Az elsőfokú bíróság egyetemlegesen kötelezte az egyik megyei törvényszéket és egy önálló bírósági végrehajtót kártérítés megfizetésére a felperes javára, mert álláspontja szerint a felperessel szemben törvénysértő módon került sor a végrehajtás elrendelésére és foganatosítására, amelynek következtében a felperes a lakását is elvesztette. Az ügy a Kúriáig jutott.
Nem elég egy papírlapon kifüggeszteni a vállalkozás nevét a cégbírósághoz székhelyként megjelölt címen, az adózónak rendelkezésre is kell állnia arra az esetre, ha az adóhatóság meg kívánja vizsgálni a székhely valódiságát – derül ki a Kúria nemrégiben hozott ítéletéből.
A devizahitelezést érintő négy fontos kérdésben hozott jogegységi határozatot a mai napon a Kúria. A bírói testület közzétette a Polgári jogegységi határozat rendelkező részét, amelyet ismertetünk. A Kúria kimondta: tisztességtelen a folyósításkor a pénzügyi intézmény által meghatározott vételi, a törlesztésekkor pedig az eladási árfolyamok (különnemű árfolyamok) alkalmazása, mert ezekkel szemben nem áll a fogyasztónak közvetlenül nyújtott szolgáltatás, így az számára indokolatlan költséget jelent.
Közszolgálati munkaviszonyú felperes azért perelte munkaadóját, mert őt jóval alacsonyabb bérezési kategóriába sorolta be, mint vele azonos végzettségű kollégáit. Az ügy a Kúriánál kötött ki.
A munkáltató rendkívüli felmondással megszüntette a munkavállaló munkaviszonyát, miután rejtett kamerás felvétel bizonyította a dolgozó kötelezettségszegését. A munkavállaló személyiségi jogai megsértése miatt vagyoni kártérítésért perelt. Az ügyre a Kúria ítélete tett pontot.
Az Európai Bíróság szerdai ítéletében támpontokat adott a Kúria számára egy magyar házaspár által az OTP Jelzálogbank ellen benyújtott kereset ügyében, amely megtámadta azt a kitételt, miszerint az esedékes törlesztőrészleteket a svájci frank eladási (és nem a devizahitel-szerződés megkötésekor érvényes vételi) árfolyama alapján számolják. Egy nemzetközi jogász is nyilatkozott a várható következményekről.
A vámhatóság saját mulasztását vagy tévedését visszamenőleg nem korrigálhatja az ügyfél hátrányára - így döntött egy peres ügyben a Kúria.
Tanúvallomások és nyilatkozatok álltak szemben adóhatósági adatokkal abban a vagyonbecsléssel kapcsolatos perben, amelyről a minap döntött a Kúria.
A munkáltatónak megfelelő részletezettségű tájékoztatást kell adnia az üzemi tanács részére – derül ki egy csoportos létszám-leépítési per Kúria által közölt összefoglalójából.
Hamis adásvételi szerződésekkel, szállítólevelekkel tett szert az EU integráció kezelésű előirányzatából 34 millió forintra egy pályázó.
Az Alkotmánybíróság határozata alapján a bíróság előtt még folyamatban lévő ügyben úgy döntött a Kúria: nem kötelezhető a 98 százalékos különadó megfizetésére a munkaviszonya megszüntetése miatt kapott juttatásai után.
Jogosulatlannak minősítette az adóhatóság az adózó áfa-visszaigénylését, ezért elutasította az összeg kiutalását. Emellett a visszaigényelt összeg megfizetésére és adóbírságra kötelezte az adózót. Az ügyre a Kúria tett pontot.
Még üzletszerű értékesítésnél sem kell szja-t fizetnie a piactéren értékesítő magánszemélynek, ha bevétele évi 600 ezer forint alatt maradt, s akkor sem, ha bevétele ennél több, de jövedelme nem haladja meg a 200 ezer forintot, a 2012 előtti eladásokat azonban a Kúria februári döntése alapján érdemes felülvizsgálni - hívja fel a figyelmet a Vatera.
Történeti tényállás hiányában az elvárható eljárásra vonatkozó okfejtés csak az adóhatóság kötőerő nélküli tájékoztatása - állapította meg ítéletében a Kúria.
A részvénycsomag adásvételével kapcsolatos ügyben a Kúria elvi jelleggel kifejtette, hogy téves az a gyakorlat, amely szerint a bíróság az előszerződést annak ellenére, hogy a felek szándéka kifejezetten ilyen szerződés megkötésére irányult és az a tartalma alapján is előszerződésnek minősült, végleges szerződésnek minősít.
dr. Bartha László
adójogi szakjogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték