A kapcsolt vállalkozási viszony felismerése a gyakorlatban

Megosztás Tetszik

A kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó szabályok említésekor sokan azonnal a transzferár-dokumentációra gondolnak. Pedig a sorrend fordított. Mielőtt az alkalmazott árakat, a nyilvántartási kötelezettséget vagy az adatszolgáltatást vizsgálnánk, azt kell eldönteni, hogy a felek egyáltalán kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e. Ez első látásra egyszerű kérdésnek tűnhet, a gyakorlatban azonban könnyű túl szűken értelmezni a kapcsoltság fogalmát.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény (Tao. tv.) több olyan kapcsolatot is nevesít, amely kapcsolt vállalkozási viszonyt eredményezhet. A legismertebb eset az, amikor az egyik vállalkozás a másikban közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik. Ugyanez igaz fordított irányban is. Kapcsoltság jöhet létre akkor is, ha egy harmadik személy rendelkezik mindkét vállalkozásban ilyen befolyással. A Tao. tv. 4. § 23. pontja ezért nem egyszerűen tulajdoni hányadokat sorol fel, hanem a polgári törvénykönyv (Ptk.) többségi befolyásra vonatkozó szabályaira épít.

A tulajdoni arány önmagában nem mindig ad teljes választ

A Ptk. szerint többségi befolyás nemcsak akkor állhat fenn, ha valaki a szavazatok több, mint felével rendelkezik. Meghatározó befolyást jelenthet az is, ha egy tag vagy részvényes jogosult a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottság tagjai többségének megválasztására és visszahívására.

Hasonló eredményre vezethet olyan megállapodás is, amely alapján több tag vagy részvényes azonos tartalommal szavaz, és ezzel együtt a szavazatok több mint felét képesek gyakorolni.

Ez azért fontos, mert egy vállalkozás kapcsolati térképét nem lehet kizárólag a cégjegyzékben szereplő százalékok alapján elkészíteni. Egy társaságban fennálló kisebb közvetlen részesedés mögött is lehet olyan megállapodás vagy közvetett tulajdonosi lánc, amely végül többségi befolyáshoz vezet. A közvetett befolyás vizsgálatánál pedig nem elég az első tulajdonosi szintet megnézni. Végig kell követni azt a láncot, amelyen keresztül a döntési jogok ténylegesen érvényesülnek.

OLVASSA TOVÁBB! Erről szól még a cikk:

• a Kúria Kfv. V. 35 115/2024/6. számú döntése,

• a közös tulajdonos és a hozzátartozói kapcsolatok is számítanak,

• a helyes sorrend a gyakorlatban.