hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

A nap kérdése: teraszt és erkélyt hogyan kell beszámítani a lakás alapterületébe?

  • adozona.hu

Az 5 százalékos áfa alkalmazási feltételei között hogyan kell értelmezni a terasz, illetve az erkély alapterületének beszámítására vonatkozó rendelkezéseket? – kérdezte olvasónk. Dr. Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.

OLVASÓNK KÉRDÉSE:

Új lakás hasznos alapterülete a lakáshoz épített földszinti terasz és az emeleti erkély területével túllépné az 5 százalékos áfa feltételei között meghatározott 150 négyzetméter nagyságot. Egy kétszintes lakás terveiben az épület földszinti födémmel fedett része és az emeleti lapos tetős födém alatt, a téglalap alakú épület egyik sarkában elhelyezkedve, az épületbe beugrószerűen, a lakás földszintjén teraszt, a fölött erkélyt alakítanak ki. Az emeleti szinten elhelyezkedő erkély fölött az emeleti födém, egyben a tetőszerkezet található, amit a földszinttel egyezően, az erkély sarkán elhelyezkedő, az épület teljes magasságában felfutó oszlop tart. A földszinti terasz két oldalról, derékszögben az épülettel határolt, de nem lesz korlátja, és nem lesz oldalról körülzárva. Az emeleti erkélyt egy üvegkorlát, és két oldalról, derékszögben, a házszerkezet fogja közre. Vélekedésünk szerint a földszinti terasz „fedett” négyzetmétere nem számít bele a hasznos alapterületbe, mert a terasz feletti födém adja az emeleti erkély padlózatát, ez a födémmel együtt épül meg, a lakás szerkezeti részeként. Úgy véljük viszont, hogy az emeleti erkély fedett négyzetmétere beleszámít a hasznos alapterület számításába, mert körülhatárolt, alul padlózat, felül tetőszerkezet, oldalról korlát határolja.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A külső tereket abban az esetben kell figyelembe venni a hasznos alapterület számítása során, ha

– azok külső tartózkodó terek (terasz, erkély, tornác, loggia),

– azokat részben vagy egészben épületszerkezet fogja közre (például korlát, mellvéd vagy épület falszakasza),

– amelyek fedettek, és a belmagasságuk legalább 1,90 méter.

Mint látható, a feltételeknek megfelel az is, ha a külső teret csak részben fogja közre az épületszerkezet.

Kapcsolódó cikkünk: Indul a roham az albérletekért: a bérleti díj, a közös költség, a kaució utáni adózási szabályok, költségelszámolási lehetőségek

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Munkaidőkeret – szabadság számítása

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Munkavállalói felmondás gyed után

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 február
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 1

Együttműködő partnereink