86 találat a(z) szokásos piaci ár cimkére

Közhasznú nonprofit kft. – kapcsolt vállalkozás Kérdés

Transzferár-értékhatár számítása: régi vs. új NGM rendelet Cikk

Társaságunk bérbe adja az ingatlanjait kapcsolt vállalkozásának. Szokásos piaci áron az ügyleti érték nem haladja meg a 150 millió forintot. A közüzemi díjakat változatlan értékben terheli át a kapcsolt vállalkozására (500 millió forint alatt). Összevonandó ügyletnek minősül-e a bérbeadás, és a kapcsolódó közüzemi díjak számlázása? Az Adózóna oldalán érkezett kérdésre Antretter Erzsébet adószakértő, a Niveus adótanácsadási üzletágvezetője adott választ.

Kapcsolt vállalkozások dokumentációs kötelezettsége 2026-ban Cikk

A kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek transzferár-kockázata 2026-ban sem csökken, a szokásos piaci ár elve a társaságiadó-alap meghatározásának egyik klasszikus ellenőrzési pontja, és a hiányos dokumentáció miatti mulasztási bírság nyilvántartásonként is. A megfelelés gyakorlati kérdés, a bevallásban teljesítendő adatszolgáltatás mögött tényleges, az adott adóévre elkészített transzferár-nyilvántartásnak kell állnia.

Osztalékfizetés értékpapír-átruházással Kérdés

Adócsomag: zárulnak a kiskapuk az adótechnikai korrekciók előtt – tervezett változások a számviteli törvényben Cikk

A számviteli törvény (2000. évi C. törvény, Szt.) több lényeges pontját módosítaná a kormány az október 2-án társadalmi egyeztetésre bocsátott adótörvény-módosítási javaslatban foglaltak szerint. Cél a hazai számviteli gyakorlat közelebb vitele az adórendszer és különösen a társasági adó szabályaihoz, illetve a jogharmonizáció erősítése és a beszámolók valódiságának biztosítása.

Tagi kölcsön kamatának mértéke – szokásos piaci ár elve Kérdés

Szokásos piaci ár az áfa rendszerében IV. rész – szabadpiaci forgalmi érték, jogesetekkel Cikk

Cikksorozatunk negyedik, befejező részében azt vizsgáljuk meg, hogy az áfa rendszerében mit értünk szokásos piaci ár, illetve szabadpiaci forgalmi érték alatt, ezt az értéket hogyan kell meghatározni.

Szokásos piaci ár az áfa rendszerében – 3. rész: adólevonási jog csoporton belüli szolgáltatásoknál Cikk

Cikksorozatunk harmadik részében a csoporton belüli szolgáltatásokhoz kapcsolódó adólevonási jog fennállását vizsgáljuk, különös tekintettel a közvetett számlázás módszere, az egyes csoporttag társaságok között meghatározott felosztási kulcs alapján szétosztott szolgáltatások esetén.

Szokásos piaci ár az áfa rendszerében – 2. rész: utólagos transzferár-korrekció áfakezelése Cikk

Cikksorozatunk első részében bemutattuk, hogy az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) milyen esetekben írja elő a szokásos piaci ár adóalapként történő alkalmazását. Az alábbiakban a kapcsolt vállalkozással rendelkező társaságokat érintő utólagos transzferár-korrekciók áfakezelését, illetve arra vonatkozóan az Európai Bizottság áfaszakértői csoportjának álláspontját és az Európai Bíróság főtanácsnokának e tárgyban hozott indítványát ismertetjük.

Transzferárazás az áfa rendszerében – 1. rész: a szokásos piaci ár mint adóalap Cikk

Az adóhatósági ellenőrzések kiemelt célja annak vizsgálata, hogy a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak megfelelnek-e a szokásos piaci árnak, az adóalanyok megfelelően állapították-e meg adófizetési kötelezettségüket. A közelmúltban több előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményeztek e témában az Európai Bíróságnál. Cikksorozatunkban a közösségi és hazai szabályozás előírásai mellett az Európai Bíróság ítéleteit, valamint a közelmúltban megjelent főtanácsnoki indítványokat mutatjuk be. Az első részben ismertetjük, hogy az Áfa tv. milyen esetekben írja elő a szokásos piaci ár adóalapként történő alkalmazását, termékimport esetén az import áfa adóalapját képező vámérték kapcsolt felek között alkalmazott transzferár-kiigazítás szerinti módosításának lehetőségét.

Tao – elvárt adó (szokásos piaci ár) Kérdés

Sajátrészvény-visszavásárlás ajándékozás után Kérdés

Közeledik a tao-bevallás határideje: érdemes átgondolni az adóoptimalizálási lehetőségeket Cikk

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) hatálya alá tartozó adózóknak 2025. június 2-áig kell benyújtaniuk a 2024. évre vonatkozó társaságiadó-bevallásukat. A társaságiadó-alap meghatározásánál érdemes átgondolni, hogy milyen esetleges adóoptimalizálási lehetőségek állnak rendelkezésre, melyek még alkalmazhatók a 2024. évre akár annak zárása előtt is. Írásunk célja néhány ilyen lehetőség bemutatása a teljesség igénye nélkül.

Térítés nélküli áru EU-ból Kérdés

Az év végi transzferár-kiigazítások kezelése Cikk

Az év vége közeledte a kapcsolt vállalkozások számára is izgalmakat tartogat, hiszen már a könyvviteli zárlat előtt is lehetőség nyílik arra, hogy az érintett adózók az adózás előtti eredmény szintjén kezeljék a transzferár-korrekciókat. Ennek mint lehetőségnek leginkább a kettős adóztatás elkerülésében mutatkozik meg az előnye. Bár általános szabályok leírhatók, a kiigazításokat érdemes óvatosan kezelni a pontos különbözet helyes számszerűsítése, továbbá az esetleges áfahatások és az azokat körülvevő bizonytalanságok miatt.