adozona.hu
Így adóznak az egyházak: minden, amit tudni kell a közterheikről
//adozona.hu/tarsasagi_ado_innovacios_jarulek/Igy_adoznak_az_egyhazak_V2GXQV
Így adóznak az egyházak: minden, amit tudni kell a közterheikről
Cikkünk a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (Lvtv.) 2013. augusztus 1-jétől bekövetkezett változására figyelemmel a különböző egyházak társasági adó, helyi adó és illeték, valamint cégautóadó kötelezettségét mutatja be.
Az egyház, az egyházi jogi személy
A Lvtv. 2013. augusztus 1-jétől megkülönbözteti
- az egyházi jogi személyt (Lvtv. 10. §)
- a vallási közösséget, amely az egyház megjelölést elnevezésében és tevékenységére való utalás során önmeghatározása céljából – a saját hitelvei szerinti tartalommal – használhatja (például Mária Hívők Egyháza). A vallási tevékenységet végző szervezet elnevezése az egyesületi különös formára való utalást nem tartalmazza (például nem lehet úgy nevezni, hogy Mária Hívők Egyháza Egyesület) (Lvtv 7. §).
Az egyházi jogi személy a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye.
Bevett egyház: azonos hitelveket valló természetes személyekből álló, önkormányzattal rendelkező autonóm szervezet, amelynek ezt a közjogi jogállását az Országgyűlés biztosítja. A bevett egyházakat a Lvtv. melléklete tartalmazza (Lvtv. 11. §).
Belső egyházi jogi személy: a bevett egyház belső szabálya szerint jogi személyiséggel rendelkező egysége, szervezete vagy intézménye,. Ilyen joggal ruházható fel – többek között – a történelmi és kulturális értékeket megőrző, nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységet folytató intézmény (Lvtv. 12. §).
A vallási tevékenységet végző – egyházi jogi személynek nem minősülő – szervezet olyan egyesület, amelynek tagjai azonos hitelveket valló természetes személyek, és amelynek alapszabályában meghatározott célja vallási tevékenység végzése (Lvtv. 9/A §).
Társaságiadó-ötelezettség
A társasági adótörvénynek (1996. évi LXXXI. törvény – Tao) alanya az egyházi jogi személy, illetve az egyházi jogi személynek nem minősülő – egyesületnek tekintendő – egyház.
Közös szabályok
Az adókötelezettség csak a vállalkozási tevékenység jövedelme alapján áll fenn, kivéve, ha a Civil tv. (2011. évi CLXXV. törvény) megfelelő alkalmazásával bármelyikük elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytatónak minősül, mert a vállalkozási tevékenysége bevétele eléri az összes bevétele 60 százalékát. Ekkor a teljes jövedelem alapján, az általános előírások szerint áll fenn az adókötelezettség (Tao 6. § (4) bekezdés).
Az adóalap meghatározásához a módosító tételek közül azokat kell teljes egészében számításba venni, amelyek kizárólag a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódnak, illetve a bevétellel arányosan kell számításba venni azokat a tételeket, amelyek az alaptevékenységhez és a vállalkozási tevékenységhez egyaránt kapcsolódnak (Tao. 9. §).
Nem kell a jövedelem- (nyereség-) minimum alapján adót számítaniuk (Tao. 6. § (6) bekezdés b) pont).
Nem kell adóelőleget bevallaniuk, fizetniük, illetve nem kell a várható adó alapján az adóév utolsó hónapjában előleg kiegészítést bevallani, fizetni(Tao 26. § (11) bekezdés).
Ha vállalkozási tevékenységből bevételt nem érnek el, illetve vállalkozási tevékenységhez költségük, ráfordításuk nem merül fel, akkor társasági adóbevallási kötelezettségüknek a 01 vagy NY nyomtatványon tett nyilatkozattal tehetnek eleget (Art. 31. § (5) bekezdés).
A hitéleti tevékenység alapján közhasznú szervezetként nem vehetők nyilvántartásba.
Az adózás előtti eredmény a következő jogcímen csökkenthető (Tao 9. § (2) bekezdés c) pont):
- elhatárolt veszteség,
- céltartalék felhasználás,
- értékcsökkenési leírás (Tao 1-2. számú melléklet, az eszköz kivezetésekor a számított nyilvántartási érték),
- bevételként elszámol kapott osztalék,
- kivezetett részesedésre elszámolt, a bekerülési (könyv szerinti) értéket meghaladó bevétel,
- szakképző iskolai tanuló gyakorlati foglalkoztatása alapján,
- munkanélküli, szakvizsgát tett szakképző iskolai tanuló továbbfoglalkoztatása címen,
- behajthatatlan követelésre, megtérülő követelésre korábban elszámolt értékvesztés,
- társasház tagjaként kapott – szja-val adózott – jövedelem,
- elengedett, bírság egyéb jogkövetkezmény visszatérített összege,
- K+F közvetlen költség,
- Eredményt növelő adóellenőrzés, önellenőrzés,
- Legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű foglalkoztatása.
Az adózás előtti eredményt a következő jogcímeken növelni kell (Tao 9. § (3) bekezdés):
- Képzett céltartalék,
- A Szt. szerint elszámolt értékcsökkenés (terv szerinti, terven felüli, egyösszegű, kivezetéskor a könyv szerinti érték),
- A vállalkozási tevékenység érdekében el nem ismert költség, ráfordítás,
- Bírság, egyéb jogkövetkezmény,
- Magánszemélynek nem minősülő kapcsolt vállalkozás kötelezettségének elengedése,
- Alultőkésítés címen,
- Ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedésre, illetve bejelentett részesedésre elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség, egyéb ráfordítás,
- Eredményterhére elszámolt ellenőrzési, önellenőrzési megállapítás,
- Kedvezményezett ügylet kertében megszerzett részesedésre a szerzéskor elszámolt csökkentő tétel a részesedés nem kedvezményezett ügylet keretében történő kivezetésekor.
Az egyesületnek minősülő egyházakra vonatkozó szabályok
Adómentesség illeti az egyesületet, ha vállalkozási tevékenységből származó bevétele nem haladja meg a 10 millió forintot, de legfeljebb az összes bevétel 10 százalékát.
Az egyházi jogi személyekre vonatkozó szabályok
Az egyházi jogi személy az adóalap megállapításakor a vállalkozási tevékenység adóévi adózás előtti nyereségének azzal a részével is csökkentheti a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményét, amelyet kulturális, nevelési, oktatási, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi, sport, tudományos és műemlékvédelmi tevékenység, továbbá a hitéleti célú ingatlanfenntartás bevételt meghaladó költsége, ráfordítása (kiemelt célok) fedezetére használ fel, továbbá az e célból lekötött tartalékba helyezett összeggel. Például ha az egyházi jogi személy 2013. adóévi vállalkozási tevékenységből származó adózás előtti eredménye 300 ezer forint, akkor
- Ha a kiemelt célokra felmerült költsége 100 ezer forinttal meghaladja a kapott bevételt, ezzel a 100 ezer forinttal csökkenthető az adózás előtti eredmény.
- Dönthet úgy az egyházi jogi személy, hogy a maradék 200 ezer forint összegben lekötött tartalékot képez.
E korrekciókkal akár nullára csökkentheti az adóalapját.
Az egyházi jogi személynek növelnie kell az adóalapot a következő jogcímeken:
- A nem a vállalkozási tevékenységéhez kapott támogatás, juttatás teljes összegével, ha az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van.
- A nem a vállalkozási tevékenységhez kapott támogatás arányos részével, ha nincs az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, de a vállalkozási tevékenységből származó bevétele meghaladja a kedvezményezett mértéket.
Az egyházi jogi személy az adóalapot a közhasznú szervezetekre vonatkozó előírások szerint állapítja meg. Ez azt jelenti, hogy a levezett adóalapot elsődlegesnek tekintve, meg kell határoznia a vállalkozási tevékenység bevételének az összes bevételhez viszonyított arányát, és ha ez
- nem több 15 százaléknál, akkor nulla adóalapra kell adót számítania,
- ha több 15 százaléknál, akkor a 15 százalék feletti bevételnek a vállalkozási tevékenység bevételéhez viszonyított aránnyal szorzott elsődleges adóalap után keletkezik adókötelezettség. Például ha az elsődleges adóalap 1millió forint, a vállalkozási tevékenység bevétele 400 ezer forint, az összes bevétel 4 millió forint, akkor a vállalkozási tevékenységből származó bevétel aránya 10 százalék, az adóalap nulla. Ha az összes bevétel 1,6 millió forint, akkor a vállalkozási tevékenység bevételének aránya 25 százalék, a 15 százaléknak megfelelő összeg 240 ezer forint, a túllépés 160 ezer forint, amely a vállalkozási tevékenységből származó bevétel 40 százaléka (160 ezer/400 ezer). Az adóalap ekkor 1 000 000 x 0,4 = 400 ezer forint.
Az egyházi jogi személynél nem minősülnek vállalkozási tevékenységnek a következő tevékenységek (Lvtv. 22. § (2) bekezdés):
- a hitéleti tevékenységet és a Lvtv. 9. § (1) bekezdése szerinti tevékenységet szolgáló intézmény vagy sportintézmény működtetése, valamint az ilyen és a környezetvédelmi tevékenység folytatása,
- az üdülő hasznosítása egyházi személy részére történő szolgáltatásnyújtás révén,
- a hitélethez szükséges kiadvány, kegytárgy előállítása, értékesítése,
- az egyházi célra használt ingatlan részleges hasznosítása,
- a temető fenntartása,
- a kizárólag hitéleti tevékenységet, környezetvédelmi tevékenységet vagy az Lvtv. 9. § (1) bekezdése szerinti tevékenységet szolgáló immateriális jószág, tárgyi eszköz és készlet értékesítése, ideértve a munkaruha megtérítését is,
- a hitéleti tevékenységhez, a környezetvédelmi tevékenységhez és az Lvtv. 9. § (1) bekezdése szerinti tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásnyújtás, az ilyen tevékenységet szolgáló eszköz nem nyereségszerzési célú hasznosítása,
- az államtól vagy a helyi önkormányzattól átvállalt közfeladat ellátása során létrehozott termék, jegyzet, tankönyv, kiadvány, tanulmány előállítása és értékesítése,
- az egyházi személyek öngondoskodása céljára létrehozott nyugdíjintézet vagy nyugdíjalap működtetése.
Az Lvtv. 9. § (1) bekezdése szerinti tevékenységek a történelmi és kulturális értékeket megőrző, nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenység.
E vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenységek bevételeként a következőket kell figyelembe venni:
- a szolgáltatás ellenértékét, díját, térítését,
- a tevékenységhez kapcsolódó kártalanítás, kártérítést, kötbért, bánatpénzt, bírságot és adóvisszatérítést,
- a tevékenységhez kapcsolódóan visszafizetési kötelezettség nélkül kapott – pénzügyileg rendezett – támogatást, juttatást, és
- a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, osztaléknak, illetve az értékpapír hozamának olyan részét, amelyet a gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel.
Az egyházi jogi személy jogosult adományról igazolást kiállítani.
Helyi adó (1990. évi C. törvény-Htv.)
Egyházi jogi személy
Az egyházi jogi személy nem minősül adóalanynak a helyi adók tekintetében, de a tulajdonában lévő építményben, telken vendégéjszakát eltöltő magánszemély idegenforgalmi adó fizetésre kötelezett, kivéve, ha e személy – kizárólag az egyházi jogi személy hitéleti tevékenységéhez kapcsolódó részvétel céljából – ott tartózkodó egyházi személy (Htv. 3. § (5) bekezdés; 31. § e) pont).
Egyházi személy: a bevett egyház belső szabályában meghatározott, az egyházi jogi személy szolgálatában álló, egyházi szolgálatot sajátos egyházi szolgálati viszonyban, munkaviszonyban vagy egyéb jogviszonyban teljesítő természetes személy (Lvtv. 13. §).
Az igenforgalmi adót – ha fennáll a kötelezettség – az egyházi jogi személynek kell beszedni, de akkor is be kell fizetnie, ha elmulasztotta a beszedést (Htv. 34. §).
Egyesületnek minősülő egyház
A következő feltételek mellett mentes valamennyi helyi adó alól az egyesületnek minősülő egyház. Feltétel:
- A helyi iparűzési adó esetében, hogy a megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön ne keletkezzen adófizetési kötelezettsége.
- Építmény- és telekadó esetében, hogy az épületet, telket kizárólag az alapszabályban meghatározott alaptevékenység kifejtésére használja az egyesület.
A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.
Illeték (1990. évi XCIII. törvény – Itv.)
Az egyházi jogi személy, illetve az egyesületnek minősülő teljes személyes illetékmentességben részesül (Itv. 5. § (1) bekezdés d)–e) pont).
Cégautó-adó (1991. évi LXXXII. törvény – Gjt.)
Cégautó adót a nem magánszemély tulajdonában (használatában) álló személygépkocsi (fogalmát a Szja tv. – 1995. évi CXVII. törvény – határozza meg) után kell fizetni. Ha személygépkocsi magánszemély tulajdonában áll, akkor az adókötelezettség abban az esetben áll fenn, ha annak alapján a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) szerint költséget, ráfordítást, illetve az Szja tv. szerint tételes költségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást számoltak el (Gjt. 17/A.§ (1) bekezdés).
Nem adóköteles
- A kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsi. (Gjt. 17/A § (1) bekezdés
- A magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi, amelynek használatával összefüggésben a használó – költségei ellentételezésére – kizárólag a kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítést kap (Gjt. 17/A § (2) bekezdés)
- Munkába járás címen költségtérítést kap (Gjt. 17/A § (2) bekezdés)
- A magánszemélynek pénzügyi lízingbe adott személygépkocsi, amely után költséget nem számoltak el (Gjt. 17/A § (2) bekezdés).
- A magánszemélynek tartós bérletbe adott személygépkocsi, amely után kizárólag értékcsökkenési leírást számoltak el (Gjt. 17/A § (2) bekezdés).
Az adó alanya a személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Pénzügyi lízingbe vagy tartós bérletbe adott, hatósági nyilvántartásba bejegyzett személygépkocsi esetén az adó alanya a pénzügyi lízingbe vevő, tartós bérletbe vevő (17/B § (1) bekezdés).
A hatósági nyilvántartásban nem szereplő (külföldi rendszámú) személygépkocsi esetén az adó alanya az a személy vagy szervezet, aki vagy amely a személygépkocsi után költséget számol el.
Mentes az adó alól – többek között – az a személygépkocsi (17/D §)
- amelyet az egyházi jogi személy elsődlegesen vallási vagy azzal közvetlenül összefüggő más tevékenysége ellátásához üzemeltet,
- amely kizárólag halottszállításra szolgál,
- amelyet betegségmegelőző vagy gyógyító céllal, szociális céllal, az egészségkárosodott, hátrányos helyzetűek segítésére létrehozott alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló jogszabályban meghatározott célszervezet kizárólag súlyosan fogyatékos magánszemély(ek) rendszeres szállítására üzemeltet, ha működési szabályzatából, gazdálkodásából – az összes körülmény figyelembevételével – egyértelműen megállapítható, hogy az üzemeltetés ténylegesen az említett cél érdekében történik.
Az adó havi mértéke személygépkocsinként, a személygépkocsi kW-ban kifejezett teljesítménye és környezetvédelmi osztály-jelzése alapján differenciált mértékű, amelyet a Gjtv. 17/E § tartalmaz.
A negyedévre fizetendő adóból levonható a személygépkocsi után az adóalany terhére az önkormányzati adóhatóság által megállapított gépjárműadó (Gjt.17/F §).
Az adózó adómegállapítási, adóbevallási és adófizetési kötelezettségét negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig teljesíti. A bevallást az állami adóhatósághoz kell benyújtani (Gjt. 17/G §) .
Hozzászólások (0)