Új NAV-tájékoztató a végelszámolási eljárásról Cikk
Frissítette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a végelszámolási eljárás tudnivalóiról szóló információs füzetet, amelynek célja, hogy általános képet adjon a végelszámolási eljárásról.
Frissítette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a végelszámolási eljárás tudnivalóiról szóló információs füzetet, amelynek célja, hogy általános képet adjon a végelszámolási eljárásról.
Adott egy egyszemélyes kft., amelynek tagja és egyben ügyvezetője máshol rendelkezik heti 40 órás munkaviszonnyal. Olvasónk ezzel kapcsolatban tett fel kérdéseket az Adózóna oldalán, amelyekre dr. Radics Zsuzsanna társadalombiztosítási szakértő, jogász adott választ.
Ügyfelünk nyugtaadás elmulasztása miatt kikerült a kiva hatálya alól. Nem volt még ilyen esetünk, nem tudjuk pontosan mi a teendőnk. Milyen bevallásokat, mikor, kell beküldeni, mérleget mikorra elkészíteni és közzétenni, mik a határidők, mit jelent a különbözeti adózás? Adatlapot kell-e beküldeni a kiva megszűnése miatt, vagy hivatalból tudnak róla? Olvasói kérdésre Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.
Főszabály szerint a járulékbevallást és -fizetést csak a ténylegesen kifizetett jövedelmek után kell teljesíteni, a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint. A főszabály alóli kivétel a munkaviszony, illetve az egyéni vagy társas vállalkozói jogviszony, amelyek esetében tényleges jövedelem hiányában – a Tbj. 27. § (2) bekezdése szerinti minimális járulékalapra vonatkozó szabályok alapján – is fennáll a járulékfizetési kötelezettség, tehát mindenképpen le kell róni a járulékot.
Módosította a kormány Magyarország mesterséges intelligencia stratégiáját, amely a 2020-ban elfogadott irányelvek főbb célkitűzéseket megtartva, az elmúlt időszak technológiai és jogi változásait is figyelembe véve új intézkedéseket határoz meg a 2030-ig tartó időszakra. A technológia gyors fejlődésére tekintettel ezentúl évente felülvizsgálja a kormány a stratégiát – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Munkavállaló 2023 márciusától dolgozik a jelenlegi munkáltatójánál, ahol a cégvezetés nem nyitott a munkába járás költségtérítésének megfizetésére. A munkavállaló utánajárt, hogy akinek 10 év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van, annak kötelezően jár a költségtérítés. Be tudja-e ezt vasalni a cégen 2023-tól visszamenőlegesen? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
A kormány 30 milliárd forintról 40 milliárd forintra emeli a vállalati e-autó-támogatás keretösszegét – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) parlamenti államtitkára hétfőn a Facebook-oldalán.
Miképp deríthető ki, hogy ki a cégkapu kezelésére megbízott személy (aki jogosultságokat tud adni), és hogyan lehetséges ennek a személynek a megváltoztatása? Az Adózóna oldalán érkezett kérdésre Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
A munka törvénykönyve szerint a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól keresőképtelenségének időtartamára, illetve, ha egészségügyi probléma miatt nem tudja ellátni a munkaköréből adódó feladatait. Mi lesz a munkavállaló sorsa ilyen esetben? Mit tehet a munkáltató?
Enyhített ESG-kötelezettségek, kitolt határidők, szűkebb érintetti kör, miközben számos cég visszavonja vállalásait. Ennyi lett volna az ambiciózus klímacélokból? A PwC 2025-ös „State of Decarbonization” jelentése szerint továbbra is erős elköteleződés mutatkozik a fenntarthatóság mint üzleti értékforrás iránt. 2024-ben több mint 4000 vállalat jelentett klímacélokat a Carbon Disclosure Projectnek (CDP), ami kilencszeres növekedést jelent az öt évvel ezelőtti állapothoz képest. A cégek 37 százaléka növeli ambícióit, míg 16 százalék csökkenti azokat, olvasható a PwC Magyarország honlapján közzétett közleményében.
A közel 600 cég megkérdezéséből készült javaslatcsomag már a Nemzetgazdasági Minisztérium asztalán van, célja a versenyképesebb szabályozási környezet kialakítása. A Niveus, a Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Szövetsége (MAJOSZ) és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkájának támogatására országos felmérést végzett a kis- és középvállalkozások (kkv-k) körében. A kutatás célja az volt, hogy feltárja a kkv-k adózási és adminisztrációs folyamatait érintő problémákat, valamint javaslatokat gyűjtsön a vállalkozások terheinek csökkentésére, olvasható a Niveus közleményében.
A munkajogi (összeférhetetlenségi és bejelentési) szabályok többé-kevésbé eligazítást nyújtanak arra vonatkozóan, hogy adott jogviszony mellett milyen feltételekkel létesíthető további munkavégzésre irányuló jogviszony, illetve a munkavállalónak milyen bejelentési kötelezettsége van a munkaadója felé. Adódik a kérdés, hogy ezen túlmenően – a foglalkoztatáshoz, illetve vállalkozáshoz kapcsolódó kötelezettségek teljesítése érdekében – az érintettnek szükséges-e tájékoztatni a foglalkoztatót vagy éppen a könyvelőt az esetleges további jogviszonyról, jogviszonyokról.
Szeptember 1-jétől indul a GINOP Plusz „Munkakörülmények fejlesztése” kiemelt projekt – a Dél-alföldi régióban már pályázhatnak a hazai kkv-k, írja közleményében az NGM.
A Magyar Nemzeti Bank a bankrendszeri verseny erősítése érdekében útjára indította a Minősített Vállalati Hitel (MVH) minősítést, amelyre augusztusban négy nagybank nyújtott be pályázatot. A jegybank és a Magyar Bankszövetség megállapodása nyomán életre hívott konstrukció célja, hogy a kkv-k széles köre számára elérhető, egységes, áttekinthető feltételrendszerű beruházási hitelek kerüljenek a piacra, egyszerű és gyors ügyintézés, valamint kedvező árazás mellett. Az első minősített hitelek felvételére szeptember 1-jétől van lehetőség az OTP Bank fiókjaiban, olvasható az MNB honlapján.
Az Európai Bizottság 2025. július 4-én bemutatta az EU taxonómia keretrendszer módosítását, melynek célja az EU fenntartható gazdasági tevékenységeire és befektetéseire vonatkozó osztályozási rendszer egyszerűsítése. A módosítások várhatóan csökkenteni fogják a vállalatokra nehezedő adminisztratív terheket, miközben megőrzik a keretrendszer főbb célkitűzéseit.
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől