Szeptember 1-jétől hatályba lép a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) néhány rendelkezésének módosítása. A legnagyobb horderejű változás a munkavédelmi képviselő megválasztása, valamint a munkára való alkalmasság kötelező orvosi vizsgálata vonatkozásában történt. Cikkünkben a legfontosabb szabályokat ismertetjük.
A gyermekek után járó pótszabadság kiadásáról is a munkavállalók rendelkezhessenek – szorgalmazza a munka törvénykönyvét (Mt.) módosító törvényjavaslatában a KDNP.
Örökzöld kérdés, hogy mely módon szüntethető meg a munkaviszony a felek által, amennyiben a munka törvénykönyve a megszüntetés lehetőségét valamely fél részéről kizárja. Tényleg nem lehetséges a munkaviszony megszüntetése, vagy csak korlátokba ütközünk? Cikkünkben munkáltatói és munkavállalói szempontból is körbejárjuk e kérdést.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 276. § (8) bekezdésének „– tanácskozási joggal –” szövegrészét, valamint a folyamatban lévő perekben alkalmazási tilalmat rendelt el.
A munka törvénykönyve egyértelműen rendezi ezt a kérdést, ennek ellenére mégis vannak félreértések, illetve olyan munkáltatók, akik bizonyos időintervallumokat nem tekintenek szabadságra jogosító időszaknak azt gondolva, hogy a munkavállaló távolléte alatt nem teremtett értéket, nem hozott bevételt a cégnek. Cikkünkben azt tekintjük át, melyek ezek az időszakok, és ezek mentén hogyan számoljuk ki a munkába visszatérő, Mt. szerint dolgozó munkavállaló felgyülemlett szabadságát.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 2022. december 31-ig hatályban volt 294. § (1) bekezdés g) pont gg) alpontja alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről, valamint alkalmazási tilalmáról szóló 8/2023. AB határozatot a Magyar Közlöny 2023. évi 88. számában, június 20-án tették közzé.
Minden évben, így idén is áttekintjük a nyári szabadságolásokat megelőzően a szabadságok kiadásának alapvető szabályait. Ezen szabályok figyelmen kívül hagyásának ugyanis komoly jogi következményei is lehetnek. Cikkünkben a legfontosabb szabályokat gyakorlati szempontból ismertetjük.
Munkaügyi eljárás indult egy cég ellen, mert nem kötött megállapodást azon dolgozóival, akik bérét készpénzben fizeti ki, és a munka törvénykönyvének év eleji módosítása előtt is a alkalmazásban álltak. Valóban helytelenül járt el a cég? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.
A munkavégzési kötelesség teljesítése alól a munkavállaló a munkáltató engedélye vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján mentesülhet. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 55. §-a olyan eseteket sorol fel, amelyek alapján a munkavállaló kötelezően mentesül rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. 2023. január 1. napjától – a korábbiakhoz képest – mentesülést biztosít a munkavállaló munkaköre ellátására egészségi okból való alkalmatlanságának időtartama, továbbá a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozó, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozás, évente legfeljebb öt munkanapra. Cikkünkben ismertetjük, mely esetek jogosítanak munkabérre.
A szolgáltatások szabadsága, valamint a személyek szabad mozgása, mint szabadságelvek képezik az Európai Unión belüli, határokon átívelő kiküldetés alapjait. A jogintézmény kereteit az 1997. február 10. napján hatályba lépett a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló Európai Parlament és a Tanács 96/71/EK irányelve (Irányelv) határozza meg. Cikkünkben a határokon átívelő kiküldetés jogintézményének szabadságra vonatkozó munkajogi előírásait tekintjük át.
Egy irodai alkalmazott hétfőtől péntekig dolgozik rendes munkaidejében. Előfordul, hogy szombatonként túlórázik, 8 órát dolgozik ilyenkor szombatonként is. Lehet-e neki vasárnapra is túlórát elrendelni ilyen esetben, és a következő héten is hétfőtől péntekig dolgoznia? Hogyan kell a túlórázás mellett a pihenőidőt helyesen kezelni? Olvasói kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt.
Az Európai Unió Bírósága (EUB) idén márciusban érdekes, magyar kötődéssel rendelkező döntést tett közzé a honlapján. A döntés a napi és a heti pihenőidő kapcsolatát vizsgálja a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelv alapján. Cikkünkben a döntés részleteit mutatjuk be.
A védett korban lévő munkavállaló esetén a munkáltatót terhelő kötelezettségek azt hivatottak biztosítani, hogy a jogviszony lehetőleg az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig fennmaradjon. Ugyanakkor a nyugdíjasnak minősülés ténye önmagában nem lehet jogszerű indoka a jogviszony megszüntetésének. A munkáltatóknak ügyelniük kell arra, hogy a január 1. napjától hatályos rendelkezések szerint a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló munkajogi szempontból már nem minősül nyugdíjasnak.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték