Egyre több vállalkozás utasítja arra az alkalmazottakat, hogy a munkavégzésük során használjanak mesterséges intelligenciát. Habár ez nagyon hasznos lehet, kockázatokat is rejt. Nézzük, mire érdemes figyelni munkajogi szempontból!
2026 szeptemberében a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 661 ezer főt tett ki. A munkanélküliek száma 224 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,6% volt – írja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A digitális munkavégzés technikailag szinte eltüntette az országhatárokat. Az adó-, társadalombiztosítási és munkajogi szabályok azonban nem tűntek el velük együtt. Éppen ezért a külföldi távmunka legfontosabb üzenete a munkáltatók számára az, hogy előbb meg kell vizsgálni a következményeket, és csak utána ajánlott engedélyezni a munkavégzés helyének megváltoztatását. Cikkünkben a főbb összefüggéseket gyakorlati példával szemléltetjük.
2026 augusztusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 740 600, a nettó átlagkereset 519 900 forint volt – írja honlapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az amerikaiak számára a munkahelyek védelme és a mesterséges intelligencia emberi ellenőrzésének biztosítása fontosabb a technológiai fejlesztések ösztönzésénél és a Kínával folytatott versenynél – derül ki az AP amerikai hírügynökség és a NORC közvélemény-kutató intézet csütörtökön közzétett felméréséből, közölte az MTI.
2026 júliusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 745 500, a nettó átlagkereset 523 300 forint volt. A bruttó átlagkereset 7,5, a nettó átlagkereset 9,1, a reálkereset pedig 7,8%-kal múlta felül az egy évvel korábbit. A nettó átlagkereset emelkedése többek között a családi kedvezmény, illetve az anyákat érintő kedvezmények bővülésének köszönhetően haladta meg a bruttó átlagkereset növekedését. A bruttó kereset mediánértéke 618 200, a nettó kereset mediánértéke 437 900 forintot ért el, 8,5, illetve 9,7%-kal magasabb értéket mutatott az előző év azonos időszakánál – írja honlapján a KSH.
Mennyi pihenőidőt kell biztosítani két műszak között, és milyen jogszabályi előírás alapján? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt.
Van egy láthatatlan költség, amit a cégek akkor is megfizetnek, ha az ára semmilyen kimutatásban nem szerepel: a túlterheltség, a stressz és az alacsony elköteleződés ugyanis közvetlenül hat a teljesítményre. A Gallup 2026-os adatai szerint globálisan csak a munkavállalók 20 százaléka elkötelezett, Magyarországon pedig ez az arány 19 százalék. A gazdasági tét óriási: a Gallup szerint a teljes elköteleződés globálisan 9,6 billió dollárnyi többletproduktivitást jelenthetne, ami a világ GDP-jének mintegy 9 százaléka.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték