Tanulmányi szerződés: hogyan kell számolni az 5 évet? Cikk
Az új Munka törvénykönyve a tanulmányi szerződéssel kapcsolatos szabályozást is érinti. Mi számít bele az 5 évbe, hogyan kell ezt az időtartamot számítani?
Az új Munka törvénykönyve a tanulmányi szerződéssel kapcsolatos szabályozást is érinti. Mi számít bele az 5 évbe, hogyan kell ezt az időtartamot számítani?
Az új munkatörvénykönyv szerint a 12 órás munkarend esetén a szabadság elszámolása hogyan történik?
Az új Mt. 147.§-a már 2011. július 1-től érvényes. A távolléti díj számítási szabályok azonban év végégi még a régi Mt. szerint történnek. Ezek alapján pl. a szabadság idejérejáró távolléti díj számításkor a bérpótlékok duplán kerülnek elszámolásra?
Tisztelt Szakértő! A munkáltatónál a munkarend: kedd,szerda,csütörtökön 7,00-16,50-ig, pénteken 7,00-17,50-ig, szombaton 7,00-13,00-ig tart. A heti pihenőnapok vasárnap és hétfő, tehát nem általános munkarend érvényesül ezért szerintem indokolt a munkaidőkeret alkalmazása. A munkaszerződésben napi 8 órára megállapított havi alapbéren felül minden hónapban kifizetésre kerül kb.18-20 óra túlóra is a napi 8,20 órán felüli munkavégzésre.Helyes-e a fenti eljárás. Amennyiben nem, mi a módja annak, hogy a fenti munkarend és a havi túlórák kifizetése is törvénynek megfelelő legyen. A Mt.46.§ .tájékoztatásban a napi munkaidő mennyi lesz? Előre is köszönöm mielőbbi válaszát.
Szeretném részletes válaszukat kérni, egy szofver gyártó, kezelő cég vonatkozásában, ahol egy irányítási rendszer teljes felügyelete a feladat 24 órában, ezt munkaidő keretben oldják meg és készenlétben. Az új előírások szerint egy összefoglalót kérnék, ennek pótlék vonzatáról.
Egy kereskedelmi vállalatnál dolgozom raktári dolgozóként. A munkaszerződésemben alapbérként 70.000.-Ft + havonta a forgalom függvényében számolt jutalékot kapok. Havi szinten bruttó 150.000.-Ft-ot. Kérdésem az lenne, hogy az új Mt szerint jól alkalmazzák-e a munkaszerződésben szereplő alapbért, vagy ezt is kötelező felemelni a mindenkori minimálbér összegére, annak ellenére, hogy a havi bruttó bérem mindig sokkal több volt a minimálbérnél?! Várom segítő válaszukat.
A 2012. július 1-jétől hatályba lépő új Munka törvénykönyve a kismamáknak is tartogat meglepetéseket. Miközben eddig sem ment gördülékenyen a fizetés nélküli szabadságról történő visszatérés, július 1-jétől várhatóan még nehezebb lesz, és nagyon bizonyítási lehetőséget sem kaphatnak a dolgozni vágyó kismamák régi-új munkahelyükön.
Szakértők szerint egyelőre megjósolhatatlanok a július elsejével életbe lépő új Munka törvénykönyvének várható hatásai. Bár a még hatályba sem lépett jogszabályt már számos ponton módosították, értelmezése azonban ennek ellenére szakembereknek is nehézségeket okoz, a munkaerőpiac szereplői számára pedig szinte lehetetlen. A rengeteg megválaszolatlan kérdés miatt sokan attól tartanak, hogy káoszba fullad az átállás.
A július 1-jén hatályba lépő új Munka törvénykönyve szisztematikusan törekszik a munkavállalókat megillető járandóságok csökkentésére. Ez nem csak a munka díjazására, hanem a munkaviszony felmondással történő megszüntetése esetén kifizetendő juttatások mértékére is igaz. Nézzük a részleteket.
Az Országgyűlés hétfőn elfogadta az új Munka törvénykönyvével (Mt.) kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló javaslatcsomagot, amely több ponton módosítja a július 1-jén hatályba lépő munkajogi kódexet is.
Az idén még legalább egyszer biztosan módosítják a Munka törvénykönyvét – értesült a Napi Gazdaság.
Továbbra is nagy a bizonytalanság a júliustól hatályos új Munka törvénykönyve körül, hiszen a módosító javaslatokat még csak most tárgyalja a parlament - írja a Népszabadság. Az új munka törvénykönyvét (Mt.) július 1-jétől részlegesen már alkalmazni kell, a parlament viszont csak most tárgyalja azt az előterjesztést, amely a jogszabály hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket tartalmazza. A törvénycsomag a még hatályba sem lépett új munkajogi szabályokat is több ponton módosítja, és ez tovább fokozza a bizonytalanságot.
Benyújtotta pénteken a kormány a Munka törvénykönyvéről (Mt.) szóló törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatot, amely a július elsején hatályba lépő új szabályozásra való áttérés szabályait tartalmazza.
Július 1-től számos ponton változik a Munka Törvénykönyve. A decemberben elfogadott új törvény hatályba lépése után jelentősen befolyásolni fogja a munkaügyi kapcsolatokat. A változások célja a szabályozás rugalmasabbá tétele, és az életszerűbb belső szabályozási környezet létrehozása. A változásokat üdvözlik a jogalkalmazók, azonban számos ponton kérdéses, hogy a jelenlegi munkaerőpiac megfelelően tudja-e kezelni és adaptálni ezeket a változásokat.
A munkajog liberalizálása, a július 1-jén hatályba lépő új Munka törvénykönyve még kiszolgáltatottabb helyzetbe hozza a munkavállalókat - jelentette ki Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke kedden Szegeden.
dr. Bartha László
adójogi szakjogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől