Megbízási jogviszony – hátrányt szenvednek-e a megbízottak más biztosítottakhoz képest?

Megosztás Tetszik

Társaság megbízási jogviszonyban foglalkoztat magánszemélyeket. A NAV felé történő bejelentéseket minden esetben a teljesítést követő hónap 10. napjáig megteszi, a nettó összegek utalása után, a 08-as bevallásban szerepelteti, és a fizetendő adókat, járulékokat is a törvényben előírt határidőig teljesíti. Miért lesz a megbízott tajkártyája érvénytelen ilyen esetben? – kérdezte olvasónk. Dr. Radics Zsuzsanna jogász, társadalombiztosítási szakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Társaságunk megbízási jogviszonyban foglalkoztat magánszemélyeket. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé történő bejelentéseket minden esetben a teljesítést követő hónap 10. napjáig megtesszük, a nettó összegek utalása után, a 08-as bevallásban szerepeltetjük, és a fizetendő adókat, járulékokat is a törvényben előírt határidőig teljesítjük. Mivel csak utólag kerülnek bejelentésre, ezért előfordul, hogy érvénytelen jelzést mutat a tajkártyájuk, a NAV-tól pedig tb-járulék tartozásáról kapnak értesítést. Társaságunk a fentiekkel kapcsolatban rengeteg megkeresést kap, a megbízási jogviszonyban lévő partnerek nem értik, miért van tartozásuk, miért érvénytelen a tajkártyájuk. Egy konkrét példát említve: az egyik megbízott EU egészségbiztosítási kártya igénylését elutasították a tajkártyája érvénytelen jelzése miatt. Ebben az esetben is a bejelentés a következő hónap 10. napjáig történik, a kapcsolódó járulékfizetés pedig a következő hónap 12. napjáig. A megbízott megbízási díja a korábbi hónapokban is elérte a tb-járulékfizetési alapot, és bár utólag, de visszamenőleg minden hónapban megtörténtek a bejelentések és a járulékok fizetése. Kérdésem, hogyan lehet ezt az anomáliát orvosolni? Miért lesz a megbízott tajkártyája érvénytelen ilyen esetben? Illetve a tajkártya érvényességi szintjeiről (zöld, sárga, piros) szeretnénk kérni tájékoztatást. Milyen módon tudunk helyesen eljárni, anélkül, hogy a megbízottjaink ne kerüljenek hátrányba?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

2023. december 31-ét követően a határozatlan idejű biztosítási jogviszonyt keletkeztető megbízási szerződéseket sem lehet folyamatos jelleggel bejelenteni. Esetükben is az a szabály érvényesül, hogy a megbízást tárgyhót követően kell elbírálni, és utólagosan kell bejelenteni a biztosítási jogviszonyt.

Jogszabályváltozás nem történt 2023. december 31-ét követően, az adóhivatal informatikai rendszerében történt csak változás, amely által nem lehet a folyamatos biztosítási jogviszonyokat bejelenteni megbízásban. Erről jómagam is több cikket írtam, amelyben kifejtettem, hogy a megbízottak milyen hátrányban részesülnek más biztosítottakhoz képest.

Így például tavaly leírtam a következőket: „Nézzük meg, hogy miként hat ki a társadalombiztosítási ellátásokra, ha megbízásban létrejött biztosítási jogviszonyt havonként, utólag kell bejelenteni!”

„A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) felsorolja mindazokat az ellátásokat, amelyre a biztosítottak jogosultak.

Ide tartoznak

• az egészségügyi szolgáltatások,
• a csecsemőgondozási díj,
• a gyermekgondozási díj,
• a táppénz,
• az örökbefogadói díj,
• a baleseti ellátások,
• a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, és
• a nyugdíjbiztosítási ellátások.

Tegyük fel, hogy a megbízott 2024. január 1-jétől határozatlan idejű megbízási szerződés keretében tevékenykedik, havi bruttó 500 000 forint megbízási díjért. A megbízott 2024. május 8-ától 20-áig keresőképtelen lesz, és május 21-én a megbízó benyújtja a kormányhivatal felé a keresőképtelenségi igazolását, hogy táppénzt igényeljen a megbízottnak. A kormányhivatal az eljárása során a megbízott biztosítási jogviszonyának a hiányát észleli, hiszen a megbízott biztosítási jogviszonya 2024. április 30-áig van bejelentve. Erre tekintettel a kormányhivatal elutasítja a megbízott táppénzigényét. A megbízott – fellebbezés hiányában – csak bírósághoz fordulhat jogorvoslatért.

Hasonló problémákkal kell szembenézni a megbízottnak további ellátások esetén is. Példaként említeném az EU-kártya igénylését, amikor a kormányhivatal az informatikai rendszerében azt látja, hogy olyan személy igényli az EU-kártyát, akinek nem áll fenn a biztosítási jogviszonya az igénylés pillanatában.”

Hátrányos megkülönböztetés

„Mindezek alapján felvetődik az a kérdés, hogy jogos-e ilyen hátrányos megkülönböztetésben részesíteni a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében tevékenykedő biztosítottakat?”

Mi jelentene megoldást?

„Megoldást jelentene a fenti problémára, ha díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt – amelybe beletartozik a megbízás is – azonosan kezelné a Tbj. az állami projektértékelői jogviszonnyal, vagy az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszonnyal, ahol szintén akkor jön létre a biztosítási jogviszony, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét, de nem írja elő a jogszabály, hogy a biztosításukat havonta kell elbírálni.”

Sajnos, mind a mai napig fennáll a bejelentésből adódó jogellenes megkülönböztetése a megbízásban dolgozó biztosítottaknak más biztosítottakhoz képest. Ez csak akkor fog megszűnni, ha a jogszabályból kiveszik az utólagos elbírálást, vagy az adóhivatal visszaállítja a 2024. január 1-jei bejelentési lehetőséget a folyamatos biztosítással rendelkező megbízottak esetében.

Lámpák jelentése

Ön kérdezte a lámpák jelentését, amelyek a következők:

• A zöld lámpa azt jelzi, hogy az ellátandó személynek érvényes a tajszáma, és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) nyilvántartásában jogosultként szerepel, azaz rendezett az egészségügyi szolgáltatási jogosultsága. Ez lehet azért, mert biztosítási jogviszonyban áll és fizeti a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot, de lehet azért is, mert például a havi 11 800 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizeti meg. Ez esetben a beteg az ellátásra zöld utat kap, azaz az egészségügyi szolgáltatónak a társadalombiztosítás keretében el kell látnia őt.
• A piros lámpa azt jelenti, hogy az ellátandó személy tajszáma érvényes, de a jogviszonya rendezetlen, azaz az ellátandó személy a NEAK nyilvántartásában jogosultként nem szerepel. Ez esetben is megkapja a beteg az egészségügyi szolgáltatást (azaz nem téríttetheti meg a biztosító a beteggel például a tb-támogatott orvosi ellátás, gyógyszer, segédeszköz, gyógyfürdő árát), azonban a jogviszony, illetve a jogosultság rendezése érdekében a beteg köteles a kormányhivatal egészségbiztosítási szervéhez fordulni. Azaz, piros lámpa esetén el kell látni a beteget/ellátást igénybe vevő személyt, ugyanakkor a rendezetlen jogviszony kapcsán az ellenőrzést végző szolgáltató köteles a NEAK honlapjáról letölthető értesítést átadni az érintett személynek. Az értesítés elérhető https://www.neak.gov.hu/felso_menu/szakmai_oldalak/jogviszony_nyt_ell/jogviszonyellenorzes oldalon.
• A sárga lámpa azoknál a személyeknél jelenik meg, akik egészségügyi szolgáltatásra kötött megállapodás alapján jogosultak az ellátásra. A megállapodáson alapuló jogosultság szűkebb ellátási kört biztosít, mint az egyéb jogviszony alapján járó egészségbiztosítási ellátások. A sürgősségi fogászati ellátás kivételével nem jogosultak fogászati ellátásra, külföldi gyógykezelésre, illetve a transzplantációs várólistára sem kerülhetnek fel. A lámpa bevezetését az indokolta, hogy a megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosultak 24 havi várakozási idő letelte, illetve 24 havi járulék egy összegben történő befizetése után sem jogosultak a teljes körű egészségügyi szolgáltatásra. Azaz, egészségügyi szolgáltatás igénybevétele előtt, a jogosultság (jogviszony-ellenőrzés) során a szűkebb ellátási körre való jogosultságot a rendszer „sárga” lámpával jelzi.

A megállapodást kötő személyek társadalombiztosítás keretében nem kapják meg a következő egészségügyi szolgáltatásokat:

– nem jogosultak tb által támogatott külföldi gyógykezelésre (beleértve a határon átnyúló egészségügyi ellátást is);

– nem jogosultak 18 éves életkorig (ezt követően a középiskola, szakképző iskola nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje alatt, valamint a várandósság megállapításától a szülést követő 90 napig), és 62 éves életkor felett a teljes körű fogászati alap- és szakellátásra, amely nem tartalmazza a technikai költségeket;

– nem kaphatnak 18 éves kor felett fogsebészeti ellátást, fogkő-eltávolítást és az ínyelváltozások kezelését, valamint életkortól függetlenül az alapbetegséggel kapcsolatos fog- és szájbetegségek kezelést, szakorvosi beutaló alapján fogászati góckeresést, és a külön jogszabály szerinti fogmegtartó kezelést;

– nem kerülhetnek felvételre a transzplantációs várólistára;

– nem jogosultak előzetes állapotfelmérés alapján fennálló betegséghez, egészségkárosodáshoz kapcsolódó ellátásra. (Ha például a megállapodást kötni kívánó személynek van egy krónikus cukorbetegsége, akkor ezzel a betegséggel kapcsolatos ellátásokat nem kaphatja meg a megállapodás alapján. Erre tekintettel a beteg a cukorbetegségével összefüggő ellátásokat csak térítés ellenében veheti igénybe.)

Előzetes állapotfelmérés: Az egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött megállapodás megkötése előtt a megállapodást kötni kívánó személy előzetes állapotfelmérésen köteles részt venni. A megállapodást kötni kívánó személy lakóhelye, tartózkodási helye, vagy ezek hiányában szálláshelye szerinti kormányhivatal rendeli el az egészségügyi állapotfelmérést. Az állapotfelmérést a megállapodást kötő személy lakóhelye, tartózkodási helye, vagy ezek hiányában szálláshelye szerinti vármegyei kórház, a fővárosban felnőttek esetében a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, kiskorú személyek esetében a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet jogosult elvégezni. Az előzetes állapotfelméréshez szükséges vizsgálatok térítéskötelesek. A vizsgálatok díjtételei a NEAK által finanszírozott díjtételekkel megegyeznek. Az egészségügyi állapotfelmérésen részt vevő személy a vizsgálatok elvégzése előtt állapotfelmérő kérdőívet tölt ki, és ezzel egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy eltitkolt betegsége nincs. A kérdőív és a nyilatkozat formanyomtatványát a kormányhivatal a honlapján közzéteszi.