Nyugdíj: a tb-nél nem gondolták, hogy ez is beszámít az évekbe

Megosztás Tetszik

Perre vitte nyugdíjazási ügyét egy nő, mert szerinte a társadalombiztosítási határozatban a szolgálati időnél nem vették figyelembe két ledolgozott évét. A munkaügyi bíróság neki adott igazat, de végül az ügy a Kúriánál kötött ki.

A másodfokú szerv a 2012. január 11. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A munkaügyi bíróság a társadalombiztosítási határozatokat hatályon kívül helyezte és az alperest új határozat hozatalára utasította – írja a peres ügyről a Kúria közleménye.

A bíróság a bizonyítási eljárás során okirati bizonyítékot szerzett be, amelyből megállapította, hogy a felperes 2004. és 2005. években adózott jövedelemmel rendelkezett, amelyből öregségi nyugdíjjárulékot fizetett. A bíróság ítéletében rögzítette, hogy a felperes Svédországban nyugdíjban nem részesült, ezért a 883/2004. EK rendelet alapján a Tny. és Tny. vhr. rendelkezéseit kell alkalmazni. A bíróság álláspontja szerint a felperes a garantált nyugdíjra jogosultságot Svédországban megszerezte.

A nők 40 éves kedvezményes öregségi nyugdíjra jogosultságához biztosítási időt kell igazolni, amely a perben bizonyítást nyert. A bíróság a magyar jogszabályok alapján biztosítási időként vette figyelembe azt a szolgálati időt, amelyet a felperes Svédországban vállalkozóként biztosításban járulékfizetés mellett töltött.

A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet a Pp. 206. § (1) bekezdés, a 883/2004. EK és a 987/2009. EK rendelet, valamint a Tny. 18. § és a Tny.vhr. 12. § (1) bekezdés megsértését állítva.

A Kúria megállapította, hogy a bíróság jogerős ítéletében hivatkozott EK rendeletet a Tny. 18. § (1) bekezdés b) pontját, (2) bekezdését és a Tny.vhr. 12. §-át helytállóan értelmezte és jogszerűen jutott arra a következtetésre, hogy a 2004-2005. éveket a nők kedvezményes öregségi nyugdíjáról szóló rendelkezések értelmében figyelembe kell venni a felperes kérelme elbírálásakor.

A perben nem volt vitás, hogy a felperes 2004-2005. években Svédországban munkát végzett, mely munka jövedelemszerző tevékenységnek minősült és amely jövedelem után a felperes nyugdíjjárulékot fizetett. Az öregségi nyugdíjrendszer Svédországban két részből áll: egy jövedelemalapú nyugdíjból és egy garantált nyugdíjból. A garantált nyugdíj két időszakra jár, egyrészt olyan időszakra, amely alatt az igénylő Svédországban tartózkodik, de munkát nem végez, másrészt pedig egy olyan időszakra, amikor végez munkát és járulékfizetést teljesít, azonban jövedelme nem éri el azt a határt, amely a jövedelemalapú nyugdíjra való jogosultságot megteremti. A jövedelemalapú öregségi nyugdíj a jövedelemszerző tevékenységen alapuló önálló biztosítási rendszer.

Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt szabályokat, ezért azt hatályában fenntartotta.