Fontos változások a munka törvénykönyvében és a munkavédelmi szabályokban 2024-ben

Megosztás Tetszik

Szeptember 1-jétől hatályba lép a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) néhány rendelkezésének módosítása. A legnagyobb horderejű változás a munkavédelmi képviselő megválasztása, valamint a munkára való alkalmasság kötelező orvosi vizsgálata vonatkozásában történt. Cikkünkben a legfontosabb szabályokat ismertetjük.

Munkára való alkalmasság

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) módosításával megszűnik a munkára való alkalmasság kötelező orvosi vizsgálathoz kötése. Ez lesz a főszabály, azonban jogszabály meghatározhat olyan munkaköröket (foglalkozásokat), amelyek esetében a munkára való alkalmasságról továbbra is orvosi vizsgálat alapján kell dönteni. Emellett a munkáltató is dönthet akként, hogy elrendeli az orvosi vizsgálatot. Az ágazati miniszter – az egészségügyért felelős miniszterrel és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – kap felhatalmazást azon munkakörök, feladatkörök és álláshelyek megállapítására, amelyek esetében a munkára való alkalmasság megállapításához mindenképp orvosi vizsgálat szükséges.

Az Mvt.-ben rögzítésre került, hogy a munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha

• a) annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik,
• b) foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetve a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja,
• c) foglalkoztatása nem jelent veszélyt a munkavállaló reprodukciós képességére, magzatára,
• d) mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti és a munkára – külön jogszabályokban

meghatározottak szerint – alkalmasnak bizonyult.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megismerheti a módosított jogszabályok legfontosabb részleteit.