hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Milyen szabadságok illetik meg a külföldre kiküldött munkavállalót?

  • dr. Papp Anna Katalin. L.L.M., dr. Dénes Erzsébet – CLV Partners Csabai és Papp Ügyvédi Iroda

A szolgáltatások szabadsága, valamint a személyek szabad mozgása, mint szabadságelvek képezik az Európai Unión belüli, határokon átívelő kiküldetés alapjait. A jogintézmény kereteit az 1997. február 10. napján hatályba lépett a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló Európai Parlament és a Tanács 96/71/EK irányelve (Irányelv) határozza meg. Cikkünkben a határokon átívelő kiküldetés jogintézményének szabadságra vonatkozó munkajogi előírásait tekintjük át.

Az Irányelv olyan vállalkozásokra vonatkozik, amelyek – transznacionális szolgáltatásnyújtás keretében – valamely uniós ország területére küldenek ki munkavállalókat annak feltétele mellett, hogy a kiküldést végző vállalkozás és a munkavállaló között a kiküldetés időtartama alatt munkaviszony áll fenn, és az eltérő munkavégzés átmeneti. A „kiküldött munkavállaló” meghatározott időtartam alatt munkáját valamely szokásos munkavégzése szerinti uniós országtól eltérő országban végzi. A jogintézmény Irányelvben meghatározott szabályait a hazai jogalkotó a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénybe (Mt.) ültette át.

A szabályozás célja

A szabályozás célja a szolgáltatások szabad áramlásának biztosítása, a kiküldöttek védelme, továbbá egyenlő versenyfeltételek biztosítása a piaci szereplők számára. Ezen célok – tartalmukból adódóan – gyakran egymásnak feszülnek, így fontos a rendelkezések pontos ismerete és a jogszabályi követelmények mindenkori betartása.

A munkavállalók védelme kiemelt alapelv. Az Irányelv alapján a küldetésekre a kiküldő állam joga irányadó azzal, hogy bizonyos munkafeltételek esetén (például maximális munkaidő, minimális pihenőidő, minimális éves szabadság stb.) a fogadó ország jogát kell alkalmazni, feltéve, hogy ezek a munkavállalóra nézve kedvezőbbek.

Sokszor merül fel kérdésként – a pihenéshez való jog körében – a külföldi kiküldetéseknél, hogy melyik ország szerinti szabadságnapokat és munkaszüneti napokat kell figyelembe venni, ha az egyes országok szabályai (például nemzeti ünnepek miatt) eltérőek.

Munkaszüneti napokra vonatkozó szabályok

A munkaszüneti napok tekintetében lényeges, hogy ez nem minősül olyan munkafeltételnek, amely esetén a kiküldő és a fogadó ország szabályait is figyelembe kellene venni. Így nem alakulhat ki olyan szabályozás – a felek kifejezett megállapodásának kivételével – amely szerint mind a fogadó, mind a kiküldő állam joga szerinti munkaszüneti napokra, vagy azok megváltására jogosult lenne a munkavállaló.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, melyből megismerheti az éves szabadságra vonatkozó előírásokat, konkrét példával a szabályok alkalmazására, továbbá a kivételt képező eseteket.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Fogorvos NEAK finanszírozás

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Könyvelő cég feltételei

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 július
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink