A Kúria egy közelmúltbeli ítéletében ismét értelmezte a közvetített szolgáltatás fogalmát a helyi iparűzési adó (hipa) szempontjából – ezúttal a bevásárlóközpontok bérbeadási tevékenysége kapcsán. Bár az ítélet nem zárta ki annak elvi lehetőségét, hogy az üzemeltető a hipa alapját csökkentő tételként számolja el a bérleti díjat, ennek feltételéül azonban nehezen megugorható követelményeket támasztott – véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Záró ellenőrzést tartott a NAV a törölt kft.-nél és adóhiányt állapított meg. A vagyon nélküli cégtől nem lehetett behajtani a tartozást, ezért az adóhatóság korlátlan felelősségre hivatkozva a volt tagnál próbálkozott. Az ügy a Kúriáig jutott, ismertetjük az előzményeket és a testület döntését.
A megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációs vizsgálatainak elhúzódása miatt gyakori, hogy tb-szerveknek visszamenőleg kell megállapítania az ellátást. Ennek összege jogvitát gerjesztett, a Kúria döntött.
Mennyiben felelős a munkáltató a munkavégzésből adódó egészségkárosodásért, és mennyiben járul hozzá a munkavállaló a foglalkozási megbetegedésekért, ha az egészségre káros szenvedélyeknek hódol (például dohányzik)? A mostanában ebben a tárgyban születő bírósági ítéletek még a korábban hatályos munka törvénykönyve szabályrendszerére épülnek. Cikkünkben bemutatunk egy konkrét Kúria-döntést, és vázoljuk, hogy a három évvel ezelőtt hatályba lépett új Mt. hogyan rendelkezik a munkáltatói, illetve a munkavállalói felelősségről.
Túl drágán, túl sokat vásárolt acélhulladékból a társaság ügyvezetője, ezért munkáltatója másfél milliárdos kártérítést szabott ki rá. Az ügy végigjárta az igazságszolgáltatás fokozatait, végül a Kúria döntött.
Megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB) a férfiak kedvezményes nyugdíjba vonulásával, az ingyenes gyermekétkeztetéssel és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatok nyilvánosságával összefüggő népszavazási kezdeményezésekre vonatkozó határozatát a Kúria a Magyar Közlöny legfrissebb száma szerint.
Az adóhatóság rövid idő alatt megszüntette a vállalkozó kata alanyiságát. Az adózó perre ment, a Kúria döntött.
Ingatlanértékesítéseivel áfaalannyá vált-e az adózó, kellett-e neki forgalmi adót fizetnie? Az adóhatóság és az adózó közti peres ügy végére a Kúria tett pontot.
A szállítási szerződésből eredő vételárkövetelés iránt indult perben a Kúria megállapította, hogy a szállító felperest terhelte az alperes részére a tartós gazdasági kapcsolatuk keretében a különféle, az alperes által folytatott építési beruházásokhoz szállított építőanyagok átadásának és a szóbeli szerződésben kikötött vételár mértékének bizonyítása.
Felszámolási eljárásra hivatkozva próbált kibújni tartozásának megfizetése alól egy cég. A kényszerhitelező felülvizsgálati kérelmében a Kúria döntött.
Szolgálati járandóságban részesülő személy jogviszonya után jár-e nyugdíjnövelés? Másként látja a bíróság, másként a Kúria.
Megsértette-e az egyenlő bánásmód követelményét a munkáltató, amikor a szülési szabadságáról visszatérő női munkavállalójának kevesebb béremelést adott, mint a hasonló munkakörben dolgozó férfinak? A peres ügyben a Kúria döntött.
Felmentette az ügyész szolgálati jogviszonyát a legfőbb ügyész, aki vagyoni kártérítése miatt a Kúriáig ment a jogorvoslatért.
A kezesnek kellett fizetnie a fizetésképtelenné vált adós helyett, azonban a zálogtárgyakból nem tudta kielégíteni kártérítési igényét a zálogszerződés alaki érvénytelensége miatt. A peres ügyben a Kúria hozott döntést.
Vagyonőrök perelték be volt munkáltatójukat, mert az állításuk szerint jelentős mennyiségű túlórát nem fizetett ki. A munkáltató tagadta ezt, de az elveszett nyilvántartások miatt nem tudta igazolni a munkavégzés tényleges időtartamát. A peres ügyre a Kúria tett pontot.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték