A Magyar Telekom a részvényeseknek összesen 136,4 milliárd forint osztalékot fizet a 2025. évi eredmény után – erről döntött a társaság mai közgyűlése a cég tájékoztatása szerint. A közgyűlési előterjesztés alapján a Magyar Telekom Nyrt. igazgatósága részvényenként 154 forintos osztalékot javasolt.
Ha a készlet bekerülési (előállítási), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, akkor annak csak az értékvesztés elszámolásával csökkentett értéke kerülhet be a mérlegbe.
Felszerelhet a munkáltató az irodákban, étkezőben kamerákat anélkül, hogy ezekről előzetesen tájékoztatta volna a munkavállalókat? Az Adózóna oldalán érkezett kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt.
A választások közeledtével a vállalatok gyakran kivárnak, de pont így követik el a legnagyobb költségű adótervezési hibákat. A Niveus tapasztalatai szerint most különösen fontos a beruházások és pénzügyi struktúrák időben történő felülvizsgálata.
A dolgozónak szolgálati járandóság helyett a bérszámfejtő programban saját jogú öregségi nyugdíjat rögzítettünk. Honnan kaphat visszajelzést a dolgozó és a bérszámfejtő a téves rögzítésről? A törzsszámból (dolgozó által leadott sorszámból) észre lehet venni a hibás rögzítést? Milyen következményei lehetnek a rossz bérszámfejtésen kívül? – kérdezte olvasónk. Az Adózóna oldalán érkezett kérdésekre Dócziné Szabó Nikoletta a NEXON munkajogi és bérszámfejtési szakértője válaszolt.
Abban az esetben, ha egy cégnél van kollektív szerződés, akkor ebben meghatározható-e vezetői bérpótlék a vezérigazgatónak? Az Adózóna oldalán érkezett kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt.
A munkáltató a munkavállalói számára egy meghatározott összeget térít a munkájuk során használt cipő vásárlásából (fontos, hogy nem munkavédelmi cipőről van szó). Ez a juttatás hogyan adózik? Bérként kell elszámolni, vagy van ennél kedvezőbb lehetőség is? Az olvasói kérdésekre Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.
A társasági adóban az adókedvezmények egyre szaporodnak, és ez alól a 2026-os év sem jelent kivételt. Miközben az értékük relatíve kisebb – hiszen egy 9 százalékos adóról beszélünk –, igénybevételükkel most már akár a teljes adókötelezettséget is „meg lehet nyerni”.
A távolléti díjra való jogosultság trükkös szabályozás, olyan esetben is támadhat fizetési kötelezettség, amikor a munkavállaló munkát sem végzett. Tekintettel arra, hogy a szabály a húsvéti ünnepek esetében is alkalmazandó, így a részleteket az alábbiakban mutatjuk be.
A nyár közeledtével a munkaviszonyban álló feleknek érdemes mielőbb áttekinteniük a szabadság kiadására vonatkozó szabályokat.
Ha egy vállalkozás főtevékenységét vidéken végzi, ugyanakkor Budapesten melléktevékenységként ingatlan-bérbeadással is foglalkozik, az iparűzési adó alapját milyen módon szükséges megosztani a két település között? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
Összesen 30 milliárd forint támogatásra pályázhatnak vidéki mikro- és kisvállalkozások, a támogatást digitális infrastruktúrájuk, képességeik fejlesztésére, például számítógépek, mobiltelefonok, nyomtatók, hálózati berendezések, szoftverek vagy felhőszolgáltatások beszerzésére, weboldal vagy webshop elkészítésére fordíthatják majd – hívja fel a figyelmet közleményében az Energiaügyi Minisztérium (EM). Május elejétől pályázható a budapesti cégeknek szóló konstrukció is, így a lehetőség az ország bármely részéből elérhetővé válik.
Több kérdés is érkezett az Adózóna oldalán arra vonatkozóan, hogy nyugdíjas-e a korhatár előtti ellátásban, a szolgálati járandóságban, vagy rehabilitációs ellátásban részesülő személy. Ebből kiindulva írtam meg az alábbi cikket, amelyben részletezem, hogy ki minősül saját jogú nyugdíjasnak társadalombiztosítási- és munkajogi szempontból, továbbá kitérek az ezen szabályokból adódó problémákra is.
Szabályos-e a munkáltató azon eljárása, hogy a szülési szabadság időtartamára nem részesíti cafeteriajuttatásban (SZÉP-kártya) a munkavállalóját? Az Adózóna oldalán érkezett kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt.
A személyes adatok kezelését és védelmét Európában a 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) szabályozza. A rendeletet kötelező erővel kizárólag az Európai Unió Bírósága, illetve az Európai Adatvédelmi Testület értelmezheti, ugyanakkor minden tagállami hatóság iránymutatása értékes segédeszköz. Cikkünkben a francia adatvédelmi szerv iránymutatását ismertetjük, mely a hangfelvételek rögzítésének szempontjait vizsgálja. Ennek nyomán a hazai, egyébként lényegileg azonos jogértelmezést is bemutatjuk.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték