Túlórázni kell a munkahelyen? Mit tehet a munkáltató és a dolgozó?

Megosztás Tetszik

Gyakran előfordul, hogy a munkavállaló rendes munkaidejében nem tudja elvégezni a kiszabott feladatokat, mert előre nem látott teendők merültek fel, vagy ügyeletet rendel el a munkáltató. Ilyen esetekben rendkívüli munkavégzésről beszélünk. Cikkünkben azt vizsgáltuk meg, mikor, hogyan rendelhető el a túlmunka? Mit tehet a munkavállaló, ha a munkáltató nem fizeti meg a bérpótlékot, vagy a törvényes kereten felül kötelezi túlmunkára? Mitévő legyen a munkáltató, ha a munkavállaló figyelmen kívül hagyja a túlórára vonatkozó utasítást, vagy éppen rendkívüli munkavégzés címén a lábát lóbálja az internet előtt?

A Munka törvénykönyve (Mt.) 107. § szerint a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá az ügyelet tartama rendkívüli munkaidőnek minősül.

Főszabály szerint a jognyilatkozatokat – ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik – alaki kötöttség nélkül lehet megtenni, azonban a munkavállaló kérésére a munkáltatónak a jognyilatkozatát akkor is írásba kell foglalnia, ha az egyébként nem kötelező. Ez jelen esetben is igaz, azaz a rendkívüli munkaidőt csak a munkavállaló kérése esetén kell írásban elrendelni. Indokolni nem kell, az írásbeliség követelménye a rendkívüli munka tényére, a munkaidő kezdetére, annak végére vonatkozik.

A régi Mt. alapján a munkáltató rendkívüli munkavégzést csak különösen indokolt esetben rendelhetett el. A hatályos szabályok külön nem rendelkeznek ilyen tartalmi feltételről, azonban ez nem jelent korlátlanságot, mert az alapelvekhez – jóhiszeműség, tisztesség, kölcsönös együttműködés – a munkáltató továbbra is kötve van.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, mikor lehet rendkívüli munkavégzést elrendelni, milyen nyilvántartásra van szükség, s mikor kell a pluszmunkáért pótlékot fizetni!