286 találat a(z) Munka Törvénykönyve cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő!Alábbi kérdésben kérem tájékoztatását: a munkavállaló 2012. július 1. napját követően a munkáltatójának kárt okoz. Amennyiben a kártérítési kötelezettség nem haladja meg a minimálbér háromszorosát, akkor a munkáltató fizetési felszólításban követelheti a kártérítés összegét a munkavállalótól, amelybe a kártérítéssel kapcsolatos eseményeket és az indoklást is belefoglalja (a régi Mt. kártérítési határozatához hasonlóan)? Egyéb munkáltatói határozatra van-e szükség? Ha a munkavállalói kártérítési kötelezettség összege a minimálbér háromszorosát eléri, iletve meghaladja, akkor milyen bizonylatot köteles erről a munkáltató készíteni, és átadni a munkavállalónak, illetve a bíróságnak? Köszönettel

Cikk

Az új Mt. hatályba lépésével a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) szóló törvény is több lényeges elemében módosult. A változások iránya egyértelműen a két jogviszony közelítését jelzi. Megszűnt az a közalkalmazottakat védő garanciális előírás, mely szerint csak a fegyelmi eljárás szabályainak betartásával lehetett őket fegyelmi vétség esetén elmarasztalni. Mi változott még?

Cikk

A július 1-jén hatályba lépett új Munka törvénykönyve drámai módon enyhítette a jogellenes munkaviszony megszüntetés munkáltatót sújtó szankcióit, mára „megéri” szándékosan jogellenes magatartást tanúsítani.

Cikk

A tanulmányi szerződésben (mely írásba foglalása kötelező) a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt (fizetett, illetve fizetetlen munkaidő-kedvezményt, a tanulmányok folytatásához anyagi támogatást), a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja (megszerzi a képzettséget) és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn – de legfeljebb öt éven – keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg. Július 1. napját követően e körben is történt érdemi módosítás, életszerű példákon keresztül ezeket gyűjtöttük össze.

Cikk

Az új Munka törvénykönyvével kapcsolatos első tapasztalatokról, valamint a munkahelyvédelmi akcióprogramról és a tervezett lakhatási támogatásról kezdett egyeztetést kedden a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fóruma - közölte a testület ülése után a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke.

Cikk

Bemutatta a Munka törvénykönyve módosításának tervezetét a szlovák munka, szociális és családügyi tárca hétfőn Pozsonyban, a több hónapos egyeztetés eredményeként létrejött törvénytervezet a beterjesztő szerint többnyire a munkavállalók érdekeit szolgáló változtatásokat tartalmaz.

Kérdés

Tisztelt Tanácsadó! Társaságunk nagykereskedelmi tevékenységet végez és gyakran előfordul az az eset, hogy szombati napon is rendes munkaidőben kell foglalkoztatni a raktári dolgozókat. A munkaszerződés szerint heti 40 órás, 4 havi munkaidő keretben egyenlőtlenül beoszthatók a dolgozók. Van hogy napi 6 órát és van hogy napi 12 órát dolgoznak és előfordul hogy szombaton is dolgozni kell.A heti 2 pihenő napot kiadjuk. Kérdés: Az új MT szerint a szombati munkavégzésre ebben az esetben kell-e plusz pótlékot fizetni, vagy rendes munkaidőnek tekinthető a szombati munkavégzés külön pótlék fizetése nélkül.Mely munkarend esetében lehet úgy dolgoztatni szombaton a munkavállalókat, hogy a munkaidő keret terhére, a pótlék nélküli munkavégzés legyen. Továbbá az lenne a kérdésem, hogy nagykereskedelmi tevékenység bele tartozik-e 101.§ i) pont alá.Előre is köszönöm a választ.

Kérdés

Az új Mt. megszüntette az átlagkereset fogalmát 2012.07.01-től. A Kjt. azonban még több helyen átlagkereset kifizetését írja elő. Ebben az esetben hogyan kellene értelmezni az átlagkeresetet, ha a jogszabály megszüntette?

Cikk

A nyári pihenésről visszatérve az őszi szezon megkezdése előtt célszerű áttekintenünk az előttünk álló adózási teendők listáját, átgondolni az év első felében bekövetkezett gazdasági események adóvonzatait, illetve fontos előre látnunk, hogy az év hátralévő részében milyen feladatok várnak még ránk. Ha csoportosítani szeretnénk az adózási tennivalókat, akkor érdemes egyrészről a Munka Törvénykönyvében és az adójogszabályokban történt változtatásokat áttekinteni, másrészről pedig az aktuális, vagy „örökzöld” közeljövőbeli adózási teendők közül célszerű szemezgetnünk.

Kérdés

Az új Mt. 147.§-a már 2011. július 1-től érvényes. A távolléti díj számítási szabályok azonban év végégi még a régi Mt. szerint történnek. Ezek alapján pl. a szabadság idejérejáró távolléti díj számításkor a bérpótlékok duplán kerülnek elszámolásra?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A munkáltatónál a munkarend: kedd,szerda,csütörtökön 7,00-16,50-ig, pénteken 7,00-17,50-ig, szombaton 7,00-13,00-ig tart. A heti pihenőnapok vasárnap és hétfő, tehát nem általános munkarend érvényesül ezért szerintem indokolt a munkaidőkeret alkalmazása. A munkaszerződésben napi 8 órára megállapított havi alapbéren felül minden hónapban kifizetésre kerül kb.18-20 óra túlóra is a napi 8,20 órán felüli munkavégzésre.Helyes-e a fenti eljárás. Amennyiben nem, mi a módja annak, hogy a fenti munkarend és a havi túlórák kifizetése is törvénynek megfelelő legyen. A Mt.46.§ .tájékoztatásban a napi munkaidő mennyi lesz? Előre is köszönöm mielőbbi válaszát.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Magánszemély személygépkocsi bérbeadása kft.-nek

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Kivaalap, behajthatatlan követelés

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 április
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Együttműködő partnereink