutódként létrejövő jogi személy folytatni kíván.

A módosítás úgy rendelkezik, hogy ilyen esetekben is újra le kell folytatni az engedélyezési eljárást, melynek megindítására az egyesülés bejegyzéséig vagy annak hatályosulásáig az engedélyes jogelőd, azt követően pedig az egyesüléssel létrejövő, beolvadás esetén az átvevő jogi személy a jogosult.

Összefoglalva: a módosítás fő célja, hogy az átalakulási törvény egyértelműen rendezze az engedélyköteles tevékenységek jogi sorsát. Ennek keretében rögzíti, hogy az engedélyezés feltételeit a jogutódok esetében is ellenőrizni és biztosítani kell, ugyanakkor a jogutódlás különböző formáira tekintettel speciális és gazdasági szempontból racionális könnyítéseket is meghatároz, figyelemmel a jogelőd körülményeire.