hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

A nap kérdése: ha nem, vagy kevesebbről, mint 80 százalékról nyilatkozik a munkavállaló, akkor a 2. félévben nem adható SZÉP-kártya Aktív Magyarok alszámlára juttatás?

  • adozona.hu

Olvasónk arról kérdezte szakértőnket, ha nem nyilatkozik, vagy kevesebbről, mint 80 százalékról nyilatkozik a munkavállaló, akkor a 2. félévben egyáltalán nem adható SZÉP-kártya Aktív Magyarok alszámlára juttatás, vagy egyes meghatározott juttatásként biztosítható-e az? Surányi Erzsébet okleveles közgazda válaszolt az Adózóna oldalán érkezett kérdésre.

A 76/2018. kormányrendelet 3. § (2a) alapján: „A munkáltató – az Szja tv. 71. § (1a) bekezdése szerinti juttatásként – az Aktív Magyarok alszámlára naptári félévenként legfeljebb 60 ezer forint összegű juttatást utalhat a munkavállaló részére. Az esedékes félévi juttatás további feltétele, hogy a munkavállaló nyilatkozik a munkáltatója számára arról, hogy az Aktív Magyarok alszámlájára az Szja. tv. 71. § (1a) bekezdése alapján előző naptári félévben utalt pénzösszeg nyolcvan százalékát már elköltötte. (3) Széchenyi Pihenő Kártya juttatást a munkavállaló számára egy időben több munkáltató is juttathat.” A kérdésünk tehát, hogy ha nem nyilatkozik, vagy kevesebbről, mint 80 százalékról nyilatkozik a munkavállaló, akkor a 2. félévben egyáltalán nem adható SZÉP-kártya Aktív Magyarok alszámlára juttatás, vagy egyes meghatározott juttatásként adható?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A feltett kérdésre az Szja tv. 71. § (3)–(4) bekezdése irányadó.

Eszerint:
„(3) A kifizető az adókötelezettség megállapításához a béren kívüli juttatásra vonatkozó rendelkezésekben foglalt feltételek általa nem ismert fennállását a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó nyilatkozata alapján veszi figyelembe.

Az Adózóna további „A nap kérdése” című írásait itt olvashatja el. Kiadói kedvezménnyel a „Munkáltatói, kifizetői juttatások – adózási, elszámolási tudnivalók példákkal” című kiadvány itt rendelhető meg.

(4) Ha béren kívüli juttatásra vonatkozóan az állami adó- és vámhatóság a feltételek fennállásának hiányát állapítja meg, a jogkövetkezményeket – ha nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával – a kifizető viseli. Ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetve a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az állami adó- és vámhatóság határozata alapján kell viselnie.”

Ez véleményem szerint azt jelenti, hogy ha a munkavállaló nem ad nyilatkozatot, vagy kevesebbről ad, mint 80 százalék, a juttatásnak a kormányrendeletben előírt feltétele nem teljesül, mely esetben bármekkora utalt összeg a rendelet értelmében jogszerűtlen, így nem minősülhet sem béren kívüli, sem egyes meghatározott juttatásnak. Tehát a munkáltató, ha el akarja kerülni ellenőrzés estén a szankciót, akkor jár el kockázatmentesen, ha megfelelő nyilatkozat hiányában nem utal támogatást az Aktív Magyarok alszámlára.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

FAD-os ügylet

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 május
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Együttműködő partnereink