A nap kérdése: ha nem, vagy kevesebbről, mint 80 százalékról nyilatkozik a munkavállaló, akkor a 2. félévben nem adható SZÉP-kártya Aktív Magyarok alszámlára juttatás?

  • adozona.hu

Olvasónk arról kérdezte szakértőnket, ha nem nyilatkozik, vagy kevesebbről, mint 80 százalékról nyilatkozik a munkavállaló, akkor a 2. félévben egyáltalán nem adható SZÉP-kártya Aktív Magyarok alszámlára juttatás, vagy egyes meghatározott juttatásként biztosítható-e az? Surányi Erzsébet okleveles közgazda válaszolt az Adózóna oldalán érkezett kérdésre.

A 76/2018. kormányrendelet 3. § (2a) alapján: „A munkáltató – az Szja tv. 71. § (1a) bekezdése szerinti juttatásként – az Aktív Magyarok alszámlára naptári félévenként legfeljebb 60 ezer forint összegű juttatást utalhat a munkavállaló részére. Az esedékes félévi juttatás további feltétele, hogy a munkavállaló nyilatkozik a munkáltatója számára arról, hogy az Aktív Magyarok alszámlájára az Szja. tv. 71. § (1a) bekezdése alapján előző naptári félévben utalt pénzösszeg nyolcvan százalékát már elköltötte. (3) Széchenyi Pihenő Kártya juttatást a munkavállaló számára egy időben több munkáltató is juttathat.” A kérdésünk tehát, hogy ha nem nyilatkozik, vagy kevesebbről, mint 80 százalékról nyilatkozik a munkavállaló, akkor a 2. félévben egyáltalán nem adható SZÉP-kártya Aktív Magyarok alszámlára juttatás, vagy egyes meghatározott juttatásként adható?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A feltett kérdésre az Szja tv. 71. § (3)–(4) bekezdése irányadó.

Eszerint:
„(3) A kifizető az adókötelezettség megállapításához a béren kívüli juttatásra vonatkozó rendelkezésekben foglalt feltételek általa nem ismert fennállását a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó nyilatkozata alapján veszi figyelembe.

Az Adózóna további „A nap kérdése” című írásait itt olvashatja el. Kiadói kedvezménnyel a „Munkáltatói, kifizetői juttatások – adózási, elszámolási tudnivalók példákkal” című kiadvány itt rendelhető meg.

(4) Ha béren kívüli juttatásra vonatkozóan az állami adó- és vámhatóság a feltételek fennállásának hiányát állapítja meg, a jogkövetkezményeket – ha nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával – a kifizető viseli. Ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetve a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az állami adó- és vámhatóság határozata alapján kell viselnie.”

Ez véleményem szerint azt jelenti, hogy ha a munkavállaló nem ad nyilatkozatot, vagy kevesebbről ad, mint 80 százalék, a juttatásnak a kormányrendeletben előírt feltétele nem teljesül, mely esetben bármekkora utalt összeg a rendelet értelmében jogszerűtlen, így nem minősülhet sem béren kívüli, sem egyes meghatározott juttatásnak. Tehát a munkáltató, ha el akarja kerülni ellenőrzés estén a szankciót, akkor jár el kockázatmentesen, ha megfelelő nyilatkozat hiányában nem utal támogatást az Aktív Magyarok alszámlára.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Személygépkocsi értékesítése

Szipszer Tamás

adószakértő

Tartozás átvállalása tagi kölcsön esetén

Szipszer Tamás

adószakértő

De minimis támogatás, 3 év számítása

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Együttműködő partnereink