Érdekes döntést tett közzé a Kúria, amelyben azt vizsgálta, hogy a munkavállaló nem cigány származása lehet-e hátrányos megkülönböztetés alapja. Cikkünkben az ügyet (BH2026.83.) ismertetjük.
Munkáltatói felmondás esetén mindig jár végkielégítés? Hogyan kell figyelembe venni a keresőképtelenség időtartamát a végkielégítés szempontjából? Érdekes helyzet alakulhat ki, ha a munkavállaló a munkáltatói felmondás közlését követően nyugellátás iránti kérelmet nyújt be, mely alapján visszamenőlegesen, a felmondást megelőző időszakra kerül megállapításra az öregségi nyugdíjra való jogosultsága. Ez vajon milyen hatással van a már kifizetett végkielégítésére?
Társadalombiztosítási járulékot a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból származó, járulékalapot képező jövedelem után kell fizetni. Tehát, amikor egy-egy juttatásnál kétely merül fel a járulékfizetési kötelezettség esetében, alapvetően azt kell megvizsgálni, hogy járulékalapot képező jövedelemről van-e szó, illetve biztosítási jogviszony alapozta-e meg a juttatást. Ha mindkét kérdésre igen a válasz, le kell róni a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot.
A törvényben meghatározott esetekben a munkáltató köteles engedélyezni a fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló számára, más alkalommal a szabad mérlegelésén múlik. Milyen feltételek mellett, mennyi időre igényelhető a fizetés nélküli szabadság? Milyen hatással van a végkielégítésre, a szabadságra jogosító időre?
Gyüre Ferenc
adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték