adozona.hu
Társasházigarázs-használati jog eladása: 5 vagy 27 százalék az áfa?
//adozona.hu/afa/Tarsashazi_garazshasznalati_jog_eladasa_5_v_M7OF55
Társasházigarázs-használati jog eladása: 5 vagy 27 százalék az áfa?
A Kúria egy közelmúltbeli ítéletében a garázshasználati jog társasházi lakással együtt történő értékesítésének adókezelését vizsgálta, és részletesen foglalkozott annak megítélési szempontjaival. Írásunkban az érintett esetet és a döntés szempontrendszerét ismertetjük.
Az ügyben érintett adózó társasházak építésével és értékesítésével foglalkozik, áfamegállapítási kötelezettségét az általános szabályok szerint teljesíti.
Az adózó az ingatlanok értékesítése során általában úgy járt el, hogy ha a társasházi lakások mellett a tárolók és a teremgarázsban lévő gépjárműbeállók önálló ingatlanként kerültek bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba, a lakások ellenértékét a kedvezményes 5 százalékos, míg a gépjárműbeállókét (és a tárolókét) 27 százalékos áfatartalommal számlázta ki a vevőknek.
A kérdéses esetben viszont kizárólag a lakások képeztek önálló albetétet az ingatlan-nyilvántartásban, a tárolók és a gépjárműbeállók a társasház közös tulajdonában álltak, azok kizárólagos használatát a társasházi alapító okirat rendezte. Az adózó ezért a lakások, valamint a lakásokhoz rendelt tárolók és gépjárműbeállók kizárólagos használati jogának ellenértékét egyben, 5 százalék áfatartalommal számlázta ki a vevők részére.
Az Adózóna áfával kapcsolatos további írásait ITT olvashatja el; "Nemzetközi ügyletek áfája" és "Áfa – speciális esetek" című kiadványainkat ITT rendelheti meg kiadói kedvezménnyel. |
Az első fokú adóhatóság szerint az adózó a gépjárműbeállók kizárólagos használati jogainak értékesítése esetében nem alkalmazhatta volna az újonnan megépült lakásokra meghatározott kedvezményes, 5 százalékos adómértéket. Számláin a külön tulajdonú lakások és hozzá tartozó helyiségek, valamint a garázsbeálló ellenértékét meg kellett volna osztania.
Az adóhatóság szerint a kedvezményes adómérték kizárólag a lakóingatlanok után számítható fel; az adásvételek során a vevőknek nem volt vásárlási kötelezettségük a gépkocsibeállók (és tárolók) tekintetében (mert volt olyan vevő, aki nem vásárolt egyetlen gépjárműbeállót vagy tárolót sem, illetve volt olyan, aki több gépjárműbeállót, illetve tárolót is vásárolt), így az ügylet nem tekinthető járulékos jellegűnek.
A másodfokú adóhatóság álláspontja részben eltért az első fokú adóhatóságétól: megállapítása szerint a tárolók a lakások rendeltetését szolgálják, ezért a kedvezményes adómérték alá esnek. A gépjárműbeállók kapcsán ugyanakkor megállapította, hogy azok nem minősülnek az áfatörvény fogalomhasználatában a lakás részének, tehát értékesítésük az általános adómérték szerint történhet.
A hatóság kifejtette, hogy az ügyletek termékértékesítésnek minősülnek, mert megvalósul a birtokba vehető dolog átengedése, ami az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja. Minősítése szerint az ügylet a közös tulajdoni hányadból az albetét jogosultját megillető eszmei hányad átruházásaként értelmezhető, mert tartalmilag mindenben megfelel egy külön albetéten nyilvántartott gépjárműbeálló értékesítését megvalósító ügyletnek.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja: mit állapított meg a fentiekkel szemben a Kúria!
Hozzászólások (0)