Új Mt.: támogatott jogellenesség Cikk
A július 1-jén hatályba lépett új Munka törvénykönyve drámai módon enyhítette a jogellenes munkaviszony megszüntetés munkáltatót sújtó szankcióit, mára „megéri” szándékosan jogellenes magatartást tanúsítani.
A július 1-jén hatályba lépett új Munka törvénykönyve drámai módon enyhítette a jogellenes munkaviszony megszüntetés munkáltatót sújtó szankcióit, mára „megéri” szándékosan jogellenes magatartást tanúsítani.
A tanulmányi szerződésben (mely írásba foglalása kötelező) a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt (fizetett, illetve fizetetlen munkaidő-kedvezményt, a tanulmányok folytatásához anyagi támogatást), a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja (megszerzi a képzettséget) és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn – de legfeljebb öt éven – keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg. Július 1. napját követően e körben is történt érdemi módosítás, életszerű példákon keresztül ezeket gyűjtöttük össze.
A köztulajdonba tipikusan állami, önkormányzati tulajdonban lévő munkáltatónál az általános szabályokhoz képest több esetben eltérő módon kell foglalkoztatni a munkavállalókat.
Az új Munka törvénykönyvével kapcsolatos első tapasztalatokról, valamint a munkahelyvédelmi akcióprogramról és a tervezett lakhatási támogatásról kezdett egyeztetést kedden a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fóruma - közölte a testület ülése után a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke.
Bemutatta a Munka törvénykönyve módosításának tervezetét a szlovák munka, szociális és családügyi tárca hétfőn Pozsonyban, a több hónapos egyeztetés eredményeként létrejött törvénytervezet a beterjesztő szerint többnyire a munkavállalók érdekeit szolgáló változtatásokat tartalmaz.
Tisztelt Tanácsadó! Társaságunk nagykereskedelmi tevékenységet végez és gyakran előfordul az az eset, hogy szombati napon is rendes munkaidőben kell foglalkoztatni a raktári dolgozókat. A munkaszerződés szerint heti 40 órás, 4 havi munkaidő keretben egyenlőtlenül beoszthatók a dolgozók. Van hogy napi 6 órát és van hogy napi 12 órát dolgoznak és előfordul hogy szombaton is dolgozni kell.A heti 2 pihenő napot kiadjuk. Kérdés: Az új MT szerint a szombati munkavégzésre ebben az esetben kell-e plusz pótlékot fizetni, vagy rendes munkaidőnek tekinthető a szombati munkavégzés külön pótlék fizetése nélkül.Mely munkarend esetében lehet úgy dolgoztatni szombaton a munkavállalókat, hogy a munkaidő keret terhére, a pótlék nélküli munkavégzés legyen. Továbbá az lenne a kérdésem, hogy nagykereskedelmi tevékenység bele tartozik-e 101.§ i) pont alá.Előre is köszönöm a választ.
Az új Mt. megszüntette az átlagkereset fogalmát 2012.07.01-től. A Kjt. azonban még több helyen átlagkereset kifizetését írja elő. Ebben az esetben hogyan kellene értelmezni az átlagkeresetet, ha a jogszabály megszüntette?
A nyári pihenésről visszatérve az őszi szezon megkezdése előtt célszerű áttekintenünk az előttünk álló adózási teendők listáját, átgondolni az év első felében bekövetkezett gazdasági események adóvonzatait, illetve fontos előre látnunk, hogy az év hátralévő részében milyen feladatok várnak még ránk. Ha csoportosítani szeretnénk az adózási tennivalókat, akkor érdemes egyrészről a Munka Törvénykönyvében és az adójogszabályokban történt változtatásokat áttekinteni, másrészről pedig az aktuális, vagy „örökzöld” közeljövőbeli adózási teendők közül célszerű szemezgetnünk.
Az új Munka törvénykönyve a tanulmányi szerződéssel kapcsolatos szabályozást is érinti. Mi számít bele az 5 évbe, hogyan kell ezt az időtartamot számítani?
Az új munkatörvénykönyv szerint a 12 órás munkarend esetén a szabadság elszámolása hogyan történik?
Az új Mt. 147.§-a már 2011. július 1-től érvényes. A távolléti díj számítási szabályok azonban év végégi még a régi Mt. szerint történnek. Ezek alapján pl. a szabadság idejérejáró távolléti díj számításkor a bérpótlékok duplán kerülnek elszámolásra?
Tisztelt Szakértő! A munkáltatónál a munkarend: kedd,szerda,csütörtökön 7,00-16,50-ig, pénteken 7,00-17,50-ig, szombaton 7,00-13,00-ig tart. A heti pihenőnapok vasárnap és hétfő, tehát nem általános munkarend érvényesül ezért szerintem indokolt a munkaidőkeret alkalmazása. A munkaszerződésben napi 8 órára megállapított havi alapbéren felül minden hónapban kifizetésre kerül kb.18-20 óra túlóra is a napi 8,20 órán felüli munkavégzésre.Helyes-e a fenti eljárás. Amennyiben nem, mi a módja annak, hogy a fenti munkarend és a havi túlórák kifizetése is törvénynek megfelelő legyen. A Mt.46.§ .tájékoztatásban a napi munkaidő mennyi lesz? Előre is köszönöm mielőbbi válaszát.
Szeretném részletes válaszukat kérni, egy szofver gyártó, kezelő cég vonatkozásában, ahol egy irányítási rendszer teljes felügyelete a feladat 24 órában, ezt munkaidő keretben oldják meg és készenlétben. Az új előírások szerint egy összefoglalót kérnék, ennek pótlék vonzatáról.
Egy kereskedelmi vállalatnál dolgozom raktári dolgozóként. A munkaszerződésemben alapbérként 70.000.-Ft + havonta a forgalom függvényében számolt jutalékot kapok. Havi szinten bruttó 150.000.-Ft-ot. Kérdésem az lenne, hogy az új Mt szerint jól alkalmazzák-e a munkaszerződésben szereplő alapbért, vagy ezt is kötelező felemelni a mindenkori minimálbér összegére, annak ellenére, hogy a havi bruttó bérem mindig sokkal több volt a minimálbérnél?! Várom segítő válaszukat.
A 2012. július 1-jétől hatályba lépő új Munka törvénykönyve a kismamáknak is tartogat meglepetéseket. Miközben eddig sem ment gördülékenyen a fizetés nélküli szabadságról történő visszatérés, július 1-jétől várhatóan még nehezebb lesz, és nagyon bizonyítási lehetőséget sem kaphatnak a dolgozni vágyó kismamák régi-új munkahelyükön.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől