1733 találat a(z) cégvilág-rss cimkére

Cikk

A technológiai szektorban működő startupok és innovatív cégek számára a dolgozók motiválása nem csupán HR-kérdés, hanem üzleti túlélési stratégia. A verseny globális és könyörtelen: nem elég jó ötlettel előállni, azt gyorsabban kell megvalósítani, mint bárki más. Ebben a környezetben a munkavállalói részesedésjuttatási programok – ESOP-ok (Employee Stock Ownership Plan) – kulcsszerepet játszanak a munkavállalók megtartásában és ösztönzésében. A Csővári Legal sajtóközleményében Csővári István ügyvéd és adószakértő, a Csővári Legal partnere az előnyökre és hátrányokra egyaránt kiterjedően, átfogóan és a gyakorlat oldaláról mutatja be, hogy milyen adózási struktúrák és jogi lehetőségek állnak ma rendelkezésre Magyarországon az ESOP-ok bevezetéséhez.

Cikk

Hamarosan élesedik az EU bértranszparencia-irányelve, azonban a cégek 75 százaléka, a munkavállalóknak pedig az 51 százaléka még nem támogatná, hogy a bérek mindenki számára nyilvánosak legyenek. A cégek mindössze 10 százaléka van tisztában az új szabályozás valódi tartalmával – derül ki a Profession.hu és a PwC Magyarország átfogó kutatásából. A bérátláthatóság és a tájékoztatási kötelezettség nem azt jelenti, hogy közzé kell tenni név szerint a béreket.

Cikk

Hogyan kell jogszerűen eljárni abban az esetben, ha a munkavállaló részére az időarányosan járó SZÉP-kártya-juttatás összegénél több juttatást utalt át a munkáltató? A cég cafeteriaszabályzata szerint a jogosulatlanul kifizetett összeg visszajár, azt a munkabérből levonja a munkáltató. A nettó bérből visszavont juttatás járulékaival mi történik? Önellenőrzéssel visszakérhető az adóhatóságtól? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.

Cikk

Az idei évben is a NAV-ellenőrzések egyik kiemelt területe a kapcsolt felek között alkalmazott árak (transzferárak) vizsgálata. Cikkünkben összefoglaljuk, hogy ezen a területen az adóhatóság mire figyel különösen, s kitérünk arra is, hogy tapasztalatok alapján az ellenőrzésekre történő felkészülés során mire érdemes kiemelten ügyelni.

Cikk

Teljes napi munkaidőben dolgozóknak a munkarendjük egyenlőtlenül kerül beosztásra, 1 havi munkaidőkeret alkalmazásával. Szombati napon a tevékenységek közül csak a nyitás-zárás folyamatát kellene megoldani, ami kb. 2x15 percet igényel. Kérdés, hogyan lehet a szombati nyitás-zárás kb. 30 perces időszakát hatékonyabban, olcsóbban, rugalmasabban megoldani?– kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt.

Cikk

Az (EU) 2023/970 irányelv (Bértranszparencia Irányelv) rendelkezéseit 2026. június 7. napjáig kell átültetni a magyar jogszabályokba is. A szabályozás – noha eltérő mértékben – de minden munkáltatót érint, függetlenül a méretétől, illetve az üzletágtól. Az irányelv számos új elvárást támaszt a munkáltatókkal szemben, a toborzási átláthatóságtól kezdve a nemek közötti bérkülönbségek jelentésén át az objektív bérmegállapítási rendszerig. A munkáltatóknak ajánlott elkezdeni a besorolás kialakítását, különös figyelemmel arra, hogy az irányelv megsértése esetén a munkavállalók közvetlenül is hivatkozhatnak az uniós normára.

Cikk

Magánszemély tartós megbízási jogviszony keretében látja el feladatát,100 százalékban ekho adózással, főállás mellett, a bruttó megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát. A megbízott a főállásában megfizeti a minimálbér után az általános szabályok szerint a tb-járulékot, a tartós megbízási jogviszonyában pedig az ekho adózással az 5,5 százalék tb-járulékot, ennek ellenére meg kellene fizetnie még a kifizetőnek is a minimálbér 30 százaléka után a tb-járulékot? – kérdezte olvasónk. Széles Imre tb-szakértő válaszolt.

Cikk

Kétszázmilliárd forinttal, 900 milliárd forintra emeli a kormány a Demján Sándor Programon belül elérhető EXIM konstrukciókat. Százmilliárd forinttal emelkedik a forgóeszköz-beszerzések és a beruházások hitelkerete, 40 milliárd forinttal a lízinghitelek kerete, és 60 milliárd forinttal a beruházási és zöld beruházási hitelek kerete – közölte Facebook-oldalán Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

Cikk

A Forvis Mazars és a Mergermarket most kiadott befektetői jelentése szerint a közép- és kelet-európai (KKE) régió M&A-piaca 2025-ben a globális bizonytalanságok – az amerikai vámfeszültségek és az orosz–ukrán háború – ellenére is erős, értékalapú teljesítményt nyújtott. A jelentés kiemeli: tavaly történelmi csúcsra emelkedett a régión belüli befektetések aránya. A piacot egyértelműen a nagyvállalati tranzakciók dominálták, miközben a kisebb ügyletek száma csökkent. A régiós trendekkel összhangban a magyar piac szerkezete is kiegyensúlyozottabbá vált: bár az összérték elmaradt a 2024-es csúcstól, a stratégiai, technológiai, valamint védelmi és űripari fókuszú ügyletek továbbra is élénk befektetői érdeklődést váltottak ki.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Számlázás kapcsolt vállalkozásnak

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Üzletrész vétele

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Tagi kölcsön és saját tőke emelése

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 június
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink