Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    362 találat a(z) A nap kérdése cimkére

    Cikk

    Olvasónk arról kérdezte szakértőnket, ha nem nyilatkozik, vagy kevesebbről, mint 80 százalékról nyilatkozik a munkavállaló, akkor a 2. félévben egyáltalán nem adható SZÉP-kártya Aktív Magyarok alszámlára juttatás, vagy egyes meghatározott juttatásként biztosítható-e az? Surányi Erzsébet okleveles közgazda válaszolt az Adózóna oldalán érkezett kérdésre.

    Cikk

    A 2025. július 1-jétől módosult 1994. évi LIII. törvény 62. § (1) bekezdése alapján a 61. § szerinti levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely nem haladja meg a minimálbér nettó összegének 60 százalékát. Abban az esetben, ha valaki csak heti 20 órában foglalkoztatott, akkor kell-e a végrehajtás alá nem vonható, le nem vonható összeget (116 029 forint) arányosítani? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.

    Cikk

    Egy kft. évek óta nem működik, végelszámolni szeretne. A kölcsön kizárólag abból keletkezett, hogy a járulékokat fizette maga után. Mivel tagi kölcsönnel nem lehetséges a végelszámolás, járható-e az az út, hogy vagy tőke- (eredmény-), vagy lekötött tartalékba helyezi a tagi kölcsönt? Vagy valóban büntetik még azzal, hogy illetéket és társasági adót is fizessen az elengedett kölcsön után? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

    Cikk

    Ha egy főfoglalkozású, áfás, átalányadózó egyéni vállalkozó átlépi az átalányadózásra jogosító éves bevételi értékhatárt, akkor ezzel összefüggésben mik a teendők? Amennyiben az értékhatár átlépése bekövetkezik, az adózó visszamenőlegesen elveszíti az átalányadózási státuszát? Hogyan szükséges ebben az esetben a járulékokat megosztani a két időszak között? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt az Adózóna oldalán érkezett kérdésekre.

    Cikk

    Cég munkaügyi dokumentációinak belső ellenőrzése során kiderült, hogy néhány, közel 30 éve belépett dolgozónak nem adott ki a munkáltató munkaköri leírást a belépéskor, kizárólag a munkaszerződésben szerepel a munkakörük, de az a részletes feladatokat nem tartalmazza. Esetleges munkaügyi ellenőrzés során hány évre visszamenőleg vizsgálhatják szankcionálás mellett azt, hogy kiadta-e a munkáltató a munkaköri leírást? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd válaszolt.

    Cikk

    Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy a 2025. július 1-jétől megszüntetett papíralapú tb-kiskönyv helyett bevezetett e-tb-kiskönyvet hol lehet megtalálni, továbbá kell-e a munkáltatónak (nem tb-kifizetőhely) erre az elektronikus felületre adatokat felvezetni a munkavállaló belépésekor/kilépésekor. A kérdésre dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász válaszolt.

    Cikk

    Újonnan indult vállalkozás főállású egyéni vállalkozójának be kell jelentkeznie a T1041 nyomtatványon? Átalányadózáskor a szépségipar egyes tevékenységeire 80 százalékos költséghányadot lehet figyelembe venni; hol lehet megtudni, hogy a 962203 sminkelés, műszempilla-építés 40 vagy 80 százalékos költséghányad alá tartozik-e? Az egyéni vállalkozás 2025. 06. 04-én tévesen áfafizetési kötelezettség alá jelentette be magát. A bevétele várhatóan messze elmarad az évi 18 millió forintos értékhatártól. Mikor léphet ki legkorábban az áfakörből? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.

    Cikk

    Olvasónk egy adószámos magánszeméllyel kapcsolatban tett fel kérdéseket, aki egyben egy kft. ügyvezetője, egyéni vállalkozó és mindemellett jelentős YouTube-bevétellel is rendelkezik. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt az Adózóna oldalán érkezett kérdésekre.

    Cikk

    Egy kft. ügyvezető tagja 1 évig volt táppénzen. A mai napig nem gyógyult meg. A továbbiakban kötelező-e neki megfizetni a minimum járulékokat? A cégben tagi jogviszonyban látja el a feladatokat nem munkaviszonyban – kérdezte olvasónk. Dr. Radics Zsuzsanna jogász, társadalombiztosítási szakértő válaszolt az Adózóna oldalán érkezett kérdésre.

    Cikk

    Helyesen gondoljuk-e, hogy a pénztárgép sztornóbizonylatát nem szükséges kontírozni bevételcsökkenésként (T 91 – K 38), amikor a sztornózás oka „téves fizetőeszköz bevitele” volt? Ellenben a következő eseteknél szükséges: téves bevitel, visszáru, vevő elállása a vásárlástól? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Díjbekérő – előlegszámla

    dr. Csobánczy Péter

    közgazdász, jogász, adótanácsadó

    Foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások áfamentesek-e?

    dr. Csobánczy Péter

    közgazdász, jogász, adótanácsadó

    24/48 munkaidőkeret – munkaszüneti nap

    dr. Kéri Ádám

    ügyvéd, compliance szakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 szeptember
    H K Sze Cs P Sz V
    31 1 2 3 4 5 6
    7 8 9 10 11 12 13
    14 15 16 17 18 19 20
    21 22 23 24 25 26 27
    28 29 30 1 2 3 4
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media