Valamennyi gazdasági esemény megtörténtének alátámasztásához írásos bizonylatra van szükségük a vállalkozásoknak. A bizonylatok köre sokkal szélesebb, mint azt elsőre gondolnánk, cikkünkben bemutatjuk a lehetséges alternatívákat.
Frissítette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján a 92. számú „A kisvállalati adó szabályozása 2025-től” című információs füzetét.
Ha egy vadásztársaságnál az egyszeri belépési díj nem induló vagyon, hanem támogatás vagy tagdíj, de igazából ez így nincs is nevesítve, csak egyszeri belépési díj a megnevezése – természetesen az évi tagdíjon felül –, akkor áfakörön kívülinek számít, vagy adómentesnek, a sajátos jellegére tekintettel? Egyéb bevétel lesz? Számviteli bizonylat vagy számla kell róla? Az arányosításnál figyelembe kell venni? – kérdezte olvasónk. Nagy Norbert adószakértő válaszolt.
Újabb elemmel bővült a KKV Technológia Plusz Hitelprogram. A már működő beruházási hitel mellé július 15-étől elérhetővé válik a program "B" komponense, a 70 milliárd forint keretösszegű kamatmentes forgóeszközhitel, amelynek keretében várhatóan 4000-4500 vállalkozás kap érdemi segítséget, különösen a fejlesztendő térségekben – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Egyre nehézkesebb az üzleti környezet, nem javul a vállalkozói hangulat – mondta Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára az Egyensúly Intézet szakmai közreműködésével készülő VOSZ Barométer kutatás 2025. második negyedéves jelentését ismertető sajtótájékoztatón.
Több fórumon is felvetődött, hogy kissé bonyolultak az uniós általános adatvédelmi rendelet (GDPR) szabályai, így kívánatos lenne az egyszerűsítésük, ami nem jelentené az adatvédelem szabályainak fellazítását, de segítené a vállalkozások fejlődését és az innovációt. A kérdésben állást foglalt a GDPR szabályait kötelezően értelmező Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) is, amely – bizonyos feltételek mellett – támogatja az egyszerűsítést.
Július 31-éig igényelhetnek kompenzációs támogatást a munkáltatók a minimálbéren foglalkoztatottak után a béremelés miatti többletköltségeik finanszírozásához – hívja fel a figyelmet közleményében az NGM.
Egy kft. évek óta nem működik, végelszámolni szeretne. A kölcsön kizárólag abból keletkezett, hogy a járulékokat fizette maga után. Mivel tagi kölcsönnel nem lehetséges a végelszámolás, járható-e az az út, hogy vagy tőke- (eredmény-), vagy lekötött tartalékba helyezi a tagi kölcsönt? Vagy valóban büntetik még azzal, hogy illetéket és társasági adót is fizessen az elengedett kölcsön után? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Augusztustól pályázhatnak támogatásra az infokommunikációs ágazat vállalkozásai a szélessávú szolgáltatások minőségét javító, a vezeték nélküli lefedettséget bővítő fejlesztéseikhez. A Gigabit Magyarország Program jóvoltából – Budapesten kívül – az ország bármely részében, összesen akár 174 járásban létesülhet nagy sebességű internetkapcsolat 300 ezer vidéki család, vállalkozás és intézmény számára – közölte az Energiaügyi Minisztérium Solymár Károly Balázsra, az infokommunikációért felelős államtitkárára hivatkozva.
A foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok már nem általánosak, csupán meghatározott kockázatok esetén vagy a munkáltató döntése alapján kötelezők – mondja ki egy június 27-én hatályba lépett belügyminisztériumi rendelet.
A magyar cégek 53 százaléka nem kapja meg határidőre a számlái ellenértékét, és ezt az ügyfelek likviditási problémái okozzák – derül ki ez áll az Atradius hitelbiztosító fizetési szokásokról szóló éves elemzéséből. A kifizetések általában több mint egy hónappal a lejárati határidő után történnek, ez pedig növeli a bedőlt kereskedelmi hitelek kockázatát, ami a felmérés szerint 6 százalék mértékű. A cégek 52 százaléka szerint több partnere megy csődbe idén, mint tavaly. A felmérés 210 vállalat megkérdezésével készült.
Cég munkaügyi dokumentációinak belső ellenőrzése során kiderült, hogy néhány, közel 30 éve belépett dolgozónak nem adott ki a munkáltató munkaköri leírást a belépéskor, kizárólag a munkaszerződésben szerepel a munkakörük, de az a részletes feladatokat nem tartalmazza. Esetleges munkaügyi ellenőrzés során hány évre visszamenőleg vizsgálhatják szankcionálás mellett azt, hogy kiadta-e a munkáltató a munkaköri leírást? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd válaszolt.
Az öröklés kapcsán legtöbbször ingatlanokra, ingóságokra, pénzre gondolunk, amelyek közvetlenül a magánszemély örökös nevére kerülnek. Ugyanakkor egyre gyakoribb, hogy az öröklés tárgya nem maga a vagyontárgy, hanem egy gazdasági társaság — például egy kft. vagy zrt. — amelynek a tulajdonában állnak az értékes eszközök, például ingatlanok. Ilyenkor szem előtt kell tartani, hogy további adókötelezettségek is felmerülhetnek, különösen akkor, ha a társaságot végelszámolják, és a vagyont kiadják a magánszemély részére. Cikkünkben ezeket a szabályokat vesszük sorra, különös figyelemmel az adózásra és az illetékfizetésre.
Éles politikai csatározások közepette rendezték meg az idei Pride felvonulást Budapesten június 28-án. Felmerül a kérdés, hogy a rendezvényen való részvétel miatt érhet-e valakit munkajogi hátrány?
A Magyar Államkincstárnál pályázhatnak kompenzációs támogatásra azok a vállalkozások, amelyek minimálbérrel foglalkoztatnak munkavállalókat. A minimálbér emeléséből származó többletkiadások finanszírozására benyújtható támogatásra július 1–31. között egyszerűsített elektronikus eljárásban jelentkezhetnek a munkáltatók.
Szipszer Tamás
adószakértő
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték