Így változhatnak a könyvvizsgálat szabályai

Megosztás Tetszik

Új átmeneti engedélyezési rendszer segíthetné a harmadik országbeli könyvvizsgálók fenntarthatósági bizonyosságnyújtását, pontosabbá válhatnak a kamarai tagság megszűnésének és a könyvvizsgáló cégek engedélyei érvényvesztésének szabályai, valamint egyszerűsödhet a digitális archiváláshoz szükséges megfelelőség igazolása. A 2026. október 27-én benyújtott törvényjavaslat a könyvvizsgálói képzést, a kamarai képviseletet és egyes hatósági eljárások határidejét is érinti. Cikkünkben összefoglaltuk a várható módosításokat.

A T/927. számú törvényjavaslat nemcsak a számviteli szabályozásban hozna változásokat. Több ponton módosítaná a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvényt (Kkt.) is.

A módosítások egy része a fenntarthatósági jelentésekhez kapcsolódó bizonyosságnyújtás uniós szabályozásához igazodna. Más rendelkezések a könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek kamarai nyilvántartásával, a tevékenység végzésére jogosító engedélyekkel, a dokumentáció megőrzésével, illetve a szakmai képzéssel foglalkoznának.

A javaslat több olyan pontosítást is tartalmaz, amelynek gyakorlati jelentősége lehet a könyvvizsgálói megbízatások megszűnésekor vagy a kamarai eljárásokban.

Új átmeneti engedélyezési rendszer a harmadik országbeli könyvvizsgálóknál

A törvényjavaslat egyik legjelentősebb könyvvizsgálati módosítása a harmadik országbeli könyvvizsgálók fenntarthatósági bizonyosságnyújtására vonatkozna.

A Kkt. 69. §-ának tervezett új (1a) és (1b) bekezdése külön engedélyezési rendszert vezetne be az érintett természetes személyek számára.

A szabályozás lényege, hogy a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyossági jelentések tekintetében a harmadik országbeli könyvvizsgálónak meghatározott feltételekkel nem kellene teljesítenie a Kkt. 68. § (1) bekezdése szerinti engedély megszerzéséhez előírt valamennyi általános engedélyezési feltételt.

Az érintett bizonyossági jelentésekre a törvényben meghatározott minőségbiztosítási rendelkezéseket sem kellene alkalmazni. Ez azonban nem jelentené az engedélyezési kötelezettség megszüntetését.

A javaslat szerint a harmadik országbeli könyvvizsgálónak meghatározott adatokat kellene megküldenie a közfelügyeleti hatóság részére. Az adatszolgáltatás hiánytalan teljesítése esetén, a hatóság a fenntarthatósági bizonyosságnyújtás céljára engedélyt adna ki.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara az engedély alapján jegyzékbe venné az érintett könyvvizsgálót, és a jegyzékben feltüntetné, hogy az engedély kiadására az átmeneti rendszer alapján került sor.

A könnyítés tehát nem az ellenőrzés nélküli tevékenységvégzés lehetőségét teremtené meg, hanem a fenntarthatósági bizonyosságnyújtásra kialakított, külön feltételekhez kötött engedélyezési eljárást.

OLVASSA TOVÁBB! Erről szól még a cikk:

• milyen adatokat kellene megküldenie a könyvvizsgálónak?

• a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodókra is kiterjedne a könnyítés,

• meddig lehetne alkalmazni az átmeneti rendszert,

• pontosabbá válna a kamarai tagság megszűnésének időpontja,

• a kamarai tagság megszűnése egyes igazolásokat is érintene,

• mi történne a könyvvizsgáló cég engedélyével, ha törlik a nyilvántartásból,

• könnyítés a digitális archiválás megfelelőségének igazolásában,

• változhat a könyvvizsgálói képzés tartalma,

• atalakulna a kamarai küldöttgyűlés összetételének egyik szabálya,

• egyes hatósági eljárások határideje 120 napra emelkedne,

• fogalmi változás a könyvvizsgálók visszahívásánál,

• egyéb, kisebb jelentőségű pontosítások,

• mikor lépnének hatályba a változások,

• mire érdemes figyelniük a könyvvizsgálóknak és könyvvizsgáló cégeknek.