80 találat a(z) szokásos piaci ár cimkére
Szokásos piaci ár az áfa rendszerében IV. rész – szabadpiaci forgalmi érték, jogesetekkel
Cikk
Cikksorozatunk negyedik, befejező részében azt vizsgáljuk meg, hogy az áfa rendszerében mit értünk szokásos piaci ár, illetve szabadpiaci forgalmi érték alatt, ezt az értéket hogyan kell meghatározni.
Szokásos piaci ár az áfa rendszerében – 3. rész: adólevonási jog csoporton belüli szolgáltatásoknál
Cikk
Cikksorozatunk harmadik részében a csoporton belüli szolgáltatásokhoz kapcsolódó adólevonási jog fennállását vizsgáljuk, különös tekintettel a közvetett számlázás módszere, az egyes csoporttag társaságok között meghatározott felosztási kulcs alapján szétosztott szolgáltatások esetén.
Szokásos piaci ár az áfa rendszerében – 2. rész: utólagos transzferár-korrekció áfakezelése
Cikk
Cikksorozatunk első részében bemutattuk, hogy az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) milyen esetekben írja elő a szokásos piaci ár adóalapként történő alkalmazását. Az alábbiakban a kapcsolt vállalkozással rendelkező társaságokat érintő utólagos transzferár-korrekciók áfakezelését, illetve arra vonatkozóan az Európai Bizottság áfaszakértői csoportjának álláspontját és az Európai Bíróság főtanácsnokának e tárgyban hozott indítványát ismertetjük.
Transzferárazás az áfa rendszerében – 1. rész: a szokásos piaci ár mint adóalap
Cikk
Az adóhatósági ellenőrzések kiemelt célja annak vizsgálata, hogy a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak megfelelnek-e a szokásos piaci árnak, az adóalanyok megfelelően állapították-e meg adófizetési kötelezettségüket. A közelmúltban több előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményeztek e témában az Európai Bíróságnál. Cikksorozatunkban a közösségi és hazai szabályozás előírásai mellett az Európai Bíróság ítéleteit, valamint a közelmúltban megjelent főtanácsnoki indítványokat mutatjuk be. Az első részben ismertetjük, hogy az Áfa tv. milyen esetekben írja elő a szokásos piaci ár adóalapként történő alkalmazását, termékimport esetén az import áfa adóalapját képező vámérték kapcsolt felek között alkalmazott transzferár-kiigazítás szerinti módosításának lehetőségét.
Tao – elvárt adó (szokásos piaci ár)
Kérdés
Sajátrészvény-visszavásárlás ajándékozás után
Kérdés
Közeledik a tao-bevallás határideje: érdemes átgondolni az adóoptimalizálási lehetőségeket
Cikk
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) hatálya alá tartozó adózóknak 2025. június 2-áig kell benyújtaniuk a 2024. évre vonatkozó társaságiadó-bevallásukat. A társaságiadó-alap meghatározásánál érdemes átgondolni, hogy milyen esetleges adóoptimalizálási lehetőségek állnak rendelkezésre, melyek még alkalmazhatók a 2024. évre akár annak zárása előtt is. Írásunk célja néhány ilyen lehetőség bemutatása a teljesség igénye nélkül.
Térítés nélküli áru EU-ból
Kérdés
Az év végi transzferár-kiigazítások kezelése
Cikk
Az év vége közeledte a kapcsolt vállalkozások számára is izgalmakat tartogat, hiszen már a könyvviteli zárlat előtt is lehetőség nyílik arra, hogy az érintett adózók az adózás előtti eredmény szintjén kezeljék a transzferár-korrekciókat. Ennek mint lehetőségnek leginkább a kettős adóztatás elkerülésében mutatkozik meg az előnye. Bár általános szabályok leírhatók, a kiigazításokat érdemes óvatosan kezelni a pontos különbözet helyes számszerűsítése, továbbá az esetleges áfahatások és az azokat körülvevő bizonytalanságok miatt.
Kapcsolt vállalkozások között tárgyi eszközök adásvétele
Cikk
Adott két kapcsolt vállalkozás, ahol az anyavállalat a társasági adó alanya, míg a leányvállalat kivás. Egymás közötti adásvétel esetében, milyen értéken veheti át az eszközöket az anya- a leányvállalattól? Milyen korrekciókat kell esetleg végezni? Az áfa levonható lesz vagy sem? Az Adózóna oldalán érkezett kérdésre Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.
Kapcsolt vállalkozás közötti tárgyieszköz-eladás
Kérdés
Üzletrész értékesítése kapcsolt vállalkozások között
Kérdés
Fizetési határidő meghosszabbítása kapcsolt vállalkozások között
Cikk
Ha egy vállalkozás a kapcsolt vállalkozása esetén a már kiállított számláknál utólag fizetési határidőt módosít, akkor ennek van-e bármilyen adójogi vonzata? A módosítás hatására a fizetési határidő kitolódna (száma kelte + 9 hónap lenne), ami eltér a cég szokásától. Olvasói kérdésre Erdős Gabriella adószakértő válaszolt.