hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Munkavégzés alóli mentesülés – mutatjuk, mely esetek jogosítanak munkabérre

  • dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd
2

A munkavégzési kötelesség teljesítése alól a munkavállaló a munkáltató engedélye vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján mentesülhet. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 55. §-a olyan eseteket sorol fel, amelyek alapján a munkavállaló kötelezően mentesül rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. 2023. január 1. napjától – a korábbiakhoz képest – mentesülést biztosít a munkavállaló munkaköre ellátására egészségi okból való alkalmatlanságának időtartama, továbbá a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozó, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozás, évente legfeljebb öt munkanapra. Cikkünkben ismertetjük, mely esetek jogosítanak munkabérre.

Keresőképtelenség, a munkavállaló munkaköre ellátására egészségi okból való alkalmatlansága

Míg előbbi eset nem igényel bővebb magyarázatot, addig az egészségügyi okból való alkalmatlanság tekintetében jelentős változás tapasztalható, eltérve a korábbi bírósági gyakorlattól (Kúria Mfv.II.10.214/2016., EH 2017.06.M16 számú döntése). A jogalkotó a munkavállalóra telepít az alkalmatlansággal kapcsolatos minden kockázatot, illetve terhet. Ha ugyanis az alkalmatlanságot a foglalkozás-egészségügyi orvos igazolja, a munkáltatónak nincs foglalkoztatási kötelezettsége, a munkavállalónak pedig nincs munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége, és díjazásra sem jogosult. Ezen szabály gyakorlati alkalmazása számos kérdést vet fel, mellyel külön cikkben foglalkozunk majd.

A jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés, a kötelező orvosi vizsgálat

Az emberi reprodukciós eljárással összefüggő vizsgálatról az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 166. §-a rendelkezik. A munkavállaló mentessége csak az egészségügyi intézményben történő kezelés idejére érvényesül, mely tartamra azonban díjazás nem illeti meg. Az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés meghatározott tartama alatt a nő munkavállaló felmondási tilalom alatt is áll.

Kötelező orvosi vizsgálatnak az az orvosi vizsgálat minősül, amelyen a munkavállalónak munkaviszonyra vonatkozó szabály előírása alapján részt kell vennie. Lényeges, hogy ebbe beletartozik a várandós állapotra tekintettel előírt orvosi vizsgálat is. Feltétele, hogy az ilyen vizsgálaton való megjelenésre kizárólag munkaidőben legyen lehetőség.

Jogszabály alapján kötelező orvosi vizsgálatnak minősülnek például a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági orvosi vizsgálatáról és orvosi véleményezésről szóló 33/1998. NM rendelet szerinti orvosi vizsgálatok, továbbá azok a vizsgálatok is, amelyek az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításával függenek össze (például a képernyő előtti munkavégzés esetén szem- és látásvizsgálat). A Legfelsőbb Bíróság vonatkozó állásfoglalása értelmében e körbe tartozónak kell tekinteni mindazon orvosi vizsgálatokat, amelyeken a munkavállaló jogszabályi rendelkezés alapján – ily módon egészségi állapotától függetlenül – köteles megjelenni.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, melyből megismerheti, mi nem tartozik az orvosi vizsgálat körébe, a munkavállaló munkavégzés alóli mentesülésének, továbbá a különös méltánylást érdemlő ok miatti távollét eseteit, valamint azt, hogy mit mond az Mt. a személyes gondozást végző munkavállaló esetében.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (2)
dudas.dr

Kedves Olvasónk! Köszönjük szépen a kérdését! Azt, hogy mikor jár díjazás munkavégzés hiányában, az Mt. 146.§ szabályozza. Idézem az (1) bekezdés kérdésre vonatkozó részeit: „A munkavállalót távolléti díj illeti meg
b) az 55. § (1) bekezdés c)–g) és j) pontjában meghatározott esetben,
c) az 55. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott esetben, ha tanúként hallgatják meg…”
Az 55.§ egyéb eseteiben nem jár távolléti díj. A munkavállaló súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozójának, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozás céljából biztosított munkaidő-kedvezmény az l) pontban található, mely nem tartozik a fenti felsorolásba. Az Ön által hivatkozott (4) bekezdés szerint az l) pont szerinti esetben a 124. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A 124.§ a kiadásra vonatkozik, de ebből nem következik az, hogy díjazni is kellene a távol töltött napokat. Így a válaszom nemleges. Üdvözlettel, Mária

Royroy

Ídézet a cikkből:

"A gondozó csak munkaidő-kedvezményre jogosult, részére távolléti díj nem jár."

Az Mt. 55 § (4) bek.alapján a gondozói szabadság az nem fozetett vagy inkább fizetett?

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Költség-továbbszámlázás

Gyüre Ferenc

adótanácsadó

Jogdíj továbbhárítása

Gyüre Ferenc

adótanácsadó

Üdülő áfalevonási jog

Gyüre Ferenc

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 július
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink