Minimálbér, garantált bérminimum emelése: milyen munkajogi tennivalókat hoz?

Megosztás Tetszik

A kormányzat kifejezésre juttatta, hogy jelentősen szeretné emelni a minimálbér szintjét. Vásárlóerő hiányában ugyanis a gazdaság nem növekedik megfelelően. Ez pedig azt jelenti, hogy a minimálbér szintjének növelése jövőre is jelentősen meghaladhatja az infláció mértékét. Érdemes áttekinteni, hogy milyen kötelezettségei, lehetőségei vannak ilyenkor a munkáltatóknak.

2025-ben még marad a kettős minimálbérrendszer

Jelenleg a minimálbérnek két szintje van. Az alap minimálbér annak jár, aki olyan munkakörben dolgozik, amelyhez nem szükséges legalább középfokú képzettség vagy szakképesítés. Ettől eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként lényegesen magasabb összeget szükséges fizetni, az ilyen munkakörök száma azonban – a képesítési követelmények enyhítésével – folyamatosan csökken. Önmagában az a körülmény, hogy az adott munkakör középfokú végzettséget, szakképzettséget igényel, még nem teszi ugyanakkor a munkavállalót „emelt minimálbérre” jogosulttá. A garantált bérminimumra való jogosultság ugyanis akkor állapítható meg, ha a szükséges középfokú iskolai végzettséggel, illetve középfokú szakképesítéssel ténylegesen rendelkezik a munkavállaló.

Ez az értelmezés áll összhangban az Mt. 12. § (1) bekezdésében megfogalmazott alapelvvel, mely szerint az egyenlő, illetve az egyenlő értékűként elismert munka díjazásánál az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani, és a munka egyenlő értéke meghatározásának egyik kritériuma a szükséges szakképzettség (BH2012.47.). Nem lehet tehát a munkavállalónak arra hivatkoznia, hogy pusztán az általa végzett munka súlya okán magasabb bérre jogosult, ha nincsen megfelelő végzettsége, szakképzettsége.

A garantált bérminimum megfizetése tehát két feltétel egyidejű megléte esetén kötelező:

1. a munkakör – amelyben a munkavállalót foglalkoztatják –, középfokú végzettséghez, középfokú szakképzettséghez kötött; és
2. a munkavállaló ténylegesen rendelkezzen a fent meghatározott végzettséggel.

Először tehát azt kell megnézni, hogy jogszabály (jellemzően az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről, valamint egyes műszaki szabályozási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 34/2021. ITM rendelet 1. melléklete; a 21/2010. NFGM rendelet melléklete stb.), kollektív szerződés vagy a munkáltató gyakorlata előír-e középfokú végzettséget, képesítést. Ezt követően kell a végzettség meglétét ellenőrizni.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, kell-e a minimálbér-emelés miatt a munkaszerződéseket módosítani, a minimálbér feletti béreket emelni, illetve mindezek a teljesítménybér esetében is érvényesülnek-e!