283 találat a(z) Munka Törvénykönyve cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kismama visszajön dolgozni gyed mellett, de ki akarja venni a felhalmozódott szabadságát, amit úgy szeretne, hogy visszajön 8 órába, letelik a felhalmozódott szabadság, és ezek után már 6 órában akar munkát végezni. Ez szerintem nem felel meg a munka törvénykönyvének, hiszen most már nem vagyok köteles kiadni a felhalmozott szabadságot rögtön. Az előző Mt. szerint a felhalmozódott szabadságot a munkáltató a szülő munkába való visszatérése után köteles volt kiadni. Jelenleg pedig ha a szülés és gyed miatt kieső idő meghaladja a 183 napot (fél évet), akkor a munkáltatónak nem 30, hanem 183 nap alatt kell kiadnia a szabadságokat. Tehát mondhatom ennek megfelelően, hogy kiveheti az összes szabadságot a munkába lépés előtt, de csak 6 órának megfelelő bért fizetek, hiszen ő ennek megfelelően akar ténylegesen dolgozni? Az egy dolog, hogy ő most rögtön szabadságra megy, de én nem vagyok köteles ezt engedélyezni. Nagyon köszönöm a választ!

Cikk

Közeledik az éves beszámoló benyújtásának határideje, de sok vállalkozásnál még tart a mérlegkészítés időszaka. Ennek során gyakran problémát jelent a már lezárt évhez kapcsolódó prémium, jutalom elszámolása.

Cikk

Március 15-éhez közeledve áttekintjük, milyen esetekben foglalkoztathatók a munkavállalók rendes munkaidőben munkaszüneti napon és – e témához kapcsolódóan – vasárnap. Összefoglalóan: a munkavállalók csak olyan tevékenység keretében foglalkozathatók rendes munkaidőben e napokon, amelyek végzése közérdeket szolgál vagy a munkáltató rendeltetésszerű működése szempontjából objektíve szükséges.

Cikk

A részben ingyenes banki automatás készpénzfelvétel ellenére (vagy éppen annak következtében) folyamatosan nőnek a banki tranzakcióik költségei. Ez a tapasztalat is vezérelhette olvasónkat, aki azt tudakolta az Adózónától: kérhető-e a versenyszférában készpénzben a munkabér? Kérdésére dr. Hajdu-Dudás Mária szakértőnk válaszolt.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Mit tehet a munkáltató, ha a munkavállaló "fiktív" lakcímet jelent be, mint tartózkodási hely, csak azért, hogy költségtérítést kaphasson? Mit értsünk az alatt, hogy "a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést"? Mi számít hosszú időnek? Ha például a munkahely és a tartózkodási hely között van tömegközlekedés, a menetidő 50 perc, hosszú várakozásnak minősül-e, ha mondjuk a dolgozónak legalább ugyanennyit kell várnia a tömegközlekedési eszközre? Adható-e adómentesen a 9 Ft/km költségtérítés abban az esetben, ha a munkavállaló csak azért igényli ezt, mert kényelmi szempontok miatt nem kívánja a tömegközlekedési eszközöket igénybe venni? Jár-e a költségtérítés, illetve a munkáltató visszautasíthatja-e annak kifizetését, ha bizonyítható, hogy a munkavállaló szándékosan "hamisan" nyilatkozott a tartózkodási helyét illetően? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!

Cikk

Bármilyen összetételű kormány is alakul az április 6-ai országgyűlési választás után, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) kezdeményezni fogja a Munka törvénykönyve módosítását - közölte a szerveződés elnöke pénteken Mátészalkán, egy munkavállalói fórum előtt tartott sajtótájékoztatón.

Cikk

Gyakran előfordul, hogy a munkavállaló rendes munkaidejében nem tudja elvégezni a kiszabott feladatokat, mert előre nem látott teendők merültek fel, vagy ügyeletet rendel el a munkáltató. Ilyen esetekben rendkívüli munkavégzésről beszélünk. Cikkünkben azt vizsgáltuk meg, mikor, hogyan rendelhető el a túlmunka? Mit tehet a munkavállaló, ha a munkáltató nem fizeti meg a bérpótlékot, vagy a törvényes kereten felül kötelezi túlmunkára? Mitévő legyen a munkáltató, ha a munkavállaló figyelmen kívül hagyja a túlórára vonatkozó utasítást, vagy éppen rendkívüli munkavégzés címén a lábát lóbálja az internet előtt?

Cikk

A Kúria nemrégiben közkinccsé tett döntése szerint a „fővárosi bevásárlóközpontban található ruházati üzlet az elmúlt évek során a vásárlási szokások lényeges átalakulása folytán vasárnap rendeltetése folytán működőnek minősül” (BH 225/2013.). Cikkünkben ennek, a még a régi Munka törvénykönyve hatálya alatt született ítéletnek a hátterét vizsgáltuk meg, aktualizálva napjainkra.

Cikk

Az új Munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény) már nem használja az átirányítás, kiküldetés, kirendelés fogalmát, azonban a régi szabályokhoz hasonlóan lehetővé teszi, hogy a munkáltató a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztassa.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Új ingatlan értékesítése, telek áfájának meghatározása

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Külföldi napidíj

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 január
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink