Kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek: mit jelent valójában a szokásos piaci ár?

  • Gyüre Ferenc adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Háromrészes cikksorozatunk első részében azt jártuk körbe, hogyan lehet biztosan megállapítani, hogy kapcsolt vállalkozási viszonyról van-e szó. Ezt követően a kérdés rendszerint az, hogy a felek milyen árat alkalmazhatnak egymás között. Mostani cikkünkben ezt járjuk körbe.

piaci ár, transzferár,
Két látszólag azonos termék vagy szolgáltatás ára is eltérhet a szerződéses feltételek, a mennyiség, a piac, a fizetési feltételek, a vállalt kockázatok vagy akár a felek üzleti stratégiája miatt
Forrás: ChatGPT: AI közreműködésével készült kép
A rövid válasz az, hogy a kapcsolt vállalkozások szabadon köthetnek szerződéseket egymással, az adózás azonban nem hagyhatja figyelmen kívül azt az esetet, amikor a feltételek eltérnek attól, amit egymástól független felek hasonló körülmények között alkalmaznának.

Ezt fejezi ki a szokásos piaci ár elve. A társaságiadó-törvény (Tao tv.) 18. paragrafusa abból indul ki, hogy ha a kapcsolt vállalkozások egymás közötti megállapodásukban a szokásos piaci ártól eltérő ellenértéket alkalmaznak, az eltérésnek hatása lehet a társaságiadó-alapra.

CIKKSOROZATUNK ELSŐ RÉSZE: A kapcsolt vállalkozási viszony felismerése a gyakorlatban

Az adózás rendjéről szóló törvény ugyanezt az alapgondolatot általános szinten is megfogalmazza. A kapcsolt felek közötti, piacitól eltérő feltételeket adózási szempontból főszabály szerint a szokásos piaci ár alapulvételével kell megítélni.

Nem egyetlen helyes számot keresünk

A szokásos piaci ár kifejezés könnyen azt a benyomást keltheti, hogy minden ügylethez tartozik egyetlen egzakt összeg. A gyakorlat ennél összetettebb. Két látszólag azonos termék vagy szolgáltatás ára is eltérhet a szerződéses feltételek, a mennyiség, a piac, a fizetési feltételek, a vállalt kockázatok vagy akár a felek üzleti stratégiája miatt. Emiatt a transzferár-vizsgálat első lépése nem az árkeresés, hanem az ügylet pontos megértése.

Meg kell határozni, hogy a felek valójában mit nyújtanak egymásnak, milyen funkciókat látnak el, milyen eszközöket használnak és milyen kockázatokat vállalnak. Például egy egyszerű adminisztratív szolgáltatás és egy stratégiai döntéshozatalt, különleges szaktudást vagy értékes immateriális javakat igénylő szolgáltatás nem kezelhető azonos módon csak azért, mert mindkettőre ráhúzható, hogy tanácsadás.

CIKKÜNK FOLYTATÁSÁBAN

  • ismertetjük, hogyan rendelkeznek a vonatkozó jogszabályok,
  • rámutatunk, hogy az összehasonlíthatóság fontosabb, mint az adat mennyisége, és a dokumentáció nem teremti meg a piaci árat.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Jövedéki adó visszatérítése

Laczi Ferenc

igazságügyi jövedéki szakértő

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Alkoholos italok árulása, kimérése

Laczi Ferenc

igazságügyi jövedéki szakértő

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 október
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink