Munkaidőkeret, a cégek jolly jokere: a szabályos alkalmazás feltételei

Megosztás Tetszik

A rugalmas foglalkoztatási lehetőségek között kiemelt jelentősége van a munkaidőkeretnek. Ugyan korántsem új keletű foglalkoztatási rendszerről van szó, rengeteg kérdés érkezik arra vonatkozóan, hogyan járnak el szabályosan a munkáltatók, ha ezt alkalmazzák.

A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja. Fontos, hogy ehhez a döntéshez a munkavállaló hozzájárulása sem szükséges kivéve, ha a munkaszerződés az ellenkezőjét tartalmazza (például előírja, hogy a munkarend 8:00-16:20-ig tart, egyenletesen beosztva). Mivel a munkavállaló munkaidőkeretben sem dolgozhat többet, mint egyenlőtlen munkarendben, így elsőnek azt kell kiszámolni, hogy a keret időszakában az általános munkarendben hány munkanap van. Természetesen az általános munkarendi napokra eső munkaszüneti napokat le kell vonni.

A megkapott mérték, mely havi 12-23 munkanap lesz, az a munkaidő-mennyiség, mely a munkaidőkeret egyes napjaira beosztható lesz. Kulcskérdés, hogy a munkaidőkeret teljesítésének kezdő és befejező időpontját, valamint a teljesítendő munkaidő tartamát írásban meg kell határozni és közzé kell tenni. A munka törvénykönyve (Mt.) 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján írásbelinek kell tekinteni a helyben szokásos és általában ismert módon történő közzétételt.

Cikkünk folytatásában ismertetjük

• a munkaidőkeret tartamára,
• a többletmunka kompenzálására szolgáló szabadidőre,
• a munkanap naptári naptól való eltérésére

vonatkozó szabályokat.