hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Diákok albérletben: szerződés, adózás, közüzemi díjak, felújítás lakhatásért cserébe

  • Lepsényi Mária adószakértő

Rövidesen eldől, hogy ki tanul tovább egyetemen, főiskolán, így megindul az az albérletet keresők rohama. Fontos, hogy aki albérletben él, az körültekintően kössön szerződést. Sok buktatója van annak, ha az ingatlanbérleti szerződés házilag készül, mivel jogvita esetén az ilyen szerződések nem nyújtanak valódi védelmet egyik félnek sem. A problémás – nemfizető, károkozó, ki nem költöző – bérlővel szemben, a közjegyző előtt tett nyilatkozat valódi védelmet a szakszerűen megírt bérleti szerződéssel együtt nyújt.

Ki kössön szerződést a bérbeadóval?

Az albérleti díjat jellemzően a szülők bocsátják a gyermekük rendelkezésére. Amennyiben például a diáknak vagy szüleinek más településen van ingatlana, és azt bérbe adják, akkor egyáltalán nem mindegy, hogy ki köti a bérleti szerződést a bérbeadóval.

Olvassa el az Adózóna „Külföldre vándorol a család: ki, hol adózik a bérbe adott magyarországi ingatlan után, levonható-e a bérelt lakás díja?”, „Termőföldből napelempark – mutatjuk a földterület bérbeadásának adóvonzatát” és „Saját készítésű termék eladása Meskán/Facebookon – így adózik egy nyugdíjas” című írását! „Az Adózóna válaszol: ingatlan-bérbeadás – mire figyeljen a magánszemély?”, „Az Adózóna válaszol: bérbeadásból származó jövedelem” című videóit a címre kattintva éri el.

Máshol bérelt lakás bérleti díjának „betudása”

Az szja-törvény 17. § (5) bekezdése értelmében, a lakás bérbeadásából származó bevételéből a magánszemély levonhatja az általa más településen bérelt lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett díját.

E szabály akkor alkalmazható, ha

  • a bérbeadás és a bérlés időtartama 90 napnál több;
  • bérelt lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységből származó bevételéből nem számol el költséget ezzel összefüggésben;
  • a magánszemély számára a bérleti díjat még részben sem térítik meg.

A bérleti jogviszonyt a bérleti szerződés igazolja, míg a díj megfizetését a bérbeadó magánszemély által kiállított számlával, vagy számviteli bizonylattal (ha a bérbeadó nem kért adószámot) kell igazolni. Fontos kiemelni azonban azt, hogy a bevételt akkor is be kell vallani, ha a bérbe vett lakás bérleti díja meghaladja a bérbeadott lakás bérleti díját.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mikor számít bevételnek a közüzemi díj és mikor nem, mire kell figyelni, ha több bérlő van, vagy ha több magánszemély tulajdonolja a kiadott lakást, hogyan kell kezelni a kauciót, bevétel lesz-e, ha a bérlő felújítja lakhatásért cserébe a lakást, illetve a bérleti díj beleszámít-e az alanyi adómentesség értékhatárába!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Állami ösztöndíj ledolgozása

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Ügyfélkapu+

Szipszer Tamás

adószakértő

Ügyfélkapu

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink