Szeptember elsejétől változnak a kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok szabályai. Kötelező lesz, vagy sem, előzetes vizsgálatot végeztetni a munkavállalóknál? Lehet-e erre a kérdésre egyáltalán egyértelmű választ adni? Az Adózóna oldalán érkezett kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
Áfaregisztrációval rendelkező német társaság SAP számlázó rendszert használ. Az általa kiállított belföldi számlákon az eladó (saját) és a vevő magyar adószáma helyett a magyarországi közösségi adószámokat (HUxxxxxxxx) tünteti fel a számlán. A kiállított számlák belföldi egyenes adós számlák. Megfelel a hatályos szabályoknak, hogy a számlákon csak a magyar közösségi adószámok szerepelnek? Az így kiállított számlákat a belföldi cégekhez hasonlóan jelenteni kell a NAV online számla rendszerben, vagy létezik erre mentesség? Az áfaregisztrációval rendelkező cégek esetében kötelező a belföldi értékesítésbe vont termékek, közvetített szolgáltatások készletnyilvántartása? – kérdezte olvasónk. Nagy Norbert adószakértő válaszolt.
Adott egy egyéni vállalkozó, aki 2014-ben vásárolt egy ingatlant 10 millió forintért mint vállalkozó. 2024-ben meg szeretné szüntetni a vállalkozását. Ha megszünteti, akkor ezen ingatlan után nincs adófizetési kötelezettsége, illetve, ha a tevékenység megszüntetése után értékesíti ezen ingatlant, akkor a szerzési időpont ugyanúgy 2014, amely 5 éven túli, ezért szja-mentes az ingatlanértékesítés? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt az Adózóna oldalán érkezett kérdésre.
Sportszervezet hivatásos sportolókat alkalmaz, a sportörvénynek megfelelően munkaszerződéssel. Az edzéseken vagy a mérkőzéseken elszenvedett sérülés (miután az a munkakörében eljárva éri a munkavállalót) üzemi balesetnek minősül-e, és jár-e a baleseti táppénz? Ha igen, akkor kérdés, hogy meddig tarthat a táppénz folyósítása, mikor végez újból munkát a sportoló: akkor, amikor újra versenyezhet, vagy amikor rehabilitációs, könnyített edzésmunkát kezd el? – kérdezte olvasónk. Dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász válaszolt.
Társaságunk könyvvizsgálója a teljességi nyilatkozatot az ügyvezetővel és a könyvelésért felelős személlyel is alá akarja írattatni. A könyvelőt erre kötelezheti? Szerintem csak az ügyvezetőt kötelezheti erre. A könyvvizsgálat során több olyan Excelt is csatolt, amelynek kitöltése felesleges, mert a könyvelőszoftverből kinyerhetők az ebben szereplő adatok. Kötelezhet minket ezen Excelek kitöltésére? A könyvvizsgáló cégjegyzékbe történő felvétele kötelező? A cégjegyzékbe bejegyzett könyvvizsgáló társaságiszerződés-módosítással lecserélhető-e? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt az Adózóna oldalán érkezett kérdésre.
Munkavállaló megbetegedett, kórházi ellátásra is szorult. A sürgősségi ambulancián csak egy igazolást kapott, megjegyzésben 8-as kóddal – azt is csak kérésre, később –, ami nem igazolja a keresőképtelenséget. A kormányhivatal ezért nem fogja elfogadni, a háziorvos pedig nem tud visszamenőlegesen igazolást adni. Mit tehet a munkáltató ez esetben, kiadhat-e betegszabadságot, szabadságot, vagy igazolatlan távollétnek minősül a hiányzás? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.
Egy kft. „vásárolt” egy személygépkocsit nyíltvégűlízing-szerződéssel 5 éves futam idővel. A számviteli törvény szerint megállapítottam a maradványértéket, és ezután számoltam el a számviteli törvény szerinti écs-t. A Tao. törvény szerinti écs-t pedig a teljes összegre számoltam el. Kérdésem, hogy lehet-e több a Tao. szerinti écs a számviteli törvény szerinti écs-nél – kérdezte olvasónk. Nagy Norbert adószakértő válaszolt az Adózóna oldalán érkezett kérdésre.
Egy társaság vállalatirányítási rendszert és online pénztárgépet használ az üzleteiben. A vásárlás során a vállalatirányítási rendszerből kinyomtatja a vevőnek a készpénzes vagy bankkártyás számlát, és a pénztárgépből a nyugtát. A számla másodpéldányát is kinyomtatja, és hozzátűzi a nyugta egy példányát, bankkártyás fizetés esetén az igazolást. Rendkívül helyigényes a tárolás, és felesleges költség az elhasznált papír. Mivel ezek normál számlák, kötelező a másodpéldány nyomtatása és megőrzése? – kérdezte olvasónk.Gyüre Ferenc adótanácsadó válaszolt.
Betegség miatt nem vállalta egy könyvelő 2024. évre cégek könyvelését. Az érintett céggel könyvviteli és adózási szolgáltatáshoz kapcsolódó adatkezelési és adatfeldolgozási szerződést írt alá a könyvelő. Az új könyvelő e-mailben kéri az alkalmazottak iratait, a könyvelt adatállományt. Ha a régi könyvelő adatot szolgáltat az újnak, nem sérti meg a vonatkozó jogszabályt? Kinek köteles átadni a volt partnercég iratanyagát? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt.
Egy kft.-ben jelentős ingatlanvagyon van, és szeretnénk a céget végelszámolással megszüntetni. Ha ezt a vagyont a tulajdonos vagyonfelosztás során megkapja, akkor ezek után neki milyen fizetési kötelezettsége keletkezik, Illeték- illetve adófizetés? A cégben jelentős tagi kölcsön is van. Ennek a rendezése, hogy történik? – kérdezte olvasónk, dr. Buzády Csongor, az LLM a Budlegal Ügyvédi Társulás ügyvédje, vállalatfinanszírozási szakjogász válaszolt az Adózóna oldalán érkezett kérdésre.
Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy ha az szja-bevallásban nem jelölte, hogy 2024-től átalányadózásra szeretne áttérni, ezt önellenőrzés során megteheti-e. A kérdésre Lepsényi Mária adószakértő válaszolt.
A 2023. évi EPR-bevallásainkat sajnos szükséges lenne módosítani! Van rá valamilyen mód, hogy ezt meg tudjuk tenni március 31-e után is? Mit lehet tenni ilyenkor, ha tudjuk hogy rosszak az adatok és nem tudjuk korrigálni? Olvasói kérdésre Tüske Zsuzsanna vámszakértő válaszolt.
Szeretnék választ kapni arra a kérdésre, hogy a főállású átalányadózó egyéni vállalkozó csed és gyed ellátásának az összege mi alapján kerül meghatározásra! A garantált bérminimum alapján számított és megfizetett tb-összeg a számítás alapja, vagy az általa megszerzett jövedelem? Ugyanígy kérdés számomra, hogy táppénzigénylés esetén mi a táppénz összeg alapja? A vállalkozó havonta a garantált bérminimum szerint fizeti meg a tb-járulékot, de a havi bevétele átlagosan 800 ezer forint és 40 százalék költséghányadra jogosult – kérdezte olvasónk. Czeglédi Bernadett munkajogi és társadalombiztosítási szakértő válaszolt az Adózóna oldalán érkezett kérdésre.
Munkavállaló albérletbe költözött, a tulajdonos nem egyezett bele a lakcímre történő bejelentkezéshez, így a tartózkodási helyről nincs hivatalos okirat. Korábbi lakcímére kapott költségtérítést a munkavállaló. Kell-e továbbra is adni a juttatást az állandó lakcím után, vagy elegendő-e, ha a dolgozik nyilatkozik arról, hogy megváltozott a tartózkodási helye, és már nem kéri a költségtérítést? – kérdezte olvasónk. Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.
Érdeklődni szeretnék, hogy amennyiben a forintban jóváhagyott osztalékot euróban szeretnének kifizetni, úgy milyen árfolyammal számíthatom át! A Revolut sajátossága, hogy nincs közzétett aznapi devizaeladási árfolyama, hanem az folyamatosan változik. Két tulajdonos részére lenne osztalékkifizetés eurós számláról eurós számlára – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt az Adózóna oldalán érkezett kérdésre.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték