Háromrészes cikksorozatunk első részében azt jártuk körbe, hogyan lehet biztosan megállapítani, hogy kapcsolt vállalkozási viszonyról van-e szó. A második részben azt mutattuk be, mit jelent valójában a szokásos piaci ár. A harmadik, befejező részben pedig ahhoz nyújtunk fogódzót, hogy milyen nyilvántartást kell vezetni, illetve adatszolgáltatást teljesíteni.
Háromrészes cikksorozatunk első részében azt jártuk körbe, hogyan lehet biztosan megállapítani, hogy kapcsolt vállalkozási viszonyról van-e szó. Ezt követően a kérdés rendszerint az, hogy a felek milyen árat alkalmazhatnak egymás között. Mostani cikkünkben az erre vonatkozó szabályokat ismertetjük.
A nemzetközi adózásban visszatérő kérdés, hogy miként kell értelmezni a kétoldalú adóegyezmények rendelkezéseit akkor, amikor az OECD Modellegyezmény Kommentárja időközben módosul. A kérdés különösen időszerűvé vált a 2025. évi OECD-frissítéssel, amely több területen – így a határon átnyúló otthoni munkavégzés, a természeti erőforrások feltárása és kitermelése, a transzferárazás, valamint a kölcsönös egyeztetési eljárás szabályai körében – pontosításokat fogalmaz meg az értelmezésben.
Társaságunk bérbe adja az ingatlanjait kapcsolt vállalkozásának. Szokásos piaci áron az ügyleti érték nem haladja meg a 150 millió forintot. A közüzemi díjakat változatlan értékben terheli át a kapcsolt vállalkozására (500 millió forint alatt). Összevonandó ügyletnek minősül-e a bérbeadás, és a kapcsolódó közüzemi díjak számlázása? Az Adózóna oldalán érkezett kérdésre Antretter Erzsébet adószakértő, a Niveus adótanácsadási üzletágvezetője adott választ.
A kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek transzferár-kockázata 2026-ban sem csökken, a szokásos piaci ár elve a társaságiadó-alap meghatározásának egyik klasszikus ellenőrzési pontja, és a hiányos dokumentáció miatti mulasztási bírság nyilvántartásonként is. A megfelelés gyakorlati kérdés, a bevallásban teljesítendő adatszolgáltatás mögött tényleges, az adott adóévre elkészített transzferár-nyilvántartásnak kell állnia.
A számviteli törvény (2000. évi C. törvény, Szt.) több lényeges pontját módosítaná a kormány az október 2-án társadalmi egyeztetésre bocsátott adótörvény-módosítási javaslatban foglaltak szerint. Cél a hazai számviteli gyakorlat közelebb vitele az adórendszer és különösen a társasági adó szabályaihoz, illetve a jogharmonizáció erősítése és a beszámolók valódiságának biztosítása.
Cikksorozatunk negyedik, befejező részében azt vizsgáljuk meg, hogy az áfa rendszerében mit értünk szokásos piaci ár, illetve szabadpiaci forgalmi érték alatt, ezt az értéket hogyan kell meghatározni.
Cikksorozatunk harmadik részében a csoporton belüli szolgáltatásokhoz kapcsolódó adólevonási jog fennállását vizsgáljuk, különös tekintettel a közvetett számlázás módszere, az egyes csoporttag társaságok között meghatározott felosztási kulcs alapján szétosztott szolgáltatások esetén.
Cikksorozatunk első részében bemutattuk, hogy az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) milyen esetekben írja elő a szokásos piaci ár adóalapként történő alkalmazását. Az alábbiakban a kapcsolt vállalkozással rendelkező társaságokat érintő utólagos transzferár-korrekciók áfakezelését, illetve arra vonatkozóan az Európai Bizottság áfaszakértői csoportjának álláspontját és az Európai Bíróság főtanácsnokának e tárgyban hozott indítványát ismertetjük.
Az adóhatósági ellenőrzések kiemelt célja annak vizsgálata, hogy a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak megfelelnek-e a szokásos piaci árnak, az adóalanyok megfelelően állapították-e meg adófizetési kötelezettségüket. A közelmúltban több előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményeztek e témában az Európai Bíróságnál. Cikksorozatunkban a közösségi és hazai szabályozás előírásai mellett az Európai Bíróság ítéleteit, valamint a közelmúltban megjelent főtanácsnoki indítványokat mutatjuk be. Az első részben ismertetjük, hogy az Áfa tv. milyen esetekben írja elő a szokásos piaci ár adóalapként történő alkalmazását, termékimport esetén az import áfa adóalapját képező vámérték kapcsolt felek között alkalmazott transzferár-kiigazítás szerinti módosításának lehetőségét.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték