Szombati munkavégzés: munkaidőkeret alkalmazásakor a beosztás szerinti napi munkaidő lehet négy óránál rövidebb?

Megosztás Tetszik

Teljes napi munkaidőben dolgozóknak a munkarendjük egyenlőtlenül kerül beosztásra, 1 havi munkaidőkeret alkalmazásával. Szombati napon a tevékenységek közül csak a nyitás-zárás folyamatát kellene megoldani, ami kb. 2x15 percet igényel. Kérdés, hogyan lehet a szombati nyitás-zárás kb. 30 perces időszakát hatékonyabban, olcsóbban, rugalmasabban megoldani?– kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: Cégünk ingatlanbérbadással is foglalkozik. Az üzemeltetést munkaviszonyos személyek látják el. Ők teljes napi munkaidőben dolgoznak, munkarendjük egyenlőtlenül kerül beosztásra, 1 havi munkaidőkeret alkalmazásával. Az egyik ingatlan hétfő-szombat között üzemel, az épület szombati nyitvatartása 9-13 óra között van. Munkavállalóink biztosítják a épület nyitás-zárás folyamatát (kulcs-riasztás), valamint ellenőrzés, műszaki gépek felügyelete, illetve portaszolgálatot is teljesítenek. A szombati napon viszont a felsorolt tevékenységek közül csak a nyitás-zárás folyamatát kellene megoldani, ami kb. 2x15 percet igényel. Jelenleg ezt a teljes szombati nyitvatartási időszak alatti folyamatos jelenléttel oldják meg a munkavállalók, ami nem indokolt, valamint a munkaidőkeret sem hatékonyan kerül felhasználásra munkáltatói szempontból. Kérdésem, hogyan tudnánk a szombati nyitás-zárás kb. 30 perces időszakát hatékonyabban, olcsóbban, rugalmasabban megoldani?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A választ a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (Mt.) kell keresnünk.

A legrugalmasabb munkaidő-beosztás a munkaidőkeret alkalmazása, Önök éppen ezt teszik. A szombati 2x15 perces munkavégzés tekintetében az a probléma, hogy az Mt. 99. § (1) bekezdése alapján a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje – a részmunkaidőt kivéve – négy óránál rövidebb nem lehet. Mivel ez a legrövidebb időtartam, így az Mt. 100. §-a szerinti osztott munkaidő szabályai sem alkalmazhatók.

92. § (1) A teljes napi munkaidő napi nyolc óra (általános teljes napi munkaidő). 
(2) A teljes napi munkaidő – a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi tizenkét órára emelhető, ha a munkavállaló  
a) készenléti jellegű munkakört lát el,
b) a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója (hosszabb teljes napi munkaidő).
(3) Tulajdonosnak – a (2) bekezdés alkalmazása során – a gazdasági társaság tagját kell tekinteni, ha a társaságra vonatkozó döntések meghozatala során a szavazatok több mint huszonöt százalékával rendelkezik.
(4) Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidőt is megállapíthat.
(5) A felek az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőben is megállapodhatnak (részmunkaidő).

Abban az esetben, ha részmunkaidős foglalkoztatásban állapodnak meg, beosztható rövidebb napi munkaidő is.

Az Mt. nem határozza meg, hogy ennek mi a legalsó határa és kialakult joggyakorlat sem nagyon van. Így szerintem a jóhiszeműség, tisztesség elve alapján kell a munkáltató eljárását megítélni. Ebben az esetben megoldható lenne a szombati 30 perces munkaidőbeosztás két részletben. A beosztás szerinti napi munkaidők között legalább két óra pihenőidőt kell biztosítani, ez azonban ebben az esetben fennáll.

A helyzet tehát az, hogy a részmunkaidőt látnám megoldásnak ebben az esetben. Számolják ki, hogy mekkora az a napi munkaidő, amely mindenképpen szükséges a munkaidőkeretben ahhoz, hogy a feladatok megfelelően el legyenek látva és ahhoz igazítsák a napi munkaidőt.