Kft. egyszerűsített végelszámolása: amikor több a követelés, mint a fedezet

Megosztás Tetszik

Egy kft. ügyvezetője úgy döntött, hogy a kft.-jét egyszerűsített végelszámolással megszünteti. A könyvelőjének azonban ezzel kapcsolatban vannak aggályai. Az Adózóna oldalán érkezett kérdéseket Pölöskei Pálné adószakértő válaszolta meg.

A kérdés részletesen így hangzik: egy kft. ügyvezetője azzal keresett meg, hogy egyszerűsített végelszámolással szüntessük meg a kft.-jét. A főkönyvi kivonatban: 2010-ről lekötött tartalék eredménytartalékból 350 000 forint, lekötött tartalék pótbefizetésből 2 294 534 forint szerepel, illetve fel nem vett járandóság 77 000 forint. Saját tőke összege 16 232 forint, (2025. január 1-jei adat), eredménytartalék -5 628 302 forint (2025. január 1-jei adat). Az előző könyvelő nem adott be több beszámolót, ezért mulasztási bírságot kapott a kft. (200 000 forint), idén márciusban írták elő. Ezen felül még az önkormányzat felé van tartozása, illetve az én munkám ellenértékét is ki kell majd fizetnie. Sem a pénztárban, sem a bankban nincs annyi pénzeszköz, hogy rendezni tudja a tartozását. A lekötött tartalékot vissza kellene vezetni az eredménytartalékba? Megfizetni után a tao-t és a késedelmi kamatot? A 2010. évi pótbefizetést sem tudta visszaadni a tulajdonosoknak, ez maradhat a főkönyvi kivonatban? Pótbefizetést eszközölhet-e az ügyvezető az összes tartozás rendezésére? A tagi kölcsön nem opció, mert akkor kötelezettség lesz a kft.-ben, ördögi körbe kerülünk bele.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A kérdésekre a válaszok a következők:

1. Ha 350 000 lekötött tartalék fejlesztési tartalék képzése miatt áll fenn, és nem történt annak megfelelő beruházás, akkor a Tao. tv. 7. § (15) bekezdése alapján azt vissza kell vezetni az eredménytartalékba, és meg kell fizetni a tásasági adót és a késedelmi pótlékot. Ha a kft. saját elhatározása alapján képzett lekötött tartalékot az eredménytartalékból, akkor azt szintén vissza kell vezetni, de nem kapcsolódik hozzá adófizetési kötelezettség.

2. A Ctv. 108. § (1) bekezdése alapján „ha a végelszámoló azt állapítja meg, hogy a cég vagyona a hitelezők követeléseinek fedezetére nem elegendő, és a tagok a hiányzó összeget harminc napon belül nem fizetik meg, haladéktalanul köteles felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet benyújtani. A felszámolás iránti kérelem előterjesztéséhez a legfőbb szerv hozzájárulására nincs szükség, de a végelszámolónak a legfőbb szervet a felszámolás kezdeményezéséről haladéktalanul tájékoztatnia kell.”

A hivatkozott Ctv. előírás szerint tehát a hitelezők követelésének kielégítéséhez szükséges összeg megteremtéséhez a tagokat lehet felkérni, amelyet viszont egyéb bevételként kell elszámolni, amely társasági adófizetési kötelezettséget vonhat maga után. Pótbefizetés a veszteség rendezésére írható elő, amely a végelszámolás elrendelése érdekében nem alkalmazható, mivel az – a NAV gyakorlata szerint – nem felel meg a rendeltetésszerű joggyakorlásnak.

3. Ha a kft. a végelszámolás befejezése előtt a pótbefizetést nem tudja visszafizetni, a pótbefizetésnek megfelelő összegnek a lekötött tartalékként kell a zárómérlegben kimutatni. (azt az eredménytartalékkal összevezetni nem lehet).

A végelszámolási eljárás végén a társaság tagjai a hitelezői igények kielégítése után fennmaradó vagyont jogosultak egymás között felosztani. A pótbefizetésnek viszont természetesen csak azt a részét kell visszafizetni, amelyre a hitelezői igények kielégítése után fennmaradó vagyon fedezetet nyújt, az azt meghaladó összeg a tagoknál nem térül meg.