Munkavégzés alóli mentesülés – mutatjuk, mely esetek jogosítanak munkabérre

Megosztás Tetszik

A munkavégzési kötelesség teljesítése alól a munkavállaló a munkáltató engedélye vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján mentesülhet. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 55. §-a olyan eseteket sorol fel, amelyek alapján a munkavállaló kötelezően mentesül rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. 2023. január 1. napjától – a korábbiakhoz képest – mentesülést biztosít a munkavállaló munkaköre ellátására egészségi okból való alkalmatlanságának időtartama, továbbá a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozó, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozás, évente legfeljebb öt munkanapra. Cikkünkben ismertetjük, mely esetek jogosítanak munkabérre.

Keresőképtelenség, a munkavállaló munkaköre ellátására egészségi okból való alkalmatlansága

Míg előbbi eset nem igényel bővebb magyarázatot, addig az egészségügyi okból való alkalmatlanság tekintetében jelentős változás tapasztalható, eltérve a korábbi bírósági gyakorlattól (Kúria Mfv.II.10.214/2016., EH 2017.06.M16 számú döntése). A jogalkotó a munkavállalóra telepít az alkalmatlansággal kapcsolatos minden kockázatot, illetve terhet. Ha ugyanis az alkalmatlanságot a foglalkozás-egészségügyi orvos igazolja, a munkáltatónak nincs foglalkoztatási kötelezettsége, a munkavállalónak pedig nincs munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége, és díjazásra sem jogosult. Ezen szabály gyakorlati alkalmazása számos kérdést vet fel, mellyel külön cikkben foglalkozunk majd.

A jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés, a kötelező orvosi vizsgálat

Az emberi reprodukciós eljárással összefüggő vizsgálatról az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 166. §-a rendelkezik. A munkavállaló mentessége csak az egészségügyi intézményben történő kezelés idejére érvényesül, mely tartamra azonban díjazás nem illeti meg. Az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés meghatározott tartama alatt a nő munkavállaló felmondási tilalom alatt is áll.

Kötelező orvosi vizsgálatnak az az orvosi vizsgálat minősül, amelyen a munkavállalónak munkaviszonyra vonatkozó szabály előírása alapján részt kell vennie. Lényeges, hogy ebbe beletartozik a várandós állapotra tekintettel előírt orvosi vizsgálat is. Feltétele, hogy az ilyen vizsgálaton való megjelenésre kizárólag munkaidőben legyen lehetőség.

Jogszabály alapján kötelező orvosi vizsgálatnak minősülnek például a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági orvosi vizsgálatáról és orvosi véleményezésről szóló 33/1998. NM rendelet szerinti orvosi vizsgálatok, továbbá azok a vizsgálatok is, amelyek az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításával függenek össze (például a képernyő előtti munkavégzés esetén szem- és látásvizsgálat). A Legfelsőbb Bíróság vonatkozó állásfoglalása értelmében e körbe tartozónak kell tekinteni mindazon orvosi vizsgálatokat, amelyeken a munkavállaló jogszabályi rendelkezés alapján – ily módon egészségi állapotától függetlenül – köteles megjelenni.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, melyből megismerheti, mi nem tartozik az orvosi vizsgálat körébe, a munkavállaló munkavégzés alóli mentesülésének, továbbá a különös méltánylást érdemlő ok miatti távollét eseteit, valamint azt, hogy mit mond az Mt. a személyes gondozást végző munkavállaló esetében.