A nap kérdése: szállodai szolgáltatással, vendéglátással foglalkozó cégnél hogyan kell alkalmazni az efo szabályait?

Megosztás Tetszik

Szállodai szolgáltatással és vendéglátással foglalkozó cég esetében (ahol folyamatos a nyitvatartás, tehát hétvégén is) hogyan kell alkalmazni az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait? Mely időszak számít turisztikai idénynek, és mi alapján lehet ezt előre meghatározni? Egyszerűsített foglalkoztatással alkalmazott dolgozó esetén mennyi lehet a napi max munkaidő, mikor, milyen pótlékot kell fizetni? Az Adózóna oldalán érkezett kérdésekre dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A válaszokat a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 201–203. §-ában, illetve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvényben (Efo tv.) találjuk.

A turisztikai idény tekintetében az Efo tv. 2 .§ 2. pontja így rendelkezik:

2. *  turisztikai idénymunka: a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka.

A 7. pont pedig az idénymunkát határozza meg ekképpen: idénymunka: az Mt. 90. § c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő munka. Mezőgazdasági idénymunka esetén az év adott időszakához vagy időpontjához kötődőnek kell tekinteni az olyan munkavégzést is, amely az előállított növény vagy állat biológiai sajátossága miatt végezhető el kizárólag abban az időszakban vagy időpontban. A hivatkozott Mt. szabály pedig azt mondja, hogy idényjellegű a munka, ha a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik.

Nincsen konkrétabb meghatározás, a munkáltatónak kell az idényjelleget logikailag alátámasztani.

Ami a maximális napi munkaidőt illeti, az lehet 8 óra, készenléti jellegű munkakörben pedig 12 óra (utóbbi feltételei nem valószínű, hogy teljesülnek, így nem javasolom). Az Mt. 203. §-a szerint egyszerűsített foglalkoztatás esetében a munkaidő munkaidőkeret alkalmazása nélkül is beosztható egyenlőtlenül, egy napra így minimum 4 maximum 12 óra osztható be.

A pótlékok tekintetében az Mt. 139–145. §-ában foglalt pótlékok mind alkalmazandók azzal, hogy vasárnapi pótlék a munkavállalónak nem jár. Munkaszüneti napi, éjszakai, műszakpótlék, készenléti, ügyeleti és rendkívüli munkavégzésért ugyanakkor pótlék járhat, ha a feltételek teljesülnek. Az Mt. 203. §-a ugyanis a pótlékok szabályait nem veszi ki az alkalmazandó általános szabályok közül.