Visszatarthatja-e a munkáltató a járandóságokat felmondási idő után, ha a munkavállaló egy határidős munkát nem fejez be?

Megosztás Tetszik

Ha a munkavállaló rendes felmondással megszünteti a munkaviszonyát, a munkaszerződés szerinti 30 napos felmondással, a munkáltató visszatarthatja-e jogszerűen a munkavállaló járandóságát, illetve kilépő igazolásait, addig amíg egy határidős munkát be nem fejez? A munkáltató kötelessége-e gondoskodni olyan munkavállalóról, akinek a feladatokat – a határidős feladatot is – a felmondási idejét töltő munkavállaló át tudja adni a felmondási idő lejártáig? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A munkabérből való levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye. Mindemellett a munkáltató követelését a munkabérből levonhatja a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig, vagy ha az előlegnyújtásból ered [Mt. 161. § (1) és (2) bekezdés]. Ez azt jelenti, hogy a fentieken túlmenően tilos a munkabérből történő levonás.

Lényeges továbbá, hogy a munkavállaló részére járó munkabért – eltérő megállapodás hiányában – utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni. A kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni [Mt. 155. § (1) és (2) bekezdés].

Ez alapján pedig a munkáltatónak kötelessége legkésőbb az esedékes hónapot követő hónap tizedik napjáig munkabért fizetni a munkavállaló részére azzal, hogy a munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat [Mt. 80.§ (2) bekezdés].

A fentiek alapján a járandóságok visszatartása nem jogszerű (még akkor sem, ha a munkáltatónak lenne követelése a munkavállalóval szemben).

Irányadó szabály továbbá az Mt. 80. § (1) bekezdése, mely alapján a munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor (megszűnésekor) munkakörét az előírt rendben köteles átadni, és a munkáltatóval elszámolni.

A munkakörátadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles biztosítani. A munkakör jellege és a munkavállaló beosztása a munkakör átadás-átvétel tartalmát döntően befolyásolja. A munkakörátadás fogalmát és az ehhez kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket a törvény nem határozza meg.

A gyakorlat szerint a munkavállaló mindazon iratokat és információkat köteles a munkáltató által kijelölt személynek átadni, illetve vele közölni, amelyek a munkaköre más személy részéről történő ellátásához szükségesek. A munkakörátadás rendjének meghatározása történhet meghatározott eljárási szabályok kikötésével is, például az adott munkavállaló kinek köteles munkakörét átadni, de arról is rendelkezhet, hogy az átadás dokumentálása milyen formában történik. Emellett tartalmi elemek meghatározása is indokolt lehet, akár olyan formában, hogy a munkavállaló egy előre meghatározott sablont kitöltve tesz eleget szóban lévő kötelességének.

A munkakör átadás-átvétel ilyen részletes meghatározása azért lényeges, mert a munkavállaló nem megfelelő eljárása csak ezen szabályok megsértése esetén állapítható meg. Ugyanis amennyiben a munkavállaló a munkakörátadási kötelezettségének nem, vagy nem előírásszerűen tesz eleget, a 84. § alapján ezt az eljárását úgy kell tekinteni, mintha a munkaviszonyát jogellenesen szüntette volna meg, s ennek megfelelő jogkövetkezmények alkalmazhatók vele szemben.

Összefoglalva, az, hogy írásban kéri-e a munkáltató a folyamatban lévő ügyekről való tájékoztatást és/vagy ez egy másik munkavállaló tájékoztatásával valósuljon-e meg, a saját döntésén múlik.