Milyen mértékben illeti meg a közszereplőt a magánélete védelméhez való jog?

Megosztás Tetszik

A Kúria a BH2024.50. számú döntésében azt vizsgálta, hogy a közszereplőt, volt közszereplőt milyen mértékben illet meg a magánélet védelméhez való jog, illetve, hogy a magánéletének részletei mennyiben tarthatnak közérdeklődésre számot. Cikkünkben az ügy tanulságait foglaltuk össze.

Országgyűlési és európai parlamenti képviselőről közöltek cikket

Az érintett személy 1990 és 2004 között országgyűlési képviselő, majd 2004 és 2020 között európai parlamenti képviselő volt, a 2020. december 1-jén közzétett nyilvános közleményében azonban képviselői mandátumáról lemondott. Nevezett személyről egy napilapban és a napilap weboldalán 2021. augusztus 25-én újságcikk jelent meg. A napilap címlapján, valamint a cikkbe illesztve három olyan kép szerepelt, amelyen a balatoni nyaralója kertjében, ruhateregetés közben látható. A cikkbe illesztett negyedik fénykép a korábbi politikusi közszereplésével összefüggésben készült az MTI által. A cikk leírást tartalmazott a személy külsejéről, aktuális életviteléről, tartózkodási helyéről annak helyi adottságaira, jellemzőire nézve.

Az érintett személy 2021. augusztus 25-én kérte a felperesi sajtótól, hogy a cikkben róla közölt adatokat – személyes adatai sérelmére hivatkozással – távolítsa el, törölje. Közölte, hogy az adatkezeléshez nem járult hozzá. A sajtóorgánum az adatok törlése iránti kérelemnek ekkor nem tett eleget, az érintettet erről nem tájékoztatta. Ezt követően az érintett polgári pert indított, illetve panaszt nyújtott be a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH).

A NAIH döntésében többek között megállapította, hogy a sajtóorgánum az érintettet magánéleti tevékenysége végzése körében ábrázoló képmások rögzítéséhez, valamint a képmások és a kérelmező külsejére, életvitelére, életkörülményeire vonatkozó személyes adatok újságcikkben történő felhasználásához és közzétételéhez kapcsolódó adatai kezelésével megsértette a GDPR 5. cikk (1) bekezdés a) pontját (jogszerűség, tisztességesség) és a 6. cikk (1) bekezdés a) és f) pontját (jogalap hiánya). A sajtóorgánum azzal, hogy a törlési kérelemre nem végezte el a kifogásolt képmások törlését, valamint nem tette meg a tőle észszerűen elvárható lépéseket annak érdekében, hogy tájékoztassa az adatokat kezelő adatkezelőket, megsértette a GDPR 17. cikk (1) bekezdés d) pontját és (2) bekezdését. A hatóság 10 millió forint adatvédelmi bírságot szabott ki. A felperesi sajtóorgánum a hatósági döntést megtámadta, s így jutott az ügy a Kúria elé.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megismerheti a Kúria döntésének részleteit.