Lejár a mozdonyvezető munkaideje, megáll a vonat: mennyire jogszerű ez a megoldás?

Megosztás Tetszik

Egy tavaly megjelent cikk szerint nemet mondott a túlórára a mozdonyvezető, így egy órával később értek haza azok, akik Tatáról Kelenföldre próbáltak eljutni. Az írásból az is kiderült, hogy 12 órára volt aznap beosztva a munkavállaló. Vajon jogszerűen és szankció nélkül tehette meg a munka megtagadását a dolgozó?

Mikor beszélünk rendkívüli munkaidőről? Milyen korlátai vannak?

A munkáltató a munkaerőhiányt alapvetően a meglévő állomány túlórára kötelezésével tudja kezelni. Ennek azonban számos korlátja van, ráadásul az elrendelésre vonatkozó szabályok figyelmen kívül hagyása sokba kerülhet. Rendkívüli munkaidő a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá az ügyelet tartama.

A túlmunka elrendelését nem köteles a munkáltató indokolni. Írásban rögzíteni annak csak a kezdetét és végét szükséges, feltéve, ha ezt a munkavállaló kéri. De nem ez a gyakori a mindennapokban, hanem az az eset, amikor a munkavállaló erre irányuló kifejezett utasítás hiányában túlórázik, azaz teszi a dolgát, magától is tudja, hogy tovább kell bent maradnia. A munkáltató pedig éppen az elrendelés hiánya miatt nem kívánja díjazni. Ez helytelen elgondolás, ugyanis a bírói gyakorlat alapján (BH 1993.588.) nem az utasítás, illetve az elrendelés hiányának van jelentősége, hanem ha a munkáltató részéről az elrendelésre jogosult a rendkívüli munkavégzést tudomásul veszi, és a munkavállaló így végez többletmunkát, amely a munkáltató érdekében szükséges és indokolt, a rendkívüli munkaidőben végzett munka rendkívüli munkának minősül.

Természetesen minden egyes esetet vizsgálni szükséges, hiszen nem mindegy, hogy azért marad tovább a munkahelyén a munkavállaló, mert lassan haladt, kávézott, beszélgetett, nem akar hazamenni, vagy valóban a munkavégzés indokolta. Azt kifejezetten nem tartalmazza a törvény, hogy a munkáltató mikor rendelhet el rendkívüli munkavégzést, azonban a jóhiszeműség, tisztesség, kölcsönös együttműködés, méltányos mérlegelés alapelveihez ő is kötve van. Egy tisztességes, a túlmunkát díjazni kívánó munkáltató vissza sem tud élni ezen jogával, hiszen a rendkívüli munkavégzés elrendelése számára többletköltséget okoz, tehát nem érdeke, hogy indokolatlan esetben elrendelje azt.

Így könnyen előfordulhat, hogy csak adott napon utasítja a dolgozót a munkaadója, hogy tovább kell dolgoznia. A munkavállaló ekkor sem tagadhatja meg a teljesítést. Kivételt képez az az eset, ha a rendkívüli munkavégzés elrendelése aránytalan sérelmet okozna. Így például, ha a munkavállaló aznap nem tudna menni a gyermekéért az óvodába, vagy például másnap lenne az esküvője. E körben szintén a munkajogi alapelveket tudjuk segítségül hívni (nem mindegy, hogy a saját esküvőm lesz vagy a jóbarátomé).

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mi volt a mozdonyvezető esetében, mennyi lehet a rendkívüli munka időtartama, kiknél nem rendelhető el túlmunka, ki kötelezhető túlórára munkaszüneti napon, illetve ilyenkor mennyi az alapbéren felül járó bérpótlék mértéke!