Perre vitte nyugdíjazási ügyét egy nő, mert szerinte a társadalombiztosítási határozatban a szolgálati időnél nem vették figyelembe két ledolgozott évét. A munkaügyi bíróság neki adott igazat, de végül az ügy a Kúriánál kötött ki.
Kit ellenőrizhet Magyarországon az adóhivatal? Hogyan szerezhet külföldről adózói adatokat? Összefoglaltuk a nemzetközi és a magyarországi adójog lényeges elemeit.
Százmillió forintnál több adót igényelt vissza egy meghiúsult üzlet miatt az adózó. A hatóság azonban a „jogosulatlan visszaigénylés” miatt bírságot szabott ki. Az adózó a Kúriáig vitte az ügyet.
Perre ment egy gazdasági társaság az adóhatósággal amiatt, mert az nem tartotta jogosnak a cég áfalevonását. A Kúria felülbírálta a bírósági döntést.
Az Európai Unió más tagállamában fő érdekeltségek központjával rendelkező hitelező hitelezői igénye bejelentésének határidejéről kapcsolatos határozatáról közölt összefoglalót a Kúria.
A felperesek napi 12 órás munkaidő beosztással álltak az alperes alkalmazásában. Keresetükben a kiadni elmulasztott munkaközi szünet időtartamára túlmunkapótlék és ugyanezen időre állásidőre járó személyi alapbér megfizetésére kérték kötelezni az alperest – közölte egy döntése előzményeit a Kúria.
Korlátozás nélkül betekinthet az adózó, illetve a képviselője az adóhatóság nemzetközi megkereséseibe és az arra adott válaszokba – döntött a nyári ítélkezési szünet előtti hajrában a Kúria. Az ellenőrzött vállalkozások tehát már az eljárási szakaszban, a jegyzőkönyv elkészülte előtt megismerhetik a külföldi adóhatóság által adott válaszokat.
Szolgálati időről vitázott a társadalombiztosítás szerveivel az ügyfél, aki a számára kedvezőtlen határozatot a munkaügyi bíróság elé vitte. Az eset végül a Kúrián kötött ki.
Beszámít-e a fizetés nélküli szabadság időszaka a nők kedvezményes nyugdíjánál a jogosultsági időbe? A minap a Kúria mondta ki a végső szót egy jogvitában.
Az adózót kötelezően értesíteni kellene arról, ha az adóhatóság a vagyonosodási vizsgálat során becslési eljárást alkalmaz, a mostaninál több időt kellene hagyni arra, hogy az érintett összeállítsa az úgynevezett teljességi nyilatkozatot. Egyebek között ilyen jogszabály-módosításokat javasol a Kúria Joggyakorlat-elemző Csoportja.
Az alperes a felperes külszolgálatát Magyarország soros elnökségére történt felkészülés időszakában – a felperes terhessége alatt – különösen fontos szolgálati érdekre hivatkozva megszüntette, amely intézkedés a felperes közszolgálati jogviszonya fennállását nem érintette. A peres ügy a Kúriáig jutott.
Az elsőfokú bíróság egyetemlegesen kötelezte az egyik megyei törvényszéket és egy önálló bírósági végrehajtót kártérítés megfizetésére a felperes javára, mert álláspontja szerint a felperessel szemben törvénysértő módon került sor a végrehajtás elrendelésére és foganatosítására, amelynek következtében a felperes a lakását is elvesztette. Az ügy a Kúriáig jutott.
Nem elég egy papírlapon kifüggeszteni a vállalkozás nevét a cégbírósághoz székhelyként megjelölt címen, az adózónak rendelkezésre is kell állnia arra az esetre, ha az adóhatóság meg kívánja vizsgálni a székhely valódiságát – derül ki a Kúria nemrégiben hozott ítéletéből.
A devizahitelezést érintő négy fontos kérdésben hozott jogegységi határozatot a mai napon a Kúria. A bírói testület közzétette a Polgári jogegységi határozat rendelkező részét, amelyet ismertetünk. A Kúria kimondta: tisztességtelen a folyósításkor a pénzügyi intézmény által meghatározott vételi, a törlesztésekkor pedig az eladási árfolyamok (különnemű árfolyamok) alkalmazása, mert ezekkel szemben nem áll a fogyasztónak közvetlenül nyújtott szolgáltatás, így az számára indokolatlan költséget jelent.
Közszolgálati munkaviszonyú felperes azért perelte munkaadóját, mert őt jóval alacsonyabb bérezési kategóriába sorolta be, mint vele azonos végzettségű kollégáit. Az ügy a Kúriánál kötött ki.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték