Vitézy Dávid: jövő héten benyújtják a szupermérföldkövek magyar jogrendbe való átültetésére vonatkozó törvényjavaslatot

Megosztás Tetszik

A kormány döntött arról, hogy az igazságügyi miniszter jövő héten benyújtja az Országgyűlésnek az Európai Bizottság által Magyarország számára megfogalmazott szupermérföldkövek magyar jogrendbe való átültetésére vonatkozó törvényjavaslatot – közölte Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter pénteken, a kormányszóvivői tájékoztatón, közölte az MTI.

A tárcavezető azt mondta: ez egy átfogó, korrupcióellenes és a magyar közélet átláthatóságát szolgáló törvénycsomag, amely mindazt a jogállamisági feltételrendszert jelenti, ami ahhoz kell, hogy az európai uniós forrásokat haza tudják hozni. Jelezte: ezeket a jogszabályokat az Országgyűlésnek el kell fogadnia és hatályba is kell lépniük ahhoz, az uniós pénzek hazajöjjenek.

Elmondta: terveik szerint 10 milliárd euró jön a helyreállítási alapból, ennek részletes felhasználásáról igyekeztek az Európai Bizottsággal minél alaposabban megállapodni. Emlékeztetett: a helyreállítási tervet, amelyet már egyszer a korábbi magyar kormány benyújtott, de mára elavult és végrehajthatatlan, jövő hétre véglegesíteni kell annak érdekében, hogy az Európai Bizottság, majd az Európai Tanács és a Pénzügyminiszterek Tanácsa még a nyári hónapok folyamán el tudja fogadni.

Ezek a folyamatok együttesen vezetnek majd el oda, hogy az Európai Bizottság a forrásokat felszabadítsa és azokat le is hívjuk augusztus végéig - közölte. Jelezte azt is: Magyarországnak nemcsak teljesítenie kell ezeket a korrupcióellenes mérföldköveket, hanem le is kell hívnia és fel is kell használnia ezeket az európai uniós forrásokat augusztus 31-ig.

Vitézy Dávid hangsúlyozta, számos esetben szigorodnak az összeférhetetlenségi szabályok, az állami támogatások elszámolása, és a kockázatitőkealap-kezelők és magántőkealapok végső tulajdonosi szerkezetének átláthatóságára vonatkozó szabályozás is bekerül abba a törvénycsomagba, amely jövő héten kerül az Országgyűlés elé.

Kifejtette: a cél, hogy az Integritás Hatóságnak joga legyen a bíróság előtt kikényszeríteni nyomozás folytatását. A közbeszerzésekben is megjelenik egy plusz hatáskör: ha az Integritás Hatóság európai uniós forrás felhasználására kiírt közbeszerzésnél visszásságot talál, akkor joga lesz beavatkozni és az eljárás felfüggesztését kérni két hónapra, ameddig a vizsgálatát lefolytatja – jelezte a tárcavezető.

Kifejtette, nem problémát láttak abban, mint az előző kormány, hogy korrupcióellenes intézkedéseket kér az Európai Bizottság, hanem alapvetően megfordultak a tárgyalási szerepek. Azt mondták, hogy többet szeretnének teljesíteni, mint amit eddig kért az Európai Unió. Ennek jegyében Magyar Péter miniszterelnök a tárgyalás során személyesen adta át Magyarország csatlakozási kérelmét az Európai Ügyészséghez Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek. Hozzátette: az európai ügyészséghez való csatlakozás nem volt része ezeknek az elvárásoknak.

Kitért arra is: a bizottság egy szabályozatlan és a közérdekkel ellentétes privatizációként azonosította a közérdekű vagyonkezelő alapítványok létrehozását, amelyből kétféle is van Magyarországon. Vannak olyanok, amelyek felsőoktatási intézményeket tartanak fenn, egyetemeket működtetnek, és vannak egyebek, például amelyek ménesbirtokokat tartanak fenn – mutatott rá.

Elmondta még: a kormány azt javasolja, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) vagyona kerüljön vissza az állami vagyon körébe, és ezen intézmények kerüljenek vissza az állami fenntartású intézmények körébe.

A tárcavezető ismertette: ezt két ütemben hajtanák végre. A felsőoktatási intézményeket nem fenntartó kekvák esetében idén augusztus 31-ig tesz javaslatot a kormány az állami vagyonba és fenntartásba való visszakerülésre. Állami körbe az a vagyon kerül vissza, ami állami vagyon is volt - szögezte le. Ez egy nagyon komoly vagyonvisszaszerzési lépés lesz a magyar kormányzat részéről – hangsúlyozta, és megjegyezte: ezzel az uniós források hazahozatalához szükséges egyik mérföldkövet is teljesítik és a magyar közérdeket is szolgálják.

A felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok esetében egy olyan javaslatcsomaggal élnek, amely a különböző átláthatósági szabályokat – a kuratóriumok újraválasztását, az összeférhetetlenségi, vagyonnyilatkozat-tételi szabályokat – ezekre az alapítványokra is kiterjeszti már 2026-tól, de a szerkezeti, szervezeti átalakulást 2027. augusztus 31-i határidővel rendeli el – közölte Vitézy Dávid.

Jelezte, az alapítványi forma megmaradna még egy évig, és utána a felsőoktatási szakemberek, a minisztérium összefogásában találnák azt meg, hogy melyik egyetemnél milyen működési forma a célravezető. A kormány ez ügyben nem hozott olyan döntést, hogy egyetlen egy működési formát tartana elképzelhetőnek, szakmai munkát kért a miniszterelnök az oktatási tárcától.

Vitézy Dávid beszámolt arról is, hogy a kormány elrendeli a Budapest-Belgrád vasútvonal eddigi beruházási döntéseinek teljes körül átvilágítását, „és ezt nekünk kell elvégezni”.

Az átvilágítás kiterjed a beruházás közbeszerzésére, valamint arra is, hogy milyen módon és ki határozta meg azt, hogy amerikai dollárban fizetik a magyar kivitelező céget – ismertette a tárcavezető.

Vitézy Dávid közölte: kezdeményezni fogják azt is, hogy a Budapest-Belgrád-beruházás minden dokumentumát a nyilvánosság megismerhesse.

Kifejtette, ehhez a kínai fél együttműködésére is szükség van, hiszen egy nemzetközi szerződésen alakul a beruházás, de a kormány döntött arról is, hogy ezt a kezdeményezést hivatalosan is a külgazdaságért felelős miniszterrel közösen megtegye.

Vitézy Dávid arról is beszélt, hogy javaslatára egy kormányrendelet módosítását is tárgyalta a kormány, így amint a társadalmi egyeztetés lezárul, és a jogszabály hatályba tud lépni, visszaállítják a magyar építési eljárások teljes különül nyilvánosságát. Ezután mindenki megismerheti a folyamatban lévő építési engedélykérelmek esetén, hogy milyen tervek alapján készülnek kiadni azokat. Ez azt is segíti, hogy az emberek az ügyféljogaikat gyakorolhassák – emelte ki.

Közölte továbbá, hogy helyreállítják a korábbi helyzetet az ügyféljogoknál is, és kivezetik azt a korlátozást, hogy csak és kizárólag a konkrét szomszéd telkekről van lehetőségég becsatlakozni az építéshatósági eljárásba. Így a magyar állampolgároknak szélesebb jogkörre lehet arra, hogy ha a környezetükben valami épül, akkor a saját jogos érdekeiket érvényesíteni tudják – jegyezte meg Vitézy Dávid.

A miniszter elmondta azt is, hogy a kormány támogatja a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok és a köztéri vizuális környezetszennyezés visszaszorításáról szóló törvényjavaslatot, amelyet a Tisza Párt három képviselője nyújtott be az Országgyűlésnek.

A miniszter szerint Bódis Kriszta, Csontos Bence és Tárkányi Zsolt tiszás képviselők javaslata azt a célt szolgálja, hogy a közterületeken és nyilvánosságban ne lehessen olyan propagandát folytatni, amely mások megalázására, megszégyenítésére, a képmásuk valótlan kontextusban való felhasználására irányul.

Hozzátette: Magyarországot beborították ezek a plakátok, a leköszönt kormány ugyanis sok százmilliárd forintot költött el ilyen típusú kampányokra. Ennek szeretne véget vetni ez a javaslat, illetve általánosságban is visszaszorítaná a vizuális környezetszennyezést Magyarországon.

Jelezte azt is: a törvényjavaslat annak is véget vetne, hogy Magyarország gyönyörű történelmi városközpontjait, épülethomlokzatait óriási épülethálókkal borítsák be, emellett helyreállítaná az önkormányzatok településképi hatósági jogköreit, hogy a települések saját maguk is meghatározhassák, hogy hol milyen reklámokat lehet kihelyezni.

Kérdésekre válaszolva Vitézy Dávid elmondta, az elmúlt négy évben az előző kormány idején kivonták a magyar vasút működéséből a forrásokat, és semmit nem tettek a kulcsfontosságú uniós pénzek hazahozatala érdekében, az alapvető működéshez szükséges forrásokat sem adták oda.

Az új HÉV-szerelvények és Intercity vonatok beszerzése ügyében megfogalmazott kritikákra elmondta: ezek alaptalanok, az Intercity vonatoknál fajlagosan a legolcsóbb megoldás az emeletes vonatok beszerzése az ismert utasforgalom mellett. A HÉV-fejlesztés élvezi az agglomerációs önkormányzatok és az Európai Bizottság támogatását egyaránt, és uniós forrásokból megvalósítható.

Arról, hogy a vagyonnyilatkozati kör változik-e, és hogyan tudják a strómanokat kiszűrni, elmondta: azt a célt tűzték ki, hogy az uniós forrásokat haza tudják hozni, a jogszabálycsomag erre fog koncentrálni. A strómanokra nem biztos, hogy a vagyonnyilatkozati eljárásnál lehet a legjobb megoldást találni. A hozzátartozók esetében az Integritás Hatóság jogköre kibővül, az igazságügyi tárca javaslata rögzíti a részleteket.

Kérdésre közölte, a Budapest-Belgrád vasútvonalon egy kínai vonatbefolyásoló rendszert telepítenek, de még a hatósági engedélyei nincsenek meg, ezért a kínai-magyar konzorcium késedelemben van. Jelenleg a hatósági próbák zajlanak. Jelezte, fenntartja a korábbi közlekedési miniszter döntését a német TÜV minőségbiztosító szervezet bevonásáról. Azt követően lehet csak átadni a rendszert, ha a hatósági próbák és a szükséges hatósági engedélyek, a lebonyolító mérnök igazolása és a független tanúsító igazolása rendelkezésre áll.

Vitézy Dávid elmondta, hogy a vagyonnyilatkozatokat azért az Integritás Hatóság vizsgálja majd, mert azt egyfajta „omnipotens korrupcióellenes hatóságként azonosítja az Európai Bizottság”, és ezeket a jogköröket oda kérték telepíteni, ezt pedig az uniós pénzek hazahozatala érdekében a kormány elfogadta.

A légiközlekedésre vonatkozó kérdésre közölte, a budapesti repülőtéren jelentős forgalomnövekedés látható, ezért itt kell infrastruktúrafejlesztést végezni a terminálkapacitást érintően. A korábbi kormány bővítési terveit felülvizsgálják, és együttműködnek a repülőtér menedzsmentjével abban, hogy a kötöttpályás-közlekedés fejlesztése indulhasson a repülőtérre. Vidéki repülőtereket - legyen szó Sármellékről, Pécs-Pogányról vagy Debrecenről - akut, működési válság terheli, de igyekeznek megtalálni a megoldást számukra – tette hozzá, olvasható az MTI közleményében.